De mi lett a nővel?

De mi lett a nővel?

Szerző: Herédi Krisztián

 

Anton Pavlovics Csehov ‒ Kiss Csaba: De mi lett a nővel? Zentai Magyar Kamaraszínház. Rendezte: Dévai Zoltán. Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetitor: Koncz Éva.

 

Ha az ember hosszú hónapok után újra a nézőtér soraiban ül, eleinte valószerűtlennek, szinte ismeretlennek tűnik a helyzet, amelyben élő embereket lát játszani, úgy igazából. Hiszen csehovi magányunkban nem mutatkozott lehetőség a szellem efféle kényeztetésére. A remetelét nem engedheti meg a társas szórakozás, illetve szórakoztatás, urambocsá! művelődés luxusát. Mégis, az agy lassan kutatni kezd, és emlékezni, felveszi azt a régen elejtett fonalat, amely az élet egyéb, korábban természetesnek tűnő velejáróival együtt elveszni látszott. Felveszi a fonalat, és lassan követni tudja a hozzá hasonlóan izgatott színészek játékát, így végre újra megszülethet a színház.

  A Zentai Magyar Kamaraszínház új évadának első (és talán nem az egyetlen) bemutatója, a De mi lett a nővel? című előadás újra a színház soraiba csalogatta a város színházkedvelőit. A 1997-ben bemutatott drámát Csehov novelláinak felhasználásával Kiss Csaba írta. A Győri Nemzeti Színház ősbemutatója óta számos sikeres előadás született a drámából az ország különböző pontjain, valamint egyes határon túli színpadokon is, úgymint az Újvidéki Színházban 2004-ben, Puskás Zoltán rendezésében. A másfél évtizeddel ezelőtti kamara-előadás sziporkázó szellemességével igazi csemegét jelentett a szórakozni vágyók számára, csakúgy mint az újabb vajdasági színészgeneráció most bemutatott előadása, amely a munka mellett vélhetően a részükre is jutalomjátékká válik. A darabot Dévai Zoltán, a kamaraszínház színésze rendezte, az előadás három főhősét pedig színésztársai, Szilágyi Áron, Virág György és Papp Arnold alakítják.

  A Csehov-novellák történetei egy sajátos téma, illetve kutatás fonalára fűződnek fel, nevezetesen az áhított nő együttes keresésére, ami során számos anekdota és információ kerül napvilágra a titokzatos és szenvedélyes hölgy kilétéről. A három esendő vándorszínész pedig egymással versengve idézi meg a ledér Irina Bikulina szerelmi életének változatos állomásait. A sodró lendületű előadás során lassanként fény derül arra is, hogy mindhárom színészt személyes történetek kötik a titokzatos hölgyhöz, valamint hogy a trió mindegyik tagját hasonlóan érzékeny szálak fűzik hozzá. Ilyen módon próbál Jura, Gyabkin és Aljosa a társainál avatottabban mesélni. Jura (Virág György), a mindig túlzó, izgága színész, mintha csak barátait szeretné ugratni, mindvégig a fő narrátor és a rendező szerepét tölti be a jelenetek során. Virág György kitűnő képessége, hogy az egymás után felbukkanó karakterekből a legkomikusabb figurát formálja, ezúttal is kiválóan megmutatkozott. Játéka könnyed, de átgondolt, mentes a komédia esetlegesen kínálkozó felszínességétől. Gyabkin gyermekien játékos és csibész figurájának megszemélyesítése nyilvánvalóan az őt megformáló Papp Arnold örömére szolgált, hiszen ahogyan az előadás szereplői is folytonosan egymást erősítették játékukban, úgy a színészek személyisége is tökéletesen kiegészítette karakterük vonásait. Szilágyi Áron lírai és érzékeny, hősszerelmes Aljosájának vérmérséklete szembetűnően elüt két barátjának szüntelen sziporkázásától, mégis ugyanolyan mértékben járul hozzá a produkció termékeny áramlásához.

  Az élmények és történetek gyors egymásutánja és a címadó kérdés megválaszolatlansága adja tehát az előadás lényegi tartalmát; a néző mindvégig sejti, hogy a nő felbukkanása valóban olcsó feloldozást jelentene a szereplők számára. Az áhított nő hiánya az előadás végére sem oldódik fel, hiszen Jura egyik legkomikusabb történetéből kiderül, hogy Irina Bikulina ‒ fogász férje minden igyekezete ellenére ‒ nyomorban és betegségben hal meg. Igazi oroszos csattanóként a legfergetegesebb jelenet végén szembesül a néző a femme fatale halálhírével, hogy a későbbi levezető történetekben maga a három főszereplő fedje fel a hozzá kötődő személyes történeteit. A személyesség ellenére mégis ezen a ponton válik Irina minden vágyott és keresett nő egyetemes figurájává, aki a szenvedélyes, sodródó, örök Nő ideájaként él a férfiszívekben. A darab műfaji meghatározása nem véletlenül férfimese.

A minimális színpadi kellék, valamint a funkcionális fényhasználat mellett szembetűnő, hogy az előadást a rendező teljesen süketen hagyta. A színészek által keltett aláfestő zörejeket leszámítva egyetlen zenei hang sem segíti a hangulatot, így az atmoszférát teljes mértékben a szöveg határozza meg. Ezért is annyira hatásos, hogy a hiány átható megjelenítéseként a szereplők tökéletesen megszólaltatott háromszólamú a cappella kórusa zárja az előadást, lírai magasságba rugaszkodva, mitikus alakká változtatva a Nőt.

A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

 

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...