Babilon angyalai

Babilon angyalai

Fotó: Molnár Edvárd

Mate Matišić: Babilon angyalai; Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka; rendezte: Dino Mustafić

 

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színpadán március 27-én került bemutatásra a horvát Mate Matišić kortárs író Babilon angyalai című darabja, melyet Dino Mustafić vitt színre. A politikai témájú szatirikus drámát két évtizeddel ezelőtt már bemutatták Zágrábban, de mivel az akkori hatalmi elit számára kényelmetlen volt a gátlástalan álpolitikai módszerek tabudöntögető kipellengérezése, hamar lekerült a repertoárról. A jelenkori közéleti nyíltság (sőt vehemens sárdobálás) viszont kitűnő apropót nyújt arra, hogy a mindenkori hatalmi gépezet torz működését lemeztelenítve szembesítse a nézőt azzal, hogy a döntéshozók a polgárok feje felett valójában milyen módszerekkel igyekeznek markukban tartani a megszerzett hatalmat. A darab során a nézők tanúivá válnak a politikusok pillanatnyi, kicsinyes döntéssorozatának, amellyel monomániásan harcolnak pozíciójukért.

  A polgármester személyes érdekei miatt lassanként a környezete, ebben az esetben a városa ellenségévé lesz, majd általa és miatta mikrokörnyezetében is lehetetlenné válik minden észszerű döntés, hogy a tetőponton kiderüljön, a várost valójában egy, a hatalom szörnyévé változott őrült uralja. Molnár Zoltán kellő érzékenységgel állítja a nézők elé a kiszámíthatatlanul viselkedő, perverz városatya jellemét. Közvetlen környezete természetesen mindenben lesi óhajait, támogatja fennmaradását, hogy maga is a felszínen maradhasson. Tanácsadója, Max (Mészáros Gábor) az igazi szolgalelkű munkatárs megtestesítője, aki a legkétségbeejtőbb helyzetben sem hagyja cserben „gazdáját”, a polgármestert. Segítsége nélkül a város első embere tulajdonképpen képtelen lenne talpon maradni, hiszen valójában írástudatlan. Mészáros szerény személyisége által jól formázza a hatalmi gépezet nélkülözhetetlen figuráját, aki minden igyekezetével próbálja fenntartani a városatya kompetenciájának látszatát.

  A polgármester a hatalomhoz való beteges ragaszkodása és a közvéleménytől való rettegése folytán olyan szélsőséges helyzetekbe sodródik, amelyekkel a közönség legfeljebb a színház falain belül szeretne szembesülni. A szatíra olyan mértékben sarkítja a lehetséges konfliktusokat, hogy így a darab a groteszk meghökkentő tartományába sodródik. Ha az analfabéta polgármesternek nem tetszik a „c” betű, hát „k” lesz belőle, ezt pedig mindenki elismeri, még a neves, de megkeseredett nyelvtudós (Mess Attila) is, aki bevallottan kártékony tanácsaival igyekszik rontani az amúgy is kétségbeejtő helyzeten. A Kucsov Borisz által megformált professzor – aki a gyarló szakmai előrejutás érdekében vállalja, hogy az írástudatlan polgármesterrel megismerteti az ábécét – az előadás egyetlen olyan szereplője, aki az őrület ellenpontjaként a józan észt képviseli a darabban. A hatalommegtartó mizéria a professzor kafkai vesszőfutása is egyben, hiszen ahelyett, hogy céljához közelebb kerülne, egyre világosabbá válik helyzetének irrealitása. Figurájának drámai kiteljesedéseként, egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után, beleveszik a fékevesztett gépezet tombolásába. A polgármester felesége (Elor Emina) a maga opportunista jellemével válik részesévé a város kaotikus irányításának. Mivel sem szellemi, sem erkölcsi szempontból nem haladja meg férje képességeit, nem tud hozzájárulni a kialakult helyzet jobbá tételéhez, még ha látszólag bírálja is a városatya korrupt módszereit.

