Éjidő

Éjidő

Szerző: Révész Róbert

Pilinszky János művei alapján rendezte: Mezei Kinga

 

A magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely adott otthont a június 29-én bemutatott, Pilinszky János versei által inspirált különleges összművészeti produkciónak, amely Mezei Kinga a társművészetek színpadi szerepéhez kapcsolódó doktori értekezésének kutatásai alapján, annak gyakorlati részeként jött létre.

  Az előadásban a szöveggel egyenrangú szerepet kapott a látvány, a színpadi mozgás és a zene is. A színpadképet Mezei Kinga ötletei alapján Ondraschek Péter tervezte, a jelmezeket, valamint az előadásban szereplő bábokat és maszkokat Janovics Erika készítette, az előadás dramaturgiáját Oláh Tamás és Góli Kornélia közreműködésével szintén a rendező állította össze. Mezei Szilárd zenéjét a színpad hátterében felállított zenekari pódiumon Csiszér Viola, Márkos Albert, illetve a zeneszerző játszotta. Az előadás koreografikus jeleneteit a rendező és Katona Gábor koreográfus a részt vevő színészekkel közösen alkotta meg, akik Mezei előadásaira jellemzően kreatív részesei voltak a produkció létrejöttének. Hajdú Tamás, Mezei Kinga, Mészáros Gábor, Pálfi Ervin, Széles Gergő Mátyás és Verebes Andrea szereplésével olyan produkciót láthatott a közönség, amelynek komplex, ugyanakkor harmonikus világa párját ritkítja térségünk színházi felhozatalában.

  A néző a szó legnemesebb és legeredetibb értelmében is olyan élményszínház részesévé válhatott, amely szorosan összefüggő dramaturgiai egységek nélkül is áthatóan, világosan tárja fel a rendező összetett művészi vízióját. Mezei eddigi előadásai során is bizonyította, hogy a művészetek több területén is kiemelkedő értékeket tud létrehozni, ám jelen produkciójának artisztikus összehangoltsága egyértelművé teszi azt a törekvést, miszerint a színház nem csupán a színészi alakítások, illetve az azt kiegészítő színházi elemek függvénye számára. Az Éjidőben a látvány és a tartalom folytonos egybehangoltsága olyan élményt nyújtott, amely a nézők felkészültségétől függetlenül átütő egyértelműséggel nyitott utat a rendező Pilinszky-értelmezéséhez, valamint ennek segítségével saját világlátásához. Hogyan fésülhető egybe a költő csupasz, tárgyias lírája jelenkori életünk értelmezhetetlen kaotikusságával? Pontosan úgy, ahogy Mezei Kinga is megleli, majd elhinti a bizalom, a szerelem és a szeretet apró morzsáit hitehagyott környezetünkben. Kimerültségtől remegő lelkünk végre olyan képekkel találkozhatott, amelyeknek nem célja a bizonyítás, a harsány meggyőzés vagy a közönségesség, mindössze átnyújtott valami megrendítően egyszerű, mégis feltétlenül szükséges líraiságot Pilinszky közvetítésével.

Éjidő
Szerző: Révész Róbert

  A kiragadott versrészletek önmaguk szépségében megmutatkozva hivatottak az ember és ember közötti kapcsolat eredendő voltára emlékeztetni minket az apa-fiú, férfi-nő, barát-ellenség relációkon keresztül. A költő érzelmekből kiinduló filozofikus költészetével szembesülve a néző szinte megvigasztalódik a közös magány tudata által. Janovics Erika groteszk öregasszonymaszkjai sokat megélt nagymamáinkat idézik, akik a maguk vallásos egyszerűségében már rátaláltak a bölcsek nyugalmára. Ők és a gyermekek segítik át a világban tévelygő, magányos felnőttet az érzelmi pusztaságon, hiszen, mint a költő írja: „Mindíg, mindíg is hazavágytam.” (Pilinszky: Egy szép napon) A táncok szintén azt a törekvést sejtették, miszerint a rendező a gyökerekhez, az alapvető egyszerűséghez kíván visszanyúlni, hogy ezzel is segítse a kallódó, világtól megcsömörlött embert önmaga felé vezető útján. A néptánc és a mozgásszínház találó elegyítése olyan otthonosságot adott a koreográfiának, amely azt üzeni, még nem lehetetlen gyökereink, a lelki, szellemi biztonság megidézése. A színpad rudakkal, madzagokkal átszőtt tere az események során, a tárgyak frappáns előbukkanása és felhasználása folyamán fokozatosan kiürül, hogy végül teljes egészében átláthatóvá váljon a díszlet legjelentősebb része, az előtérben elterülő homokos föveny. Mezei Erzsébet grafikusművész hidegtűi pedig vetített formában járultak hozzá a díszlet finom légköréhez. A Pilinszky alvó szegeit rejtő homok akár József Attila homokos, vizes síkja (Reménytelenül) is lehetne, hiszen a két költő magánya talán nincs is egymástól oly távol. Mezei Szilárd zenéjét ebben az esetben ugyancsak az jellemezte, hogy a zeneszerző sajátos stílusában, kellő hangulatot biztosítva járuljon hozzá a darab sajátos harmóniájához.

  A környékbeli színház-, zene- és irodalomkedvelő közönség talán már hozzászokott, hogy a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely szervezésében olyan rendezvényeket, kiállításokat, koncerteket látogathat, amelyek azon túl, hogy értékmegőrző, illetve hiánypótló szereppel bírnak, utat mutatnak a kortárs művészetek iránt nyitott kultúrafogyasztóknak is. Mezei Kinga Éjidő című előadása olyan alkotói világról tanúskodik, amely levetkőzve a prózai színház korlátait, érzékletes módon vezet minket a Nagy József világhírű koreográfus munkássága által fémjelzett mozgásszínház és a versszínház berkei felé, egységessége és sajátos művészi alkotásmódja mégis különlegessé, egyedivé teszi.

Éjidő
Szerző: Révész Róbert

 

 

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...