A három aranygyűrű

A három aranygyűrű

Szerző: Herédi Krisztián

A három aranygyűrű. Magyar népmese; Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Crnkovity Gabriella

A február 12. és 16. között megtartott IV. Teátrum Neked! ‒ Zentai Teátrumi Napok elnevezésű színházi fesztivál második napján került bemutatásra a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatának legújabb előadása, amelyet Crnkovity Gabriella, az Újvidéki Színház színész-rendezője állított színpadra.

  A három aranygyűrű című népmesét Mészáros Anikó alkalmazta színpadra, az előadás zenéjét Bakos Árpád írta, a jelmezeket Janovics Erika tervezte, a koreográfiát, illetve a díszletet pedig a rendező, Crnkovity Gabriella készítette.

  A mese főszereplője, a Szilágyi Áron által megformált királyfi, akit mostohaanyja, az idegen és piperkőc Burkus királyné (Lőrinc Tímea) taszít ki az udvarból, világgá megy, hogy meglelje a maga útját, majd megpróbáltatásai során felfedezze önmagában az addig mellőzött bátorságot és felelősséget. Segítői az Öreg barát (Virág György), aki mindvégig tanácsokkal látja el őt, valamint a Gebe, illetve Táltos, aki leginkább hűséges odaadásával szolgálja gazdáját. A paripa alakját megformáló Dévai Zoltán ügyes alakításával valódi szórakoztató figurája a királyfi kalandjait feldolgozó előadásnak. A királylány (Verebes Judit) alakja leginkább cserfessége okán válik esendővé, kíváncsisága, hiszékenysége sodorja abba a helyzetbe, amely által lehullik a lepel tündéri kilétéről.

  Bakos Árpád megszokott népzenei hangzásvilága és ismert feldolgozásai jól kiegészítik a produkció népmesei jellegét, alátámasztják azt az igényes megközelítési módot, amelyet a rendező koncepciójáról is sejteni lehetett. Csupán a könnyűzenei betétdalok okoznak némi disszonanciát a népmese és a népzene teremtette összhangban, illetve a Papp Arnold által alakított Szatócs jelenkori figurája bontja meg a szereplők jellemének és arculatának harmóniáját. Janovics Erika jelmezei annak ellenére, hogy nem követik az előadás népies stílusát, maradéktalanul és kreatívan egészítik ki a mese látványvilágát; izgalmas formáikkal, harsány színeikkel, ugyanakkor leleményes megoldásaikkal nagyban hozzájárulnak az előadáshoz.

  A látványvilág hamar leköti a nézők figyelmét, mert a cselekmény lendületes indítása mellett a szemünk elé tárul egy igazi gyermekszínházi díszlet, amely számos ötlettel és meglepetéssel járul hozzá a produkció összetettségéhez. A rendezés amellett, hogy ragaszkodik a népmese hagyományos cselekményéhez és motívumaihoz, olyan problémákat is felszínre hoz, amelyek a megszokott mesei konfliktusokon kívül fokozottabban érinthetik a mai gyermekközönséget. Alapvető üzenetként értelmezhető a királyfi legfőbb segítőjének, az Öreg barátnak a szerepe, aki erdei lakhelyén könyve segítségével mutat utat a főszereplőnek. A könyv mint a felmerülő problémák mindenkori feloldója az előadás legfontosabb tárgyává válik. A törpe mágust, illetve az Öreg barátot alakító Virág György eredeti játékának és a könyvet mint tárgyat megidéző díszletelemeknek köszönhetően pedig érthetővé válik az erdő/világ és a könyv/tudás lényegi kapcsolata. Ennélfogva A három aranygyűrű című előadás missziós céljának tekinthetjük, hogy a maga színházi módján, mégis egyértelműen a könyv és az olvasás fontosságát hirdeti.

  A népmese számos fordulatának és a tempós kidolgozásnak tulajdonítható, hogy a kalandok izgalmai és indulatai között némileg hiányzik az igazi elmélyülés, az esetleges megnyugvás, vagyis a katarzis megtisztító ereje. A gyermekközönség mégis olyan élményben részesülhet, amely egy alaposan átgondolt elképzelés igényes megvalósítása, emellett pedig fontos üzenetet is közvetít, miszerint a mára ódivatúvá vált olvasás, illetve a népmese szerepe mégis nélkülözhetetlen a jelen generációi számára is.

  Szereplők:

  Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király, Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki-gyűrű díjas)

 

A három aranygyűrű
Janovics Erika: Családi kördivatkép
A három aranygyűrű
Janovics Erika: Nemzeti illat

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...