Gusztáv

Gusztáv

Szerző: Molnár Edvárd

Gusztáv a hibás mindenért; dramaturg: Góli Kornélia; Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

 

Vannak olyan emberi tulajdonságok, amelyek együttesét az elmúlt korok művészei egy-egy szimbolikus figurában tudták a legjobban megragadni. Jelenleg a bohóc, azaz a Joker alakja az, amiről sokan beszélnek egy rendkívül érdekesen és eredetien újragondolt filmadaptáció kapcsán. A magyar kultúrtörténetben van egy hasonlóan jól ismert szimbolikus alak, Gusztáv, akinek személyisége teljesen más összetevők eredménye, mint a Jokeré. Ő a 60-as, 70-es évek Magyarországának szürke kisembere.

  A Kosztolányi Dezső Színház decemberi bemutatójának Gusztáv a főszereplője. A rendező (Kokan Mladenović) és a színészek az előadásban azt mutatják meg, hogy szerintük ma hogyan élnek, mit csinálnak a Gusztávok. A bemutató előtti reklámkampányban a színészek Gusztáv-álarcban járták a várost, felvételek készültek róluk, megjelentek a híradásokban. Ez a produkció ugyanis nem egy Gusztávról szól, hanem sokról, sőt arra is utal: elképzelhető, hogy mi is Gusztávok vagyunk. Erre hívta fel a figyelmünket már a bemutató előtti akció is, hiszen Szabadka jól ismert helyein jelentek meg, olyan ügyeket intézve, mint mi. Az előadás is úgy kezdődik, hogy a színészek még maszk nélkül megállnak a rivaldán, és a közönséget nézve egymásnak mutogatják, hogy ki hasonlít Gusztávra, majd úgy végződik, hogy Gusztáv lesétál a színpadról, és a nézőtéren át kimegy.

  Az előadás hűen a rajzfilmsorozathoz epizódokból áll, minimális verbális közlés van benne, a történeteket zenei és egyéb hangeffektusok aláfestésével adják elő, amely hangokat a színészek produkálják rendkívül kreatív és érdekes megoldásokkal a színpad szélén felállított műszaki asztalnál. És hogy milyen is a XXI. század elején élő Gusztáv? Természetesen ő az, akit a főnöke igazságtalanul kirúg, de az is ő, aki a többletmunkát elvégzi az igazságtalanul kirúgott munkatársa helyett; ő az, aki besúgja az ismerőseit, akik látszólag rendszerellenes viselkedést mutatnak, teszi ezt azért, hogy a maga biztonságát megőrizze, de végül természetesen őt is letartóztatják; ő az, aki egy szendvicsért elutazik a nagyvárosba a tüntetésre; ő az, aki a televízió hirdetéseinek bedőlve minden újabb akciós terméket megrendel, aki párt is közvetítés segítségével szerez magának stb. Ahogyan ettől a színháztól és a rendezőtől megszokhattuk, ez az előadás is politikailag nagyon bátor, ugyanakkor a nézők aktuális problémáit is naprakészen mutatja fel úgy, hogy miközben nevetünk a valóban vicces jeleneteken, érezzük, hogy valójában a saját gyarlóságainkkal szembesítenek minket.

  Az előadásban újra és újra ismétlődik egy jelenet: Gusztáv este fáradtan hazamegy (mászik, mint egy csótány), lefekszik elővesz egy kis angyalfigurát, majd imádkozik, és elalszik. Álmában ő Einstein, Gandhi, Leonardo da Vinci, Superman és más hasonló nagy ember, hős. Végül, amikor ez már sokadszor ismétlődik, megjelenik az angyal egy varázspálcával, és lehetőséget ad neki, hogy hármat kívánjon. Gusztáv sok pénzt kér először is, másodszor is. Az angyal mindannyiszor megkérdezi, hogy nem szeretne-e olyan lenni, mint Einstein vagy a többi hős, ahogyan azt az imáiban kérte, de Gusztáv továbbra is csak még több pénzt kér. A harmadik kívánság kimondása után az angyal (Szorcsik Kriszta) dührohamot kap, először finoman, majd egyre dühösebben, végül már habzó szájjal szidja Gusztávot, majd elrohan. Nagyon erős jelenet, egyrészt a színésznő rendkívül hatásos alakítása miatt, másrészt pedig azért, mert – számomra legalábbis – ez a jelenet az, amely a legjobban és legfájóbban mutat rá közösségünk kisemberének gyarlóságára.

  Gusztáv népszerű rajzfilmfigura volt, sok epizód elérhető a YouTube-on, és sokan nézik még ma is. Az előadás méltó újraélesztése ennek az ikonikus alaknak, amit az is mutat, hogy a bemutató óta mindig telt házzal játsszák. Ám ez sajnos azt is jelenti, hogy az előadás súlyos igazságot hordoz: Gusztáv fél évszázad alatt nem változott semmit.

 

  Szereplők: Búbos Dávid, Kučov Boris, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek, Szorcsik Kriszta

  Rendező: Kokan Mladenović

 

 

 

 

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...