Babilon angyalai

Babilon angyalai

Fotó: Molnár Edvárd

Mate Matišić: Babilon angyalai; Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka; rendezte: Dino Mustafić

 

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színpadán március 27-én került bemutatásra a horvát Mate Matišić kortárs író Babilon angyalai című darabja, melyet Dino Mustafić vitt színre. A politikai témájú szatirikus drámát két évtizeddel ezelőtt már bemutatták Zágrábban, de mivel az akkori hatalmi elit számára kényelmetlen volt a gátlástalan álpolitikai módszerek tabudöntögető kipellengérezése, hamar lekerült a repertoárról. A jelenkori közéleti nyíltság (sőt vehemens sárdobálás) viszont kitűnő apropót nyújt arra, hogy a mindenkori hatalmi gépezet torz működését lemeztelenítve szembesítse a nézőt azzal, hogy a döntéshozók a polgárok feje felett valójában milyen módszerekkel igyekeznek markukban tartani a megszerzett hatalmat. A darab során a nézők tanúivá válnak a politikusok pillanatnyi, kicsinyes döntéssorozatának, amellyel monomániásan harcolnak pozíciójukért.

  A polgármester személyes érdekei miatt lassanként a környezete, ebben az esetben a városa ellenségévé lesz, majd általa és miatta mikrokörnyezetében is lehetetlenné válik minden észszerű döntés, hogy a tetőponton kiderüljön, a várost valójában egy, a hatalom szörnyévé változott őrült uralja. Molnár Zoltán kellő érzékenységgel állítja a nézők elé a kiszámíthatatlanul viselkedő, perverz városatya jellemét. Közvetlen környezete természetesen mindenben lesi óhajait, támogatja fennmaradását, hogy maga is a felszínen maradhasson. Tanácsadója, Max (Mészáros Gábor) az igazi szolgalelkű munkatárs megtestesítője, aki a legkétségbeejtőbb helyzetben sem hagyja cserben „gazdáját”, a polgármestert. Segítsége nélkül a város első embere tulajdonképpen képtelen lenne talpon maradni, hiszen valójában írástudatlan. Mészáros szerény személyisége által jól formázza a hatalmi gépezet nélkülözhetetlen figuráját, aki minden igyekezetével próbálja fenntartani a városatya kompetenciájának látszatát.

  A polgármester a hatalomhoz való beteges ragaszkodása és a közvéleménytől való rettegése folytán olyan szélsőséges helyzetekbe sodródik, amelyekkel a közönség legfeljebb a színház falain belül szeretne szembesülni. A szatíra olyan mértékben sarkítja a lehetséges konfliktusokat, hogy így a darab a groteszk meghökkentő tartományába sodródik. Ha az analfabéta polgármesternek nem tetszik a „c” betű, hát „k” lesz belőle, ezt pedig mindenki elismeri, még a neves, de megkeseredett nyelvtudós (Mess Attila) is, aki bevallottan kártékony tanácsaival igyekszik rontani az amúgy is kétségbeejtő helyzeten. A Kucsov Borisz által megformált professzor – aki a gyarló szakmai előrejutás érdekében vállalja, hogy az írástudatlan polgármesterrel megismerteti az ábécét – az előadás egyetlen olyan szereplője, aki az őrület ellenpontjaként a józan észt képviseli a darabban. A hatalommegtartó mizéria a professzor kafkai vesszőfutása is egyben, hiszen ahelyett, hogy céljához közelebb kerülne, egyre világosabbá válik helyzetének irrealitása. Figurájának drámai kiteljesedéseként, egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után, beleveszik a fékevesztett gépezet tombolásába. A polgármester felesége (Elor Emina) a maga opportunista jellemével válik részesévé a város kaotikus irányításának. Mivel sem szellemi, sem erkölcsi szempontból nem haladja meg férje képességeit, nem tud hozzájárulni a kialakult helyzet jobbá tételéhez, még ha látszólag bírálja is a városatya korrupt módszereit.

  A babiloni felfordulás angyalai (Búbos Dávid és Szalai Bence), akik az előállt állapotok tisztaságára utalóan mocskos, fekete bányászokká alakultak, sztoikus szemlélőként kísérik végig az eseményeket. Lényegi szerepük a professzor teste feletti párbeszédben merül ki, amikor is a „főnök” utasítására, büntetésből visszaküldik az életbe az öngyilkost. Jelenlétük hozzájárulhatott volna a helyzet drámaiságának kiemeléséhez, ha a rendező úgy ítéli meg funkciójukat, és kidolgozottabbá teszi alakjukat. Az előadás során viszont egyértelműen kiderült, hogy az alkotók szándékoltan eltúlzott eszközeikkel éppen hogy darabossá, hangossá, szélsőségessé igyekeztek tenni a darabot, mint egy bő színekkel, gyorsan és magabiztosan felkent festményt, ami lehetőséget ad a személyes értelmezés számtalan formájára. A dráma társadalomkritikai üzenetének viszont csak egyetlen értelmezése lehetséges, mégpedig, hogy a hatalom közelében az amúgy is gyarlóságra ítélt emberi jellem csak tovább torzul, egészen az őrületig.

 

Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd
Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd
Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd
Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...