Még egy férfit Mirandolinának!

Még egy férfit Mirandolinának!

Szerző: Herédi Krisztián

Carlo Goldoni: A fogadósnő; Zentai Magyar Kamaraszínház, rendezte: Mészáros Tibor

 

A Zentai Magyar Kamaraszínház színpadán december 14-én olyan előadás bemutatására került sor, amely a nő és a férfi közötti viszony sohasem unalmas témáját helyezi középpontba és egyéni megvilágításba.

  Rendezője, Mészáros Tibor már nem első ízben dolgozott a zentai színtársulat tagjaival, hiszen az előző évadban Molnár Ferenc Liliomját vitte színre velük. Az esendő és végsőkig hűséges Julika figurájának viszont éppen az ellenkezőjével találkozhatott a közönség a Lőrinc Tímea által megformált főszereplő, Mirandolina alakjában, hiszen Lőrinc erőtől sugárzó jelenléte és a fogadósnő domináns, sőt manipulatív személyisége köré épül a darab cselekménye. Mirandolina apja halála után egyedül vezeti az örökölt fogadót olyan magabiztossággal, amit csak a kivételesen erős nők mondhatnak magukénak, és persze, hogy jelleme még izgalmasabb legyen, a siker érdekében megannyi férfivendég és alkalmazott esik ravasz csapdájába. A komoly elköteleződés lehetősége viszont természetesen fel sem merül benne, ugyanis ereje és hiúsága ezt nem teszi szükségessé. Az udvarlók csupán önérzetét és vagyonát hivatottak növelni, hogy erejét még jelentősebbnek érezhesse. A nőgyűlölő lovag jelenléte csupán izgalmas kihívást jelent a számára. Valódi jellemváltozáson tehát csak a Dévai Zoltán által érzékletesen megformált Rippafratta lovag megy keresztül, aki Mirandolina fondorlatos, hízelkedő közeledésének eredményeképpen éppen abba a hibába esik, amit leginkább elkerülni igyekszik, vagyis, hogy szerelembe esve kiszolgáltatottá váljon, és kiforduljon önmagából. A két egyórás felvonás során lassan kibontakozó vonzalma a fogadósnő iránt viszont végül kissé elnagyolt értelmezést nyer, miszerint Mirandolina számára ő valóban csak egy újabb trófeát jelent.

  Az előadás érdekessége, hogy a rendező által megálmodott jelzésértékű díszleten kívül nincs a színpadon egyéb berendezési tárgy, ami a hagyományos produkciók esetében hangulatteremtő funkcióval bír. A színészek ez esetben dicséretes kidolgozottsággal, pantomimszerűen érzékeltették a jelenetek szükséges kellékeit, ami által a látottak még izgalmasabbá váltak. Hasonló rendezői koncepciót sejtet az a megoldás, miszerint a színészi játék által megjelenített tárgyak hangját ugyancsak az éppen nem színen lévő művészek hozták létre sokszor komikus módon, lufi, lábas, poharak vagy hangszereik segítségével. Az előadás zenéjét szintén a színészek szolgáltatták, mintegy kisegítve egymás jeleneteit, nem kis pontosságról és odafigyelésről téve tanúbizonyságot.

  A Janovics Erika által tervezett jelmezek kortárs stílusuktól függetlenül is megidézik a kosztümös előadások hangulatát, illetve a fényűzést, amely ebben az esetben a képmutatás fontos kelléke. Harsány színeikkel a ruhák mintha az egyes szereplők ostobaságát lennének hivatottak kifejezni. Általuk a mellékszereplők szinte önmaguk karikatúráivá válnak, csupán Rippafratta lovag és Mirandolina jelmezei árulkodnak viselőik kifinomult szelleméről a maguk kihívó módján.

  A produkció emellett nemcsak részleteiben árulkodik a társulat összehangolt munkájáról, hanem a nézőben alapvetően azt az érzetet kelti, hogy a színészek valóban egymást érezve, egymásra figyelve hozták létre az előadást. A csapat munkáját jellemző összhang a társulat eddigi játékának is egyik legnagyobb erénye, amely nagyban hozzájárulhat a sikeres alkotási folyamatokhoz.

 

  Szereplők:

  Rippafratta lovag – Dévai Zoltán

  A lovag szolgája – Papp Arnold

  Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté

  Albafiorita, gróf – Virág György

  Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki-gyűrű díjas)

  Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron

  Ortensia, színésznő – Verebes Judit

  Ének-mentor: Koncz Éva

  Jelmez: Janovics Erika

  Díszlet: Mészáros Tibor

  Rendező: Mészáros Tibor

 

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...