Felfejtett pulóver

Felfejtett pulóver

Fotó: Ótos Annabella

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István

Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az esküvőnk egyházi teendőivel kapcsolatban, amiből van bőven: katekézis, jegyesoktatás, jegyesvizsga. Amikor az utolsó ponthoz értünk, kicsit pánikba estem: úristen, még vizsgáznom is kell a tanultakból? És mi lesz, ha megbukom, nem házasodhatunk össze? Jaj, dehogy, nem erről van szó – mondta kedvesen Ervin atya –, a jegyesvizsgán csak olyan kérdéseket tesznek majd fel, mint például, hogy miért akarunk összeházasodni. Nem mintha ettől megnyugodtam volna, igazából még nem gondolkodtam ezen. Vajon mi lehet erre a helyes válasz? Azért kell megházasodni, hogy boldoggá tegyük a társunkat. Nem magunkat, hanem őt. Ervin atya mondata járt a fejemben, miközben Nóra és Torvald diszfunkcionális kapcsolatát és életének jeleneteit néztem a Zentai Magyar Kamaraszínház új előadásának főpróbáján.

  A Nóra és Torvald című előadás Henrik Ibsen Nóra című drámájának átdolgozása, amelyet a rendező, Verebes István Kúnos László fordítása alapján készített. Ibsen 1879-ben íródott Nórája – vagy egyes fordításokban A babaház – a drámairodalom talán egyik legfontosabb alkotása, amely egy látszólag boldog család, Helmerék életének és házasságának felbomlását meséli el. A karácsonyi készülődés idilli jelenetével kezdődik a történet, de a dráma során kiderülő hazugságok és az ezekből kikristályosodó igazság miatt Nóra végül elhagyja a férjét és a gyermekeit. A dráma leggyakrabban a női egyenjogúság témája mentén értelmeződik, a Nóra és Torvald című előadás alkotói viszont egy más aspektusból kívánják a vizsgálni a kérdést. A rendezői előszó szerint: „Ibsen drámája a kapcsolatainkban megfészkelt és terjengő, kisebb-nagyobb, kíméletes és önző hazugságok romboló természetrajzát tárja elénk, legalábbis a történetben engem ez érdekel leginkább. Az általam elképzelt Nóra nem egy emancipálódásra ítéltetett, gyámoltalan nő, hanem olyan szerető feleség, aki egy határozottan meghozott, de titkolt döntését mindenképp meg akarja fosztani egy kényszerű hazugságtól. Hogy harcolja ki, milyen áldozatok árán igazát, ennek akarunk majd az előadással a végére járni.” (Verebes István)

  Már az előadás címe is beszédes: itt nemcsak Nóra igazságra való ráébredéséről, rádöbbenéséről és végre a sarkára állásáról lesz szó, hanem a két ember házasságáról, kapcsolatáról, egymáshoz való viszonyáról. Vajon ők tudják-e, hogy miért kellett megházasodniuk?

  A darabot a színház kamaratermében játsszák, és egy ilyen térben minden lélegzetvétel jelentőségteljes, annyira intim a tér és a jelenlét. A díszlet vibráló, élénkpiros, mint az élet – a benne lévők, élők pedig szürkék, monotonok, kimértek. Az első jelenetben a Helmer házaspár dinamikáját figyelheti meg a néző: Nóra már megint pénzt költött, karácsony közeledtével egy óriási ajándékot vett a férjének. Hát igen, Nóra már csak ilyen, költi a pénzt – akár az édesapja, ő sem tudott a pénzzel bánni. Torvald a tekintélyes és tekintélyelvű bankár, a családfő, aki ott is van, de igazából nincs jelen a család életében. A feleségét pedig Babának szólítja, ami tűnhet kedveskedésnek, de inkább hangzik lenéző, tárgyiasító megszólításnak – mindenképpen utalás a dráma eredeti címére (A babaház). Itt meg kell említeni egy dramaturgiai hibát: Nóra is Babának szólítja a férjét, amitől nem világos a rendező/író szándéka, különösen az előadás végi nagyjelenetben. Mire utalhat a kölcsönös becézés ezen formája? A férj is egy baba, egy báb ebben a történetben?

