Tánc, mese, játék

Tánc, mese, játék

Fotó: Molnár Edvárd

 

Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán , és valahogy mindig az új év első napjának meleg, kényelmes, az előző éjszakázástól kábult, a szármától jóllakott érzése jut róla eszembe. A nem csak gyerekeknek szóló mese igazi magyar filmklasszikus. Aztán ott van Nádasdy Kálmán és Ranódy László 1949-es filmadaptációja, amely az első színes magyar film, Soós Imre főszereplésével, akinek szuggesztív jelenléte a mozivásznon beleégett a magyar filmtörténetbe, tömegesen ájultak el tőle a moziban a lányok, nők, nézők. Én valamivel az 1950-es évek után láttam csak a filmet, de egy kicsit azóta is szerelmes vagyok Soós Imrébe.

  A Lúdas Matyi olyan történet, amelyből fontos és meghatározó alkotások születtek, generációkat tanított, tanít meg valami nagyon lényegire – hogy ki kell állni magunkért, az igazunkért, és nem szabad hagyni megfélemlíteni magunkat.

  Az eredeti mű Fazekas Mihály elbeszélő költeménye, 1804-ben íródott. A mű előtti latin kétsoros jól leírja tanulságát: Szegénytől félj, akármilyen nagy úr vagy is, / Furfangja mindig módot lelhet bosszúra. (Terényi István ford.) A történet szerint a szegény parasztgyerek, Ludas Matyi édesanyjával nagy nélkülözésben él. Egyszer csak kihirdetik, hogy vásár lesz Döbrögön, ahová Matyi elhajtja a család minden vagyonát, a húsz libát, hogy eladja ott. A gazdag, öntelt Döbrögi földesúr már régóta sajátságos módon vásárolt a döbrögi vásárban. Vagy maga szabta meg az árat, vagy ha túl drágának ítélte meg, elvette azt, ami kellett neki. Ez történt Matyi libáival is – Döbrögi csak sokkal kevesebbet ajánl, mint amennyit Matyi kért a szárnyasokért. Mivel az adásvételre kölcsönös beleegyezés hiányában nem kerül sor, Döbrögi elveszi az állatokat, a fiút pedig ötven botütéssel móresre tanítja. Ludas Matyi megfogadja: „Há­romszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” Természetesen a mese végére Döbrögi meg is kapja háromszorosan a jussát, Matyi leveri rajta saját igazát, közben pedig nevetség tárgyává teszi a magát teljhatalmúnak vélő, rátarti uraságot. A gonosz elnyeri méltó büntetését, a főhős pedig bizonyítja erkölcsi fölényét és igazságát – nagyszerű alapanyag és történet egy gyermekelőadáshoz is.

  A Szabadkai Gyermekszínház magyar társulata 2022. február 19-én mutatta be a Lúdas Matyi című táncmesejátékot, Hernyák György rendezésében, a közönségben én is ott voltam, valahol a hátsó sorokból vártam, hogy elvarázsoljon a történet – a filmes, animációs, irodalmi feldolgozások után – színpadi adaptációja is.

  Nagyon izgalmas műfaj a gyermekszínház. A felnőttek a felnőttszínházban illedelmesen figyelnek, ügyelnek arra, hogy ne hangosan ásítozzanak, vagy hogy a lehető leghalkabban nyissák ki a csörgős cukorkapapírt, a darab végén pedig tapsolnak még akkor is, ha nem tetszett nekik az előadás. Legfeljebb hazafelé, az autóban beszélik meg egymással, hogy mennyire unatkoztak. A gyerekek nem várják ki, hogy az autóban megvitathassák a látottakat, esetükben mindjárt van visszajelzés. A gyerekszínházban nincs jól nevelt figyelem, csak kiérdemelt figyelem van. Szóval, beültem a hátsó sorba, hogy az előadás mellett figyeljem a reakciókat is.

  A Lúdas Matyi a műfaját tekintve igen izgalmas projektum – az alkotók meghatározása alapján a középkori olasz gyökerű commedia dell’arte műfaji jegyeire építettek, ahol nagy hangsúlyt kap a színpadi mozgás, a szándékosan eltúlzó karakterek, mozdulatok, gesztusok. A jelenetekben továbbá a burleszk jegyei is felbukkannak, még inkább alátámasztva a karakterek és a cselekményszál komédiajellegét. A történetmesélést a narráció jellemzi, az egyes jelenetek közötti átkötésként előregördíti a cselekményt, dinamikussá téve azt. Az előadás elején megszólítják a közönséget – ennek pedig a közönség korosztályának szempontjából fontos szerepe van, bevonódnak a történetbe, ezzel pedig egy sokkal közvetlenebb hangulatban folyik a mese. A darab az alkotók meghatározása szerint táncmesejáték, és ennek mindegyik eleme fontos a végeredmény kialakulásában – a tánc, a mese és a játék is. A történet ábrázolásmódja sokszínű: a prózai jelenetek mellett megjelenik az árnyjáték, valamint a bábozás is, amelyek rendkívül kreatív színt visznek az előadásba, még játékosabbá teszik azt. A darab egészét tekintve a (nép)táncnak és a zenének meghatározó szerepe van – Bakos Árpád zeneszerző mesebeli- népzenei világa és az ahhoz szervesen illeszkedő játékos koreográfiák egy igen vidám, minden értelemben színes mesevilágot hoznak létre.

  A Lúdas Matyi ötven percét érezhetően értő figyelemmel kísérte a gyermekközönség, ez pedig csak azért lehet, mert az előadás és annak minden alkotója kiérdemelte a figyelmüket.

 

Lúdas Matyi

Rendező: Hernyák György

Zeneszerző: Bakos Árpád

Dramaturg: Hernyák Zsóka

Koreográfus: Kovács Tibor

Színpadi mozgás: Ricz Ármin

Díszlet: Saša Senković

Jelmez: Blagovesta Vasileva

Játsszák: Fridrik Gertrúd, Gál Elvira, Kocsis Endre, Greguss Zalán, Kalmár Ákos m. v., Ágyas Ádám f. h., Kőműves Csaba f. h., Varga Benjámin f. h., Magyarka Márkusz m. v. / Magyarka Alex m. v.

Tánc, mese, játék
Fotó: Molnár Edvárd
Tánc, mese, játék
Fotó: Molnár Edvárd

 

 

 

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...