Forradalom helyett ágyforradalom?

Forradalom helyett ágyforradalom?

Fotó: Gergely Árpád

Csurka István: Deficit; Zentai Magyar Kamaraszínház; rendezte: Szilágyi Tibor

Április 27-én este a Zentai Magyar Kamaraszínház olyan előadás bemutatójának adott helyet, melyet évtizedekkel ezelőtt a Vígszínház színpadán évekig tartó sikerrel játszottak Szilágyi Tibor főszereplésével. Csurka István 1979-ben színpadra állított darabja most, negyven évvel ősbemutatója után Zentán kelt újra életre Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) rendezésében. A zentai közönség az újrarendezett előadás által végre olyan élményben részesülhetett, amely igényes kidolgozottságával igazi színházi, emellett szellemi élményt biztosít a közönség számára.

  A kétfelvonásos darabot alapvetően a szereplők párbeszéde tölti ki. A két házaspár tagjait a kamaraszínház négy ifjú színésze alakítja: Dévai Zoltán, Verebes Judit, Virág György és Lőrinc Tímea. Az előadás szöveges jellegéből fakadóan minden más (zene, fény, koreográfia) a történet kibontakozásának rendelődött alá, a művészek elsődleges feladatának így az tűnt, hogy betéve tudják visszaadni tetemes mennyiségű szövegüket, illetve tökéletesen alakítsák karakterüket. A csupán a nézők szórakoztatására hivatott előadásokkal ellentétben e darab bonyolult, olykor kényelmetlen helyzetekkel gondolkodtatja el közönségét. Mindemellett Szilágyi Tibor sem adott lehetőséget arra, hogy esetlegesen kidolgozatlan, netán felszínes maradjon egy-egy mondat vagy mozdulat. A négy ifjú színész olyan érettséggel mutatta be a dráma konfliktusait, hogy a nézőnek az volt az érzése, ezek a szerepek kifejezetten a számukra íródtak. A helyén volt minden rezdülés és hang, pedig a darab a legbensőbb intellektuális és érzelmi mélységeket tárja fel, pontosabban azt, hogyan válik a szellemi bénultság lelki, magánéleti tragédiává.

Forradalom helyett ágyforradalom?
Fotó: Gergely Árpád

  A szereplők személytelen megnevezése (X, Y, Z, W) is utal arra, hogy a helyzet bárki számára aktuálissá válhat, aki hasonló életformába kényszerül. A mai közönség szemszögéből nézve abszolút elképzelhetőnek tűnik, hogy az anyagi javak megléte, illetve a megszerzésükért való küzdelem (esetünkben talán a globális internethasználat és a közösségi média teljhatalma) szárnyát szegi szellemi kiteljesedésünknek és gondolati szabadságunknak. Csurka drámájában a hatvanas évek magyarországi rezsimjének látszólagos létbiztonsága annyira csökevényessé teszi a két fiatal házaspár társasági és lelki életét, hogy emiatt végül megelégszenek az esti kártyapartik és közös vacsorák langymelegével. Csupán a főszereplő, X (Dévai Zoltán) érzi szükségét valamilyen változásnak, csakhogy kezdetben még maga sincs tisztában nyugtalansága valódi indítékával, így azt a közeget próbálja felrázni, de inkább feldúlni a feleségcsere ötletével, amely mindenki számára a biztonságot garantálhatja: házasságát és közvetlen baráti körét.  A szellemi kasztráltság állapota sarkallja arra, hogy rávegye szeretteit ötletére a „történjen már végre valami” elv alapján. A darab végére X-ben is tisztázódik indíttatásának oka, hogy az elképzelt ágyforradalom helyett valójában valódi forradalomra vágyik, de ehhez nincs igazán bátorsága, hiszen a rendszer tulajdonképpeni kedvezményezettjeként kényelemben és biztonságban élhet. Dévai Zoltán temperamentuma és érzékenysége, valamint a rendező és a dráma pontossága együttesen hozták létre azt a látens forradalmár figurát, amely tökéletesen kimerítette az előadás központi alakjának minden szükséges tulajdonságát.

Forradalom helyett ágyforradalom?
Fotó: Gergely Árpád

  Ez az érzékletes ábrázolás nevezhető a színház berkein belül sikeres alakításnak. A szereplő drámája pedig a néző számára a darab végéig várat magára, amikor is kiderül, hogy X-et igazából a szellemi beteljesületlenség súlya nyomja. Párja, Y ezzel szemben az egyszerű, szerető társ alakjának megtestesítője, aki tapasztalatlansága ellenére helyesen érzékeli és értelmezi a körülötte történő eseményeket, de X elmondása szerint ő csupán a „jól karbantartott” feleség, semmiképpen sem intellektuális partner. Verebes Judit mégsem egyszerűsíti Y-t a buta háziasszony alakjává, hiszen tudatosan átérzi helyzetének visszásságát, és szűkszavúan bár, de képes arra, hogy összegezze a történteket, miután teljesíti férje óhaját, vagyis megcsalja őt. A nyughatatlan X számára valójában az okos és érett W lenne méltó partner, viszont őt nem sikerül elcsábítani, eltéríteni éppen töretlen határozottsága miatt, így fullad kudarcba a nagy terv, az ágyforradalom. Lőrinc Tímea igazi profiként, könnyedén alakítja a sokat tapasztalt, tudatos nő figuráját, hiszen W szerepében a legkétségbeejtőbb érzelmi bonyodalmak során is higgadt flegmával kezeli a kialakult helyzetet. A magabiztos feleség egyetlen hibája, hogy nem számol férje, saját „kreatúrája”, a szolgalelkű, mégis esendően őszinte Z váratlanul feltörő önállóságával. Z-ben felülkerekedik a kísérletezés vágya, így nehezen, de legyőzi erkölcsi korlátait, és mindig szilárd feleségével ellentétben elcsábul. Virág György kiválóan alakítja hasonló érettséggel megközelített szerepét, a néző Z személye által őszintén megélheti a kétségek között vergődő indulatokat.

  Az intellektuális elfojtottság okozta magánéleti mizéria azonban sajnos nem hozza meg a kívánt katartikus felfrissülést, hiszen az érzelmek, valamint a megszokott, mindennapi korlátok művileg nem manipulálhatók. Csupán a rosszízű csalódottság marad a félszeg forradalmár számára. A mesteri rendezés, valamint a precíz színészi alakítások nyújtotta élmény viszont a színházba járók jutalma lesz.

 

 

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...