Több mint szerelem

Több mint szerelem

Fotó: Herédi Krisztián

 

Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György

 

Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova fújja a szél!

 

A Zentai Magyar Kamaraszínház újabb előadása a Szerelmek szerelme című produkció, amelyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia viszonyának sajátos értelmezését láthatjuk. A függöny széthúzódik, miközben A virágnak megtiltani nem lehet című vers népi feldolgozását hallhatjuk. Először teljes zenekarral (brácsa, bőgő, hegedű), majd a hangszerek folyamatosan elhalkulnak, végül csak egy árva hegedű marad, melyen Szendrey Júlia játszik. Bravúros kezdés, hiszen Petőfinek ebben a versében megjelenik a (népdalokra jellemző) virágmotívum, amely egy analógiára épül. A természethez hasonlítja a szerelmet. A virágnak nem lehet megtiltani, hogy kinyíljon tavasszal, ez a magyarázat arra, hogy ha a szerelem feltámad, akkor nem állhatja útját senki. Vagyis az ember nem teljhatalmú. A lírai én szinte már erőszakosan próbálja kifürkészni, mit gondol és érez a szerelme, ehhez hasonlóan tette Petőfi is, szinte felperzselte maga után a földet.

  A Petőfi-jelenségnek, a magyar irodalomban és kultúrában betöltött egyedi szerepének a megértéséhez fontos tudni, hogy a nyilvános fellépésének kezdetétől legendákkal, kultikus mozzanatokkal tarkított hagyomány már eleve csak a nagyság, a jelentőség dicsfényében engedi látni irodalmi életművét is, sőt ezt még bonyolultabbá teszi a közéleti-politikai szerepvállalása. Ezt a hatalmasságot, amelyhez ugyanakkor kuszaság és kultuszteremtés is kapcsolódik, nehéz nem patetikusan, giccsesen színpadra vinni. Nehéz az elavult, pusztán a giccsre korlátozódó nézetektől szabadulva újat alkotni.

  A Szerelmek szerelme cím találó. Petőfi ugyanis pontosan olyan érzékeny és érzelmes volt, mint amennyire mokánynak igyekezett látszani. Például amikor a debreceni Csokonai Színházban Prielle Kornélia színésznő az egyik előadásban a darab betétdala helyett A virágnak megtiltani nem lehet kezdetű versét énekelte el, a költő hirtelen felindulásból, dacból és sértődöttségből (pletykákat hallott arról, hogy Júliának komoly udvarlója van) megkérte a művésznő kezét. Mindezek után hatalmas botrány következett, és miután a Reszket a bokor, mert… kezdetű versére Júlia frappánsan válaszolt, újra szent volt a béke. Ez a szerelem valóban a legerősebb. Az előadásban Szendrey Júlia (Székely Bea) és Petőfi Sándor (Nešić Máté) nem a szokványos módon jelennek meg a színpadon. Életre kelnek. A levelekből, leírásokból, könyvekből ihletett szövegkönyv kiválóan rajzolja elénk azt a meghatározó szerelmespárt, amely mindent és egymást is feláldozva a közjóért, a közösségért munkálkodott. Valaki számára ez patetikusnak hathat, de ez az előadás egyik legértékesebb üzenete. A mai világban fegyver a polarizáció, amely nem visz túl messzire. Ami viszont gyógymód lehet, az a közösségben való gondolkodás és a tenni akarás.

  A szövegkönyv írója, Mészáros Anikó nagyon jól megalkotta a szöveg dinamikáját és ívét. Viszont néha a sok „felmondott” levéltartalom megakasztja az előadást. A minimalista színpadképnek köszönhetően nem terelődik el a figyelem másra, csakis a szövegre, a kapcsolatra, a tekintetekre koncentrálhat a néző. Filmszerű megoldás, amikor az egymásnak írt leveleket egymáshoz közel, egymásra nézve olvassák/mondják el. Mintha a párhuzamos valóság eggyé olvadna.

  A Virág György rendezte előadás hiánypótló több szempontból is. Egyrészt azért, mert megláthatjuk, hogyan működött egy „modern” felfogású párkapcsolat, házasság. A benne élő felek, bármennyire is magas hőfokon éltek, támogatták egymást, egyenjogúnak számítottak. Érdekes, Ady azt gondolta, hogy Szendrey Júlia rossz irányba befolyásolta Petőfit. De ha jobban belegondolunk, és olvasva a kortársak visszaemlékezéseit, láthatjuk, hogy együtt érték el azt, amit. Teret adtak egymásnak. Petőfi segítette feleségét az írásban, Júlia pedig sokoldalú műveltségével társa tudott lenni a költőnek. Ahogyan Gyulai Pál fogalmazott: „különös nő”, akivel irodalomról, költészetről lehetett diskurálni. Olyan ez a Szász Károlynak írt szöveg, mintha megbabonázta volna Szendrey. Extravagánssága, bátorsága miatt nem volt kérdés számára, hogy állapotosan is a forradalom mellett, a forradalomért küzdjön és tevékenykedjen. Kokárdákat készített, magának pedig nemzeti színű fejdíszt. Szerves része volt a történéseknek. Imádta a pezsgést, ahogyan Petőfi is.

