Hagyományos értékek modern köntösben

Hagyományos értékek modern köntösben

Molnár Ferenc: Liliom

Rendezte: Mészáros Tibor

 

December 19-én mutatták be a Zentai Magyar Kamaraszínház legújabb előadását, amelynek rendezője a debreceni Csokonai Színház színművésze és rendezője, Mészáros Tibor. A drámairodalom klasszikusnak számító darabját a hagyományos feldolgozásokhoz viszonyítva most modernebb értelmezésben mutatták be, ezzel pedig egy újabb közönségbarát előadással gazdagították a zentai repertoárt.

  A Zentai Magyar Kamaraszínház kistermének színpadán olyan környezetben jelent meg az előadás, amely mellőzte a korabeli díszletezés szokását, sokkal inkább koncentrálva a szükséges eszközökre. A díszlet ilyen módon a fények, valamint hangok hangulatkeltő alkalmazásával válhatott érzékletessé, hiszen a színészek számára mindössze egyetlen pad szolgált a jelenetek megjelenítésének eszközéül. A szokatlan színpadi összképeken edződött nézőknek emiatt mégsem lehetett hiányérzetük, mivel a minimalista vizuális koncepció bebizonyította, hogy az előadás életre hívásához nincs szükség komplex enteriőrre. A díszlet mellett a darab során viselt kosztümöknek is láthatóan az volt a céljuk, hogy több idősíkban is képesek legyenek életre kelni. A leghagyományosabb jelmezt Juli (Verebes Judit) viselte, aki figurájából adódóan is a hagyományos értékeket képviselte a darabban. Liliom (Dévai Zoltán) és a többi szereplő tehát nála is jobban érzékelhetővé tette jelmezével azt az időbeli semlegességet, amely e rendezői értelmezés sajátossága, vagyis amely modern környezetben is lehetségesnek tekinti a történetet. A népies jellegű vizuális részletek mégis enyhe diszharmóniát szültek a provokatívan modernizáló jelmezekkel, mivel Muskátné (Nešić Máté) transzvesztita figurája inkább volt kortárs, mint semleges.

Hagyományos értékek modern köntösben
Fotó: Herédi Krisztián

  Kitűnő rendezői alaposságra és hangmérnöki ügyességre vall, ahogyan a kísérőhangokat a dramaturgia, valamint a színpadkép szerves részévé tették. Ezzel pedig ugyancsak a darab azon oldalát erősítették, mely a történet hagyományos időbeliségét semlegesíteni kívánja, hiszen a minimális díszletet maradéktalanul kiegészítették a pontosan elhelyezett hangeffektusok, mint a vízcsepegés, kutyaugatás vagy ablaknyitás zöreje. Ugyanez jellemezte az oldalsó falakra és a fehér háttérre vetített hangulatkeltő világítást is, amely így teljessé tette a modernizáló rendezői értelmezést. Az előadás zenei betétei viszont, ehhez viszonyítva, képviselhettek volna komolyabb hangulatbeli vagy eszmei üzenetet is. Időnként kissé felszínesnek hatottak a könnyűzenei részletek, bár kortárs értelmezésben nyilván érthető a jelenlétük. A darab korántsem sekélyes mondanivalóját tekintve talán érdemes lett volna a kifinomultabb zenei kifejezés felé fordulni.

  A Zentai Magyar Kamaraszínház társulatának tagjai, mint ismeretes, csaknem kivétel nélkül egyazon generáció tagjai, ennek köszönhető, hogy munkájuk mindig összeszokottságról árulkodik, azonos érzelmi mélységekre hatol, hasonló mértékű kidolgozottságra vall. Ez a szakmai homogenitás érthető módon megkönnyítheti a társulat tagjainak közös munkáját, viszont magától értetődően az idősebb figurák, érettebb karakterek megformálása is az ő feladatuk. Kérdés, hogy a társulat korosztály szerinti nagyobb megosztottsága mekkora előnyt jelentene egy-egy előadás létrehozásánál? A színész nyilván nem rendelkezhet mindenre kiterjedő élettapasztalattal, de lehetnek olyan mélységű szerepek, amelyek megformálásánál támaszt nyújthat valamiféle edzettség, gyűröttség vagy akár a tényleges ráncok megléte. A Liliomot alakító Dévai Zoltán megjelenésében és kisugárzásában valóban tökéletesen alakította a bohém világfi figuráját. Liliom felelőtlen, duhaj, önző jelleme maradéktalanul kirajzolódott az előadás során; türelmetlensége, sőt durvasága is érzékletessé vált. Talán Dévai megnyerő, vidám alkatának köszönhető, hogy Liliom valódi megkeseredettségéből a kelleténél kevesebbet láttunk. A reménytelenül romlott, jó útra térni képtelen figurára a darab végén végbemenő megtisztulásnál lett volna nagyobb szükség, bár a lányával való találkozáskor csattanó (a szeretteire mért újabb) ütés még így is mérhetetlenül megrendítő volt. A Verebes Judit által megformált Juliról sugárzik, hogy hagyományos és merev környezetből érkezik a városi parkba. Ebből a feltehetően zárt és érzéketlen környezetből, a cselédsors elől menekülve fut Liliom karjaiba. Verebes Judit játéka olyan lány jellemét tárja elénk, aki talán előéletének korábbi tragédiája folytán kerül egy újabb reménytelen élethelyzetbe. Juli figuráját nézve a nézőnek az az érzése, a lány nemcsak érzelmei által vezérelve, de szinte szándékosan veti magát egy újabb áldatlan mártírszerepbe. Eltökéltsége mintha azt az üzenetet hordozná, hogy ez a cseppet sem hiszékeny lány tudatában van mindannak, ami történni fog vele. Szerelme halála feletti gyásza inkább szenvtelen, mint beletörődő, mivel a szerepből adódó nőies lágyság itt inkább asszonyi céltudatossággá formálódott. Esendősége, érzékenysége csupán döntésein keresztül volt érezhető.

  Mari, a főszereplő Juli figurájának barátnője igazi naivaként mutatkozik be. Kezdetben nem is hiszi, hogy barátnéja valóban komolyan vonzódhat a vidámpark nagyhírű csalogatójához. Lőrinc Tímea által játszott figurájában olyan lányt ismerhetünk meg, aki ennek ellenére nagyon is tudatosan alakítja magánéletét, hiszen a kezdetben csak hordárként dolgozó kedvesét, Hugót (Papp Arnold) támogatva igazi vállalkozófeleséggé válik. Sorsa Juliéval ellentétben felfelé ível, ebből fakadóan pedig magától értetődően adódik a kérdés, Mari alakja valóban annyira butácska-e, mint azt kezdetben láthattuk.

  Mészáros Tibor új zentai rendezését is, a társulattól megszokott, fiatalos lendület jellemezte. Játékuk egyenletes intenzitású, könnyen befogadható formában tárta a közönség elé Molnár Ferenc darabját, amely ugyanakkor korunkban is érvényes mély emberi, érzelmi konfliktusokat dolgoz fel.

  Szereposztás: Liliom – Dévai Zoltán; Juli – Verebes Judit; Mari – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Ficsúr – Szilágyi Áron; Hugó – Papp Arnold; Muskátné – Nešić Máté; Rendőr – Virág György; Rendező: Mészáros Tibor.

Hagyományos értékek modern köntösben
Fotó: Herédi Krisztián

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...