Azúrkék varázslat

Azúrkék varázslat

Fotó: Molnár Edvárd

 

December 20-a, hétfő. Rengeteg aznap a dolgom: munka, családi intéznivalók, és ajándékot sem vettem mindenkinek még. A város már ünnepi díszben, én pedig rohanok egész nap. És még este színház is, kellett ez nekem? (Spoiler alert: igen!)

  Az Élőhomokképek Tolnai Ottó és Petrik Pál motívumai alapján (r.: Mezei Kinga) című előadás Petrik Pál halálának 25. évfordulója és a vajdasági magyar képzőművészet napja (november 14.) alkalmából készült a Novem Színházi Szervezet, a Szabadkai Népszínház, valamint a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely koprodukciójában. A két vajdasági művész, Tolnai Ottó és Petrik Pál alkotásaiból táplálkozik, mindketten a vajdasági magyar közösség meghatározó művészei, alkotói. Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, szerkesztő – tananyag. Petrik Pál szabadkai születésű festőművész, 1957-től 1978-ig a Szabadkai Népszínház díszletfestője, később díszlettervezője volt. 

  Az előadás egy összművészeti kutatás eredménye, a költészet, a festészet és a színház közös nevezője, színházi eszközökkel mutatja meg a költészet vizualitását és a festészet dinamikáját. Rendezője, Mezei Kinga nem először vállalkozik arra, hogy a költészetet színházi nyelvvé alakítsa, a 2019-ben rendezett Éjidő című előadása Pilinszky János költészetéből táplálkozott, és már ebben is egy különös-mesés világ erős hangulata volt érezhető.

  Őszintének kell lennem: kicsit félve ülök be az előadásra. Tolnai Ottót bármeddig el tudnám hallgatni, történetei, anekdotái színesek, szagosak, és habár az ő hétköznapi világa a mi világunk is, az övé mégis tele van különleges karakterekkel, akik mellett mi elsétálnánk az utcán, ő megáll, és megvizsgálja őket. Tolnainak a karfiolról sem az jut eszébe, hