III. Teátrum Neked!

III. Teátrum Neked!

Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány, Fotó: Gergely Árpád

Zentai Teátrumi Napok

Idén harmadik alkalommal tartották meg Zentán a Teátrum Neked! elnevezésű színházi fesztivált a Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház közös szervezésében. Az előadás-sorozat február 20-ától 24-éig tartott, az esti előadások mellett pedig a programok fontos részét képezték a délelőtti gyerekfoglalkozások, valamint a gyermekszínházi produkciók is.

  A vajdasági publikum megszokhatta már, hogy itt, a Délvidéken is vannak olyan események, sőt programsorozatok, amelyek nem kizárólag a kikapcsolódást szolgálják, de tartalmasak és valódi értékeket közvetítenek. A Zentai Magyar Kamaraszínház az elmúlt évek során bizonyítani látszik, hogy a kemény elhatározások valóban meghozzák eredményüket, ha megfelelő kitartással társulnak. A Kosztolányi-regénybe illő álmos kisváros szerény színházi igényeit az idei rendezvénysorozat tömeges látogatottsága, illetve a programok ízléses összeállítása megcáfolni látszott. Az érdeklődők olyan eseménysorozat részesei lehettek, amely azt bizonyítja, hogy a színház valóban képes a közönségre hatni, sőt, nevelni is, emellett pedig azt mutatja, hogy a kisvárosi operettszínházi szcénán túl is van élet a Tisza mentén.

  A fesztivál délelőtti előadásait a szervezők minden alkalommal cirkuszi gyerekműhelyekkel tették izgalmassá a Fővárosi Nagycirkusz gyerekanimátorainak közreműködésével, akik a kicsik számára lehetővé tették, hogy a kötéltáncot és a különféle zsonglőrmutatványokat maguk is kipróbálhassák. Emellett a fesztivál kezdőnapján nyílt jelmezkiállítás egyes darabjait is magukra ölthették a vállalkozóbb kedvű érdeklődők. Márpedig vállalkozó szellemű gyerekekből nem volt hiány, hiszen minden délelőtti gyerekdarab előtt és után népes csapatok sorakoztak, hogy kipróbálják tehetségüket a kötélen, illetve a zsonglőrlabdákkal, bábukkal.

  A programsorozat délelőtti gyerekelőadásainak sora a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatának Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című bemutatójával indult, melyet az Újvidéki Színház Sterija-díjas színművésze, Krizsán Szilvia rendezett. A magyar népmesét feldolgozó zenés mesejáték a Jankovics Marcell nevéhez fűződő legendás Magyar népmesék képi világát és értékeit idézi, zenéjét a Fokos zenekar játszotta fel Virág György színművész válogatása alapján. A közönség soraiban ülő gyerekek pontosan azt az élményt kapták, amit egy magyar népmese értékközpontú színpadi megvalósítása nyújthat nekik. Képi világát illetően a népi motívumok uralkodtak, a Janovics Erika által tervezett jelmezek és bábok pedig ugyancsak a népi kultúra stílusát idézték. Az egyórás előadás ritmusa nem volt ingadozó, humora jól illeszkedett a népmese szövegkörnyezetébe. A gyerekek reakciója alapján az élmény zökkenőmentesen és maradéktalanul átjött a közönség számára, csakúgy, mint a Békéscsabai Jókai Színház Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékában. A Mátyás király udvarát igényesen megidéző népmese Karczag Ferenc rendezésében Szarka Gyula és Zalán Tibor munkája nyomán teljesedett ki, tiszteletben tartva annak lényegi mondanivalóját. A hosszabb betétdalok kissé idejétmúlt rockoperás jellege időnként megbontotta a történet egyenletes előrehaladását, a színészek alakítása mégis eredetivé tette a zenés előadást. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház a Furfangos Péter, avagy az egér farkincája című mesét játszotta a fesztivál legkisebb nézőinek. Páskándi Géza meséjét Molnár Ernő állította színpadra, ám a látványos jelmezeken kívül az előadás nem nyújthatott a többi meséhez hasonló tartalmas élményt a kicsik számára, mivel a nyomtatott háttér, a gépi zene, de főként a mesterkélt színészi humor és játék kevéssé mozgatta meg a gyermeki fantáziát. A fiatal befogadó figyeli, hallgatja az elé táruló mesét, ám a gyér gyermeki és szülői reakciókon sajnos érzékelhetők voltak a darab hiányosságai.    

