Művészet

Művészet

Fotó: Herédi Krisztián

 

A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek róla”. Márpedig Yasmina Reza Művészet című előadásában bizony beszélnek róla. És nem is akárhogyan! A Zentai Magyar Kamaraszínház február 27-én mutatta be a kortárs szerző szatíráját.

  Yasmina Reza francia írónő kezdetben színésznőként dolgozott. A hírnevet Művészet (Art) című darabja hozta meg számára, amelyet több mint harminc nyelvre lefordítottak, és világszerte játsszák a színházak. A darabért Molière-díjjal jutalmazták. Londonban a West Enden bemutatott előadásért 1997-ben megkapta a brit Laurence Olivier-díjat, míg az eredeti előadása a Broadwayn 1998-ban a legjobb szórakoztatásért járó amerikai Tony-díjat. Az írónő sikerességét mi sem szemlélteti jobban, mint hogy egy másik darabját, Az öldöklés istenét (Le Dieu du carnage) filmvászonra vitte a híres rendező, Roman Polański. (Itt kell megjegyeznünk, hogy az ismert dráma- és regényírónak magyar felmenői is vannak, édesanyja budapesti hegedűművésznő volt.)

  A Művészet című színdarab cselekménye három barátra és egy festményre épül. A cselekmény középpontjában egy kortárs műalkotás áll, egy fehér festmény fehér vonalakkal, ami rendkívül briliáns módon tölti be a szerepét, hisz heves érzelmeket vált ki a szereplőkből.

  A darabban a festmény fel-feltűnik a színen, ennek ellenére mindig a középpontban marad. Vagy mégsem? A történet cselekménye során a három férfi, Marc, Serge és Yvan barátságába tekinthetünk bele, amelynek állóvizét kavicsként fodrozza a méregdrága kortárs festmény, amelyet Serge megvásárol. Mindez nem is kavarna nagy port, ám Marc szemét szúrja, hogy barátja egy vagyont adott egy olyan műalkotásért, amely tulajdonképpen csak egy fehér lap. A művészetről alkotott különböző nézőpontok hamar feszültséget okoznak kettejük között. Ebbe a konfliktusba csöppen bele Yvan, aki épp a házasságát tervezgeti hisztérikus menyasszonyával. A barátok közötti véleménykülönbség próbára teszi barátságukat, de végül – némi csellel – helyrehozzák az ellentéteiket.

  A darab górcső alá veszi a művészet mibenlétének kérdését is. Az ember a közönség között ülve akaratlanul is elgondolkodik azon, hogy mitől lesz művészi a falra akasztott festmény, illetve mitől lesz számokkal kifejezhető értéke.

  Tegyük fel bátran a kérdést: mi is a művészet? A mindenki által ismert esztétikai alkotótevékenység mint definíció csak egy általános meghatározása valami megfoghatatlannak, hiszen nincs egy varázslatos formulája annak, hogy mitől válik művészetté, műalkotássá valami. Minden a személyes nézőponttól függ, ami megegyezhet másokéval – ekkor közösen emeljük az adott alkotást a művészet szintjére. Illékony és megfoghatatlan dolog ez, szinte misztikus, amit megérinteni nem, csak megfigyelni lehet. Talán pont ez teszi különlegessé és igazán értékessé.

  Miközben kényelmesen hátradőlve élveztem a színészi játékot, az az érzésem támadt, hogy borzalmasan éles és őszinte tükörképet mutat az előadás a nézőnek. A saját vagy a környezetünkben lévő barátságokra ismerhetünk, még ha ezt be sem merjük vallani magunknak. Viharos érzelmek jelennek meg a színpadon. A gőgtől a kétszínűségig, a haragtól a sajnálatig széles palettán köszön vissza az érzelmek sokasága. Fájóan ismerős szituációkat láthatunk, amelyek között nem is egy akad, ami igazán vicces. Persze jókat derülünk a helyzeten, de a nevetésünket megfűszerezi az a fanyar szájíz, ami abból fakad, hogy már átéltünk hasonló helyzeteket. És ezáltal hol könnyekig hatódunk, hol pedig keserédes nevetésben oldódik a feszültség.

  Lassan ráeszmél a néző, hogy már rég nem kortárs műalkotásról van szó, hanem az emberi kapcsolatokról. Az előadás fondorlatosan száll egyik témáról a másikra, könyörtelen közönnyel csipegetve, boncolgatva őket. Mi is valójában a barátság? Miért van szükségem barátokra? Mi tartja össze a barátságot? Mennyit ér a barátság? Mind-mind olyan kérdések, amelyekre az előadás felhívja a figyelmünket. Remekül szemlélteti a darab az emberi kapcsolatok mibenlétét, a magának utat törő ego harcát a dominanciáért, az alá-, fölé- és mellérendelt szerepeket. Emellett szégyenlős gyerekként, szinte észrevétlenül feltűnik az őszinteség kérdése is. Lehetünk-e igazán őszinték anélkül, hogy megbántanánk másokat? Fontosabb-e az őszinteségünk, mint a barátság? Természetesen a darab megadja a válaszait a saját szereplőinek, akik erkölcsi és morális csatát vívnak egymással.

Művészet
Fotó: Herédi Krisztián

  Meglepő könnyedséggel bontja ki a darab ezeket a témákat, hogy a néző ne érezze kényelmetlenül magát. Az ismerős helyzetek közelivé, a remek színészi játék és rendezés pedig kiváltképp élvezhetővé teszik az előadást. A díszlet egyszerű és visszafogott, ami kiemeli a színészi játékot, és erőteljesebbé teszi a párbeszédeket.

  A végén talán választ kapunk az előadás által feszegetett kérdésekre is. És talán kiderül, hogy a festmény – ahogy a művészet sem – nem csupán fekete vagy fehér.

 

Yasmina Reza: Művészet; Zentai Magyar Kamaraszínház

Szereposztás: Marc: Virág György; Serge: Dévai Zoltán; Yvan: Szilágyi Áron.

Rendező: Mezei Kinga. Fordító: Bognár Róbert. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Janovics Erika. Dramaturgiai munkatárs: Oláh Tamás.

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Azúrkék varázslat

  December 20-a, hétfő. Rengeteg aznap a dolgom: munka, családi intéznivalók, és ajándékot sem vettem mindenkinek még. A város már ünnepi díszben, én pedig...

Lukács Lilla

Azúrkék varázslat

  December 20-a, hétfő. Rengeteg aznap a dolgom: munka, családi intéznivalók, és ajándékot sem vettem mindenkinek még. A város már ünnepi díszben, én pedig...