Felfejtett pulóver
Fotó: Ótos Annabella
Felfejtett pulóver
Fotó: Ótos Annabella

  Nórát meglátogatja gyerekkori barátnője, Lindéné, aki miután férje halálát követően egyedül maradt, régi barátnőjétől vár kis segítséget, hátha annak férjénél való közbenjárására álláshoz juthat. Nóra elmeséli Lindénének, hogy pár évvel ezelőtt Torvald nagyon beteg lett, életét annak köszönheti, hogy a felesége titokban megszerezte az anyagi forrást ahhoz, hogy elutazhassanak férjével egy gyógyító kúrára. Lindéné munkát kap Torvald bankjában, de mint kiderül, Krogstad, az aláírás-hamisító ügyvéd helyét szánják neki. Krogstad pedig megfenyegeti Nórát, hogy ha ő elveszíti a munkáját, akkor Nóra pedig a férjét, ugyanis le fogja leplezni azt a csalást, amellyel Nóra kölcsönhöz jutott, amely pénzből végül is Torvald meggyógyult – Nóra meghamisította halálos beteg édesapja aláírását az adóslevélen. Ez tulajdonképpen az előadás vezérfonala: elfogadható-e, hogy törvénytelen eszközzel tegyünk jót. Lindéné közbenjárására a leleplezés elmarad, de cserébe Nórának színt kell vallania férje előtt: saját lehetőségeihez képest mindent megtett azért, hogy megmentse a férje életét, és ezért csalnia kellett. Torvald a szabályokhoz mereven ragaszkodó ember (Nešić Máté letisztult és kimért alakítása), szerinte a becsületet nem lehet feláldozni azért, akit szeretünk. Nóra (Verebes Judit előző alakításaihoz képest pontos és fegyelmezett) ezzel egy kicsit sem ért egyet, és kiderül számára, hogy mennyire nem értik egymást a férjével, házasságuk pedig egy tökéletes harmóniának álcázott díszlet, amelyben a nő egy kellék, egy porcelánbaba. A felismeréstől szimbolikusan is felszabadul, leveti szürke, fojtogató ruháját, és szabad nőként, fehérben távozik.

  Az előadásban rendkívül lényeges elem, hogy nincs benne gyermek (az eredeti drámától eltérően), csak annak lehetősége, a bölcső formájában, amelyet Nóra meglepetésként vesz a férjének, de ez Nóra és a közönség titka marad, erről további szó nem esik, csak lehetőség marad – még inkább vaktöltény.

Felfejtett pulóver
Fotó: Ótos Annabella

  Első ránézésre az előadás az eredeti drámához hű maradt, viszont több szálat túlságosan lefejtettek annak érdekében, hogy a férj és feleség történetét boncolgassák: a mellékszerepek valóban mellékesek lettek, kevésbé rétegesek: Krogstad – a bonyodalom, Lindéné – a segítség és Rank doktor – róla azonkívül, hogy beteg, és szerelmes Nórába, nem sokat tudunk meg. Tulajdonképpen addig fejtették Ibsen drámáját, mint egy norvég mintás pulóvert, de sajnos a végére az összes gyapjú elfogyott, ahogyan Nóra és Torvald története is – csak a közhely maradt helyette.

  A díszlet központi eleme egy tükör, amelyen keresztül Nóra szimbolikusan távozik babaházéletéből, a tükrön keresztül, a tükörbe, ami meglehetősen összezavaró kép. Ebben a néző is végig magát látja: hogy ilyenek lennénk, ilyenek lehetnénk mi is? A mi életünk is lehetne ilyen? Én megjegyeztem Ervin atya mondatát.

Nóra és Torvald

Henrik Ibsen Nóra című drámáját Kúnos László fordítása alapján átdolgozta és rendezte Verebes István

Szereposztás: Torvald – Nešić Máté; Nóra – Verebes Judit; Rank – Szilágyi Áron; Lindéné – Székely Bea; Krogstad – Virág György

Jelmez: Cselényi Nóra (Jászai Mari-díjas); Díszlet: Míra János (Jászai Mari-díjas)

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...