  A fesztivál nyitónapját a szervezők Cserhalmi Györggyel készített beszélgetéssel tették igazán ünnepélyessé. Az Életnagyság címmel vezetett estet Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára moderálta, és a színpadon vetített előadásrészletek, valamint filmjelenetek segítették. Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes művész pedig a maga közvetlen beszédmódjával, laza megjelenésével valóban nagy hatással volt a hallgatóságra. A pályája áttekintése során kirajzolódott szakmai és emberi ars poeticája nyilvánvalóvá tette, hogy művészi nagyságának titka nem más, mint őszinte hozzáállása és nem mindennapi munkabírása. Elmondása szerint maga is rendkívüli teljesítménynek tartja, hogy számtalan előadása mellett eddig több mint kétszázhatvan film forgatásában vett részt. Elmondta, hogy korán szembesülnie kellett a szakma emberi bonyolultságával, ez pedig pályakezdőként keservessé tette számára az első éveket a Debreceni Csokonai Színházban, viszont hozzátette, hogy nem analizál, nem veszi túl komolyan sem önmagát, sem a pályát, így máig ez segíti szakmai működésében. A színészet mellett kaszkadőrmúltja is nagyban hozzájárult sikereihez, mivel számos film forgatásán a kockázatosabb jeleneteket is maga vállalta. Alapvető hajtóereje máig a munkájában rejlik, noha a korábbi évek munkatempója okozta mulasztásokat most igyekszik pótolni a családja körében. Életének egyik legnagyobb eseményeként határozta meg az 1989-es rendszerváltás pillanatában általa felolvasott 12 pontot, amelyről elmondta, hogy az emelvényen az utolsó percig arra számított, le fogják lőni. Cserhalmi György leszögezte, hogy ezen az eseményen kívül soha nem vállalt politikai szerepet, és a jövőben sem fog vállalni. Személyének őszinte egyszerűsége és történetei igazán nagy hatással voltak a hallgatóságra.

  Az esti előadások sorozata a fesztivál második napján a Pindroch Csaba és Verebes Linda által megformált Mr. és Mrs. (Pár-bajok öt színben) című előadással folytatódott. Peter Quilter kortárs angol szerző darabját Herendi Gábor és Fonyó Gergely filmrendezők, valamint Dolmány Attila, Megyeri Zoltán és Nagy Viktor színészek vitték színre, illetve olyan neves divattervezők készítették a jelmezeket számukra, mint Katti Zoób, Náray Tamás, Herczeg Zoltán, a Manier és az Artista stúdió. A darab öt jelenetben szembesíti a nézőt öt különböző férfi és nő karakterének lehetséges kapcsolódásaival, konfliktusaival. Mi van, ha mindketten frusztráltak, csak épp máshogy? Mit tehet egy nő, ha plátói érzelmei reménytelenül a főnökéhez láncolják? Mit tesz egy férfi, ha a húga a sokadik esküvője előtt döbben rá sorsa kilátástalanságára? Ilyen és ehhez hasonló, nagyon is emberi történeteket tárnak a közönség elé az előadás szereplői, akik vélhetően maguk is rendelkeznek egy közös történettel, hiszen a való életben egy párt alkotnak. Színészi játékuk rutinos összhangról árulkodik, meggyőző erejük valóságossá teszi az általuk megjelenített élethelyzeteket, így a nézőnek semmi más feladat nem jut, csak hogy élvezze, átélje a darabban feldolgozott szituációkat.

  A február 22-én sorra kerülő előadás a Fővárosi Nagycirkusz artistaművészeinek produkciója volt Férfi és nő címmel, Liszi Melinda és Nagy Róbert színművészek énekes kíséretével kiegészülve. Az előző napokban, a cirkuszi foglalkozások során felcsigázott érdeklődők méltán csodálhatták az artisták rendkívüli számait, amelyek ugyancsak a férfi és nő közötti kapcsolat rejtelmeit dolgozták fel látványos és érzéki megjelenítésben. Az énekesek érzelmes zenei válogatása és időnként bizonytalan előadása sajnos kissé disszonáns hatást keltett a fiatal artisták csodálatra méltó profizmusával összevetve. Az est második részében valódi cirkuszi hangulatot idéző műsorszámokat láthatott a zentai közönség akrobatákkal és zsonglőrökkel.

  A III. Teátrum Neked! Zentai Teátrumi Napok előadásainak sorát Szergej Medvegyev Fodrásznő című nagy sikerű darabja zárta. Nem véletlen, hogy a szervezők ilyen nagy formátumú előadással fejezték be az eseménysorozatot, hiszen a Fodrásznő után a nézők úgy érezhették, részeseivé váltak a jelenlegi magyar színházi szcéna egyik legjelentősebb alkotásának. Az előadás jellegéből fakadóan is szerencsésnek mondható a darab, hiszen olyan nyilvánvaló fogalmakkal operál, mint a szerelem vagy a kiszolgáltatottság. Ennek köszönhető – és természetesen a szereplők mesteri játékának –, hogy a formabontó, improvizációkkal teletűzdelt előadás mégis tökéletesen fogyasztható a hagyományos kőszínházi dramaturgiához szokott publikum számára is. A Viktor Rizsakov, az egyik legismertebb orosz színházi rendező, jelmez- és díszlettervező által színpadra állított darab immár tíz éve a közönség nagy kedvenceként fut a Debreceni Csokonai Színház után most a Nemzeti Színházban. Az előadás négy szereplője Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László és Kristán Attila kárpátaljai származású színművészek. A fodrásznő szerepét Szűcs Nelli alakítja, de a darab dinamikájához nagyban hozzájárul, hogy a férfi szereplők nem csupán egy-egy szerepet alakítanak az előadás során, hanem folyamatosan adogatják egymásnak a karaktereket. Az orosz kisvárosi nihil elől menekülő, végtelenül naiv fodrásznő köztörvényes vőlegénye karjaiba fut, mert annyira hisz az emberi jóságban. A fodrászüzlet lelkes férfi vendégei mindhiába udvarolnak neki, ő a legrosszabbat választja. A darab tragikuma mégis komikumba fordul a közösség kisembereinek esetlen figurái miatt, valamint a színészek bravúros alakításai által. Az alaphangulatot leginkább az határozza meg, hogy a művészekből árad az előadás iránti szeretet és a közönség felé irányuló figyelem. A színészek későbbi elbeszéléséből az is kiderült, hogy ez a figyelem és a nézők nyitottsága határozza meg a rögtönzések mennyiségét, illetve az este hangulatát. Zentai előadásuk alkalmával nem volt hálátlan a közönség, hiszen azonkívül, hogy vastapssal jutalmazták a látottakat, az előadás teljes ideje alatt aktívan reagáltak a szereplők jelzéseire, így maguk is részeivé válhattak a darabnak.

  Csak remélni lehet, hogy a jövőben megrendezendő színházi fesztiválok alkalmával, esetleg az évad további estéin is lesz szerencséje a zentai közönségnek ilyen átütő színházi élményhez, hiszen ez alkalommal is kiderült, a Tisza mentén is van igény a minőségi alkotásokra.

III. Teátrum Neked!
Mr. és Mrs. (Pár-bajok öt színben) Verebes Linda és Pindroch Csaba, Fotó: Gergely Árpád

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...