  A babiloni felfordulás angyalai (Búbos Dávid és Szalai Bence), akik az előállt állapotok tisztaságára utalóan mocskos, fekete bányászokká alakultak, sztoikus szemlélőként kísérik végig az eseményeket. Lényegi szerepük a professzor teste feletti párbeszédben merül ki, amikor is a „főnök” utasítására, büntetésből visszaküldik az életbe az öngyilkost. Jelenlétük hozzájárulhatott volna a helyzet drámaiságának kiemeléséhez, ha a rendező úgy ítéli meg funkciójukat, és kidolgozottabbá teszi alakjukat. Az előadás során viszont egyértelműen kiderült, hogy az alkotók szándékoltan eltúlzott eszközeikkel éppen hogy darabossá, hangossá, szélsőségessé igyekeztek tenni a darabot, mint egy bő színekkel, gyorsan és magabiztosan felkent festményt, ami lehetőséget ad a személyes értelmezés számtalan formájára. A dráma társadalomkritikai üzenetének viszont csak egyetlen értelmezése lehetséges, mégpedig, hogy a hatalom közelében az amúgy is gyarlóságra ítélt emberi jellem csak tovább torzul, egészen az őrületig.

 

Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd
Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd
Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd
Babilon angyalai
Fotó: Molnár Edvárd

Madár Anikó

Minden, minden csak komédia

Ötvenéves az Újvidéki Színház   Történt egyszer, pontosan ötven évvel ezelőtt, hogy megvolt a kulturális igény, a jó szándék, az elhivatottság,...

Madár Anikó

Minden, minden csak komédia

Ötvenéves az Újvidéki Színház   Történt egyszer, pontosan ötven évvel ezelőtt, hogy megvolt a kulturális igény, a jó szándék, az elhivatottság,...

Lovas Ildikó

Nászoldaölelvény, avagy győzzön a szerelem

Vörösmarty Mihályt az 1834-ben nyomtatásban megjelent A fátyol titkai című költői vígjátékának írásakor a lélek nemességének és az...

Lovas Ildikó

Nászoldaölelvény, avagy győzzön a szerelem

Vörösmarty Mihályt az 1834-ben nyomtatásban megjelent A fátyol titkai című költői vígjátékának írásakor a lélek nemességének és az...

Šujić-Lukács Lilla

Testközelben

Pár évvel ezelőtt kaptam Imrétől Sziveri János Pasztorál (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014) című verseskötetét. Valójában nem is...

Šujić-Lukács Lilla

Testközelben

Pár évvel ezelőtt kaptam Imrétől Sziveri János Pasztorál (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014) című verseskötetét. Valójában nem is...

Branislav Filipović

Az értelmezés öröme felé – Desiré Central Station 2023

Az álmodozás összeférhetetlenségének erejéről   A kortárs színházi megnyilvánulások felé való állandó orientáció, a...

Branislav Filipović

Az értelmezés öröme felé – Desiré Central Station 2023

Az álmodozás összeférhetetlenségének erejéről   A kortárs színházi megnyilvánulások felé való állandó orientáció, a...

Madár Anikó

Desiré-napló

Van az a mese a zsiráfról meg a nyakáról… Gyerekkorom egyik kedvence, amikor a nyűgként megélt hosszú nyakát szeretné elcserélni a gazdája. A többi állat...

Madár Anikó

Desiré-napló

Van az a mese a zsiráfról meg a nyakáról… Gyerekkorom egyik kedvence, amikor a nyűgként megélt hosszú nyakát szeretné elcserélni a gazdája. A többi állat...

Šuijć-Lukács Lilla

Thália apostoljai

* Ez hát a nép, amelyet én imádok, Amelyért élek s halni akarok! (Petőfi Sándor: Az apostol) Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny,...

Šuijć-Lukács Lilla

Thália apostoljai

* Ez hát a nép, amelyet én imádok, Amelyért élek s halni akarok! (Petőfi Sándor: Az apostol) Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny,...

Madár Anikó

Senki, nulla, nemo, zero, Nemo…

Így lettem senki, nulla, nemo, zero, Nemo… Biztos vagyok benne, hogy azok, akik látták az Újvidéki Színház legújabb előadását, a Nemo kapitányt, ezeket a sorokat nemcsak...

Madár Anikó

Senki, nulla, nemo, zero, Nemo…

Így lettem senki, nulla, nemo, zero, Nemo… Biztos vagyok benne, hogy azok, akik látták az Újvidéki Színház legújabb előadását, a Nemo kapitányt, ezeket a sorokat nemcsak...

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Verebes Ernő

Koponyánk, körülbelül

Drámai látlelet – részletek (Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye nyomán) F. = Frici, X. = Énke *** F. Nem arról van szó, eléri-e vajon...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...