  Hiánypótlónak minősül ez az előadás, mert az iskolai oktatás részét képezheti. Kapcsolatot alakíthat ki az iskolák és a színház, a diákok és a színészek között. Nemcsak a tanár szájából hallják, hogy „váó, Petőfi és Szendrey, képzeljétek…”, hanem meg is tapasztalhatják. Láthatják, hogy Szendrey nagymértékben különbözött az abban a korban élt nők többségétől, mondhatni, megelőzte korát: rövid hajviselet, szivarozás, műveltség, zenetudás, olvasásÁm láthatják azt is, hogy az egyéniség és a szellem művelése mennyire fontos.

  Mire mutat rá az előadás? Az önzetlenségre. A közösség jelentőségére. A népiség fontosságára, a célok kitűzésére. Arra, hogy a kapcsolatainkban az őszinteség fontos, és a hibák kiküszöbölésén túl értelmet adhat a folytatásra, nem pedig a lemondás az egyetlen út. A kitartás fontos, és az elkötelezettség érték.

 

Rendező: Virág György.

Színészek: Székely Bea (Szendrey Júlia), Nešić Máté (Petőfi Sándor).

Zene: Juhász Gyula, Keszég Ákos és Mezei Kinga.

A jelmeztervet Janovics Erika készítette, a ruhákat Harmath Kopasz Éva varrta meg.

Több mint szerelem
Fotó: Herédi Krisztián
Több mint szerelem
Fotó: Herédi Krisztián

 

Lovas Ildikó

Az egyén félelme, reszketése és magánya

Kucsov Borisz: Félelem és reszketés Szabadkán. Képregénydráma, Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka A prédikátorok „[…] úgy vélik...

Lovas Ildikó

Az egyén félelme, reszketése és magánya

Kucsov Borisz: Félelem és reszketés Szabadkán. Képregénydráma, Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka A prédikátorok „[…] úgy vélik...

Madár Anikó

Minden, minden csak komédia

Ötvenéves az Újvidéki Színház   Történt egyszer, pontosan ötven évvel ezelőtt, hogy megvolt a kulturális igény, a jó szándék, az elhivatottság,...

Madár Anikó

Minden, minden csak komédia

Ötvenéves az Újvidéki Színház   Történt egyszer, pontosan ötven évvel ezelőtt, hogy megvolt a kulturális igény, a jó szándék, az elhivatottság,...

Lovas Ildikó

Nászoldaölelvény, avagy győzzön a szerelem

Vörösmarty Mihályt az 1834-ben nyomtatásban megjelent A fátyol titkai című költői vígjátékának írásakor a lélek nemességének és az...

Lovas Ildikó

Nászoldaölelvény, avagy győzzön a szerelem

Vörösmarty Mihályt az 1834-ben nyomtatásban megjelent A fátyol titkai című költői vígjátékának írásakor a lélek nemességének és az...

Šujić-Lukács Lilla

Testközelben

Pár évvel ezelőtt kaptam Imrétől Sziveri János Pasztorál (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014) című verseskötetét. Valójában nem is...

Šujić-Lukács Lilla

Testközelben

Pár évvel ezelőtt kaptam Imrétől Sziveri János Pasztorál (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014) című verseskötetét. Valójában nem is...

Branislav Filipović

Az értelmezés öröme felé – Desiré Central Station 2023

Az álmodozás összeférhetetlenségének erejéről   A kortárs színházi megnyilvánulások felé való állandó orientáció, a...

Branislav Filipović

Az értelmezés öröme felé – Desiré Central Station 2023

Az álmodozás összeférhetetlenségének erejéről   A kortárs színházi megnyilvánulások felé való állandó orientáció, a...

Madár Anikó

Desiré-napló

Van az a mese a zsiráfról meg a nyakáról… Gyerekkorom egyik kedvence, amikor a nyűgként megélt hosszú nyakát szeretné elcserélni a gazdája. A többi állat...

Madár Anikó

Desiré-napló

Van az a mese a zsiráfról meg a nyakáról… Gyerekkorom egyik kedvence, amikor a nyűgként megélt hosszú nyakát szeretné elcserélni a gazdája. A többi állat...

Šuijć-Lukács Lilla

Thália apostoljai

* Ez hát a nép, amelyet én imádok, Amelyért élek s halni akarok! (Petőfi Sándor: Az apostol) Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny,...

Šuijć-Lukács Lilla

Thália apostoljai

* Ez hát a nép, amelyet én imádok, Amelyért élek s halni akarok! (Petőfi Sándor: Az apostol) Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny,...

Madár Anikó

Senki, nulla, nemo, zero, Nemo…

Így lettem senki, nulla, nemo, zero, Nemo… Biztos vagyok benne, hogy azok, akik látták az Újvidéki Színház legújabb előadását, a Nemo kapitányt, ezeket a sorokat nemcsak...

Madár Anikó

Senki, nulla, nemo, zero, Nemo…

Így lettem senki, nulla, nemo, zero, Nemo… Biztos vagyok benne, hogy azok, akik látták az Újvidéki Színház legújabb előadását, a Nemo kapitányt, ezeket a sorokat nemcsak...

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...