Több mint szerelem

Több mint szerelem

Fotó: Herédi Krisztián

 

Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György

 

Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova fújja a szél!

 

A Zentai Magyar Kamaraszínház újabb előadása a Szerelmek szerelme című produkció, amelyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia viszonyának sajátos értelmezését láthatjuk. A függöny széthúzódik, miközben A virágnak megtiltani nem lehet című vers népi feldolgozását hallhatjuk. Először teljes zenekarral (brácsa, bőgő, hegedű), majd a hangszerek folyamatosan elhalkulnak, végül csak egy árva hegedű marad, melyen Szendrey Júlia játszik. Bravúros kezdés, hiszen Petőfinek ebben a versében megjelenik a (népdalokra jellemző) virágmotívum, amely egy analógiára épül. A természethez hasonlítja a szerelmet. A virágnak nem lehet megtiltani, hogy kinyíljon tavasszal, ez a magyarázat arra, hogy ha a szerelem feltámad, akkor nem állhatja útját senki. Vagyis az ember nem teljhatalmú. A lírai én szinte már erőszakosan próbálja kifürkészni, mit gondol és érez a szerelme, ehhez hasonlóan tette Petőfi is, szinte felperzselte maga után a földet.

  A Petőfi-jelenségnek, a magyar irodalomban és kultúrában betöltött egyedi szerepének a megértéséhez fontos tudni, hogy a nyilvános fellépésének kezdetétől legendákkal, kultikus mozzanatokkal tarkított hagyomány már eleve csak a nagyság, a jelentőség dicsfényében engedi látni irodalmi életművét is, sőt ezt még bonyolultabbá teszi a közéleti-politikai szerepvállalása. Ezt a hatalmasságot, amelyhez ugyanakkor kuszaság és kultuszteremtés is kapcsolódik, nehéz nem patetikusan, giccsesen színpadra vinni. Nehéz az elavult, pusztán a giccsre korlátozódó nézetektől szabadulva újat alkotni.

  A Szerelmek szerelme cím találó. Petőfi ugyanis pontosan olyan érzékeny és érzelmes volt, mint amennyire mokánynak igyekezett látszani. Például amikor a debreceni Csokonai Színházban Prielle Kornélia színésznő az egyik előadásban a darab betétdala helyett A virágnak megtiltani nem lehet kezdetű versét énekelte el, a költő hirtelen felindulásból, dacból és sértődöttségből (pletykákat hallott arról, hogy Júliának komoly udvarlója van) megkérte a művésznő kezét. Mindezek után hatalmas botrány következett, és miután a Reszket a bokor, mert… kezdetű versére Júlia frappánsan válaszolt, újra szent volt a béke. Ez a szerelem valóban a legerősebb. Az előadásban Szendrey Júlia (Székely Bea) és Petőfi Sándor (Nešić Máté) nem a szokványos módon jelennek meg a színpadon. Életre kelnek. A levelekből, leírásokból, könyvekből ihletett szövegkönyv kiválóan rajzolja elénk azt a meghatározó szerelmespárt, amely mindent és egymást is feláldozva a közjóért, a közösségért munkálkodott. Valaki számára ez patetikusnak hathat, de ez az előadás egyik legértékesebb üzenete. A mai világban fegyver a polarizáció, amely nem visz túl messzire. Ami viszont gyógymód lehet, az a közösségben való gondolkodás és a tenni akarás.

  A szövegkönyv írója, Mészáros Anikó nagyon jól megalkotta a szöveg dinamikáját és ívét. Viszont néha a sok „felmondott” levéltartalom megakasztja az előadást. A minimalista színpadképnek köszönhetően nem terelődik el a figyelem másra, csakis a szövegre, a kapcsolatra, a tekintetekre koncentrálhat a néző. Filmszerű megoldás, amikor az egymásnak írt leveleket egymáshoz közel, egymásra nézve olvassák/mondják el. Mintha a párhuzamos valóság eggyé olvadna.

  A Virág György rendezte előadás hiánypótló több szempontból is. Egyrészt azért, mert megláthatjuk, hogyan működött egy „modern” felfogású párkapcsolat, házasság. A benne élő felek, bármennyire is magas hőfokon éltek, támogatták egymást, egyenjogúnak számítottak. Érdekes, Ady azt gondolta, hogy Szendrey Júlia rossz irányba befolyásolta Petőfit. De ha jobban belegondolunk, és olvasva a kortársak visszaemlékezéseit, láthatjuk, hogy együtt érték el azt, amit. Teret adtak egymásnak. Petőfi segítette feleségét az írásban, Júlia pedig sokoldalú műveltségével társa tudott lenni a költőnek. Ahogyan Gyulai Pál fogalmazott: „különös nő”, akivel irodalomról, költészetről lehetett diskurálni. Olyan ez a Szász Károlynak írt szöveg, mintha megbabonázta volna Szendrey. Extravagánssága, bátorsága miatt nem volt kérdés számára, hogy állapotosan is a forradalom mellett, a forradalomért küzdjön és tevékenykedjen. Kokárdákat készített, magának pedig nemzeti színű fejdíszt. Szerves része volt a történéseknek. Imádta a pezsgést, ahogyan Petőfi is.

  Hiánypótlónak minősül ez az előadás, mert az iskolai oktatás részét képezheti. Kapcsolatot alakíthat ki az iskolák és a színház, a diákok és a színészek között. Nemcsak a tanár szájából hallják, hogy „váó, Petőfi és Szendrey, képzeljétek…”, hanem meg is tapasztalhatják. Láthatják, hogy Szendrey nagymértékben különbözött az abban a korban élt nők többségétől, mondhatni, megelőzte korát: rövid hajviselet, szivarozás, műveltség, zenetudás, olvasásÁm láthatják azt is, hogy az egyéniség és a szellem művelése mennyire fontos.

  Mire mutat rá az előadás? Az önzetlenségre. A közösség jelentőségére. A népiség fontosságára, a célok kitűzésére. Arra, hogy a kapcsolatainkban az őszinteség fontos, és a hibák kiküszöbölésén túl értelmet adhat a folytatásra, nem pedig a lemondás az egyetlen út. A kitartás fontos, és az elkötelezettség érték.

 

Rendező: Virág György.

Színészek: Székely Bea (Szendrey Júlia), Nešić Máté (Petőfi Sándor).

Zene: Juhász Gyula, Keszég Ákos és Mezei Kinga.

A jelmeztervet Janovics Erika készítette, a ruhákat Harmath Kopasz Éva varrta meg.

Több mint szerelem
Fotó: Herédi Krisztián
Több mint szerelem
Fotó: Herédi Krisztián

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Azúrkék varázslat

  December 20-a, hétfő. Rengeteg aznap a dolgom: munka, családi intéznivalók, és ajándékot sem vettem mindenkinek még. A város már ünnepi díszben, én pedig...

Lukács Lilla

Azúrkék varázslat

  December 20-a, hétfő. Rengeteg aznap a dolgom: munka, családi intéznivalók, és ajándékot sem vettem mindenkinek még. A város már ünnepi díszben, én pedig...