Gyökereink

Gyökereink

Fotó: Molnár Edvárd

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig fejtettük – haragudtam rá miatta. A nagy diófa a mamáék kiskonyhája mellett, amire meg a mama haragudott mindig, mert teleszemetelte az udvart. A babérfa a fiumei lakás előtt, ami mellett valahányszor elsétáltam, azt kívántam, bárcsak küldhetnék a leveleiből az otthoniaknak bablevesbe valót. A fákra mindig úgy gondoltam, mint kedves óriásokra, akik ott vannak körülöttünk, hasznunkra vannak, semmit sem kérnek cserébe, és túlélnek minket. Megkötik a talajt és bennünket is. Erős gyökereik nekünk is biztos talajt nyújtanak.

Gyökereink
Fotó: Molnár Edvárd

  Minderről azért írok, mert megnéztem a Kosztolányi Dezső Színház 2022-es évének utolsó és a 2022/2023-as évad második bemutatóját december 22-én, a svéd Gunilla Boëthius újságíró, drámaíró és író A föld fia című darabját – a KDSZ-ben mutatták be először magyar nyelven. Az előadás rendezője Hegymegi Máté, akinek két rendkívül jó rendezését láthattuk a novemberi Desiré Central Station Fesztiválon: a Heilbronni Katicát és a Nerót (mindkettő a budapesti Stúdió K Színház előadása).

  A föld fia Kalle (Mészáros Gábor), aki félig a földbe született, félig a föld felett. Deréktól lefelé a földben van, a felsőteste pedig felette. Akár úgy is tűnhet, hogy félig ember, félig fa. Nem tudjuk, hogy gyökerei vannak, vagy lábai. Anyja Anja (Fülöp Tímea), apja pedig Björn (Kucsov Borisz), akik lelkes természetbarátok, a szívükön viselik a Föld sorsát, és egy kicsit ökoszorongók is – de csak amennyire ez trendi manapság. A két szerelmes egyik erdei sétája során megfogan Kalle, aki más, mint a többi gyerek. Mivel Kallénak problémát okoz a mozgás, ezért szülei kiköltöznek hozzá az erdőbe, hogy gondját viselhessék. Tetőt építenek a feje fölé, ennivalót adnak neki, meleg ruhát rá, hogy ne fázzon. Szóval, nevelik, ahogyan az a szülőktől szokás. Egyszer nagyon zord tél jön, viharos és iszonyú hideg. Az apa pedig tudja, hogy a fiú nem élheti túl, ha kint marad az erdőben. Anja viszont nem engedi kiásni a fiút a földből, hiszen az ugyanúgy jelentheti a halálát, így ott marad vele az erdőben a farkasordító hideg tél alatt, és segít a fiának túlélni. Ahogy Kalle cseperedik, úgy nyílik ki előtte a világ is. Ebben a könyveknek is nagy szerepük van, amelyeket tanítójától, Kurttól (Búbos Dávid) kap. Az (erdei) élet, akárcsak az azon kívüli, számos nehézséget gördít az ember elé, ahogyan Kalle elé is: elhagyja az apja, az anyja, a nagymama (Verebes Andrea) – ahogy a társadalom is – elutasítja. Megtapasztalja az egyedüllétet, főként a magányt, de a darab végén visszatér (és nemcsak ő, hanem Anja is) a gyökereihez.

Gyökereink
Fotó: Molnár Edvárd

  Az előadás díszlete egy izgalmas, természetes és természetközeli közeg: a színpad közepén egy magaságyásra emlékeztető erdőrészlet, tele fekete földdel, ennek közepén él félig a földben Kalle. A darab cselekménye ezen a néhány négyzetméteren zajlik, középpontjában és közepén a furcsa, mágikus életű fiú helyezkedik el. Mészáros Gábor Kalle szerepében nagyszerű, finom érzékenységgel közelíti meg a feladatot – a világra rácsodálkozó, nyitott és ártatlan kisfiút, a dacos kamaszt és az élettől megkérgesedett felnőtt Kallét árnyaltan kelti életre, a varázslatban odaadóan segíti őt többi játszótársa is.

  Az előadásban szereplők a színpadtechnikusok is. Ez tulajdonképpen egy rendezői, színházkészítői gesztusként is értelmezhető: a fénymester, a hangtechnikus és a díszletező is részei a színpadi varázslat, a mágia megalkotásának, ezért előttünk végzik ők is a munkájukat, ahogyan a színészek is. Másrészt pedig a színházi mágikus realizmus eszközeként is felfogható, az előző gondolat mentén, tehát ők a valóságosság a mese létrejöttében.

  A föld fia összességében rendkívül érzékenyen és tisztán mesél olyan nagyon is valóságos élethelyzetekről, hogy milyen lehet, ha egy családnak fogyatékkal élő tagja is van, mi történik ilyenkor a szülői dinamikával, hogyan érzi magát az, aki más, mint a többség, akit bármekkora szeretettel is vesznek körül, mégsem érthetik meg teljesen, vagy milyen lehet, ha minden szeretetünkkel körülveszünk valakit, aki más, teljesen mégsem érthetjük meg. Mindez egy letisztult mese formájában jelenik meg előttünk a színpadon.

  A gyökérzet a fa részei közül az, amely a föld alatt található. Vannak gyökérhajtások, amelyek a fa növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen vizet szívják fel, raktározzák, az idősebb, fás gyökerek pedig rögzítik a fát a földben. A föld fia című előadás szerint van hasonlóság az ember és a fák között, és én el is hiszem neki. Nekünk is vannak gyökereink, amelyek rögzítenek bennünket az élethez.

Gunilla Boëthius: A föld fia

A drámát fordította: Szappanos Gábor

Szereposztás:

Anja: Fülöp Tímea

Björn: Kucsov Borisz

Kalle: Mészáros Gábor

Nagymama: Verebes Andrea

Kurt: Búbos Dávid

Dramaturg: Balázs Júlia

Díszlettervező: Fekete Anna

Jelmeztervező: Pető Kata

Zeneszerző: Urbán Kristóf

Grafika: Ónya-Oláh Dóra

Rendezőasszisztens: Szerda Zsófia

Rendező: Hegymegi Máté

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...