Tánc, mese, játék

Tánc, mese, játék

Fotó: Molnár Edvárd

 

Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán , és valahogy mindig az új év első napjának meleg, kényelmes, az előző éjszakázástól kábult, a szármától jóllakott érzése jut róla eszembe. A nem csak gyerekeknek szóló mese igazi magyar filmklasszikus. Aztán ott van Nádasdy Kálmán és Ranódy László 1949-es filmadaptációja, amely az első színes magyar film, Soós Imre főszereplésével, akinek szuggesztív jelenléte a mozivásznon beleégett a magyar filmtörténetbe, tömegesen ájultak el tőle a moziban a lányok, nők, nézők. Én valamivel az 1950-es évek után láttam csak a filmet, de egy kicsit azóta is szerelmes vagyok Soós Imrébe.

  A Lúdas Matyi olyan történet, amelyből fontos és meghatározó alkotások születtek, generációkat tanított, tanít meg valami nagyon lényegire – hogy ki kell állni magunkért, az igazunkért, és nem szabad hagyni megfélemlíteni magunkat.

  Az eredeti mű Fazekas Mihály elbeszélő költeménye, 1804-ben íródott. A mű előtti latin kétsoros jól leírja tanulságát: Szegénytől félj, akármilyen nagy úr vagy is, / Furfangja mindig módot lelhet bosszúra. (Terényi István ford.) A történet szerint a szegény parasztgyerek, Ludas Matyi édesanyjával nagy nélkülözésben él. Egyszer csak kihirdetik, hogy vásár lesz Döbrögön, ahová Matyi elhajtja a család minden vagyonát, a húsz libát, hogy eladja ott. A gazdag, öntelt Döbrögi földesúr már régóta sajátságos módon vásárolt a döbrögi vásárban. Vagy maga szabta meg az árat, vagy ha túl drágának ítélte meg, elvette azt, ami kellett neki. Ez történt Matyi libáival is – Döbrögi csak sokkal kevesebbet ajánl, mint amennyit Matyi kért a szárnyasokért. Mivel az adásvételre kölcsönös beleegyezés hiányában nem kerül sor, Döbrögi elveszi az állatokat, a fiút pedig ötven botütéssel móresre tanítja. Ludas Matyi megfogadja: „Há­romszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” Természetesen a mese végére Döbrögi meg is kapja háromszorosan a jussát, Matyi leveri rajta saját igazát, közben pedig nevetség tárgyává teszi a magát teljhatalmúnak vélő, rátarti uraságot. A gonosz elnyeri méltó büntetését, a főhős pedig bizonyítja erkölcsi fölényét és igazságát – nagyszerű alapanyag és történet egy gyermekelőadáshoz is.

  A Szabadkai Gyermekszínház magyar társulata 2022. február 19-én mutatta be a Lúdas Matyi című táncmesejátékot, Hernyák György rendezésében, a közönségben én is ott voltam, valahol a hátsó sorokból vártam, hogy elvarázsoljon a történet – a filmes, animációs, irodalmi feldolgozások után – színpadi adaptációja is.

  Nagyon izgalmas műfaj a gyermekszínház. A felnőttek a felnőttszínházban illedelmesen figyelnek, ügyelnek arra, hogy ne hangosan ásítozzanak, vagy hogy a lehető leghalkabban nyissák ki a csörgős cukorkapapírt, a darab végén pedig tapsolnak még akkor is, ha nem tetszett nekik az előadás. Legfeljebb hazafelé, az autóban beszélik meg egymással, hogy mennyire unatkoztak. A gyerekek nem várják ki, hogy az autóban megvitathassák a látottakat, esetükben mindjárt van visszajelzés. A gyerekszínházban nincs jól nevelt figyelem, csak kiérdemelt figyelem van. Szóval, beültem a hátsó sorba, hogy az előadás mellett figyeljem a reakciókat is.

  A Lúdas Matyi a műfaját tekintve igen izgalmas projektum – az alkotók meghatározása alapján a középkori olasz gyökerű commedia dell’arte műfaji jegyeire építettek, ahol nagy hangsúlyt kap a színpadi mozgás, a szándékosan eltúlzó karakterek, mozdulatok, gesztusok. A jelenetekben továbbá a burleszk jegyei is felbukkannak, még inkább alátámasztva a karakterek és a cselekményszál komédiajellegét. A történetmesélést a narráció jellemzi, az egyes jelenetek közötti átkötésként előregördíti a cselekményt, dinamikussá téve azt. Az előadás elején megszólítják a közönséget – ennek pedig a közönség korosztályának szempontjából fontos szerepe van, bevonódnak a történetbe, ezzel pedig egy sokkal közvetlenebb hangulatban folyik a mese. A darab az alkotók meghatározása szerint táncmesejáték, és ennek mindegyik eleme fontos a végeredmény kialakulásában – a tánc, a mese és a játék is. A történet ábrázolásmódja sokszínű: a prózai jelenetek mellett megjelenik az árnyjáték, valamint a bábozás is, amelyek rendkívül kreatív színt visznek az előadásba, még játékosabbá teszik azt. A darab egészét tekintve a (nép)táncnak és a zenének meghatározó szerepe van – Bakos Árpád zeneszerző mesebeli- népzenei világa és az ahhoz szervesen illeszkedő játékos koreográfiák egy igen vidám, minden értelemben színes mesevilágot hoznak létre.

  A Lúdas Matyi ötven percét érezhetően értő figyelemmel kísérte a gyermekközönség, ez pedig csak azért lehet, mert az előadás és annak minden alkotója kiérdemelte a figyelmüket.

 

Lúdas Matyi

Rendező: Hernyák György

Zeneszerző: Bakos Árpád

Dramaturg: Hernyák Zsóka

Koreográfus: Kovács Tibor

Színpadi mozgás: Ricz Ármin

Díszlet: Saša Senković

Jelmez: Blagovesta Vasileva

Játsszák: Fridrik Gertrúd, Gál Elvira, Kocsis Endre, Greguss Zalán, Kalmár Ákos m. v., Ágyas Ádám f. h., Kőműves Csaba f. h., Varga Benjámin f. h., Magyarka Márkusz m. v. / Magyarka Alex m. v.

Tánc, mese, játék
Fotó: Molnár Edvárd
Tánc, mese, játék
Fotó: Molnár Edvárd

 

 

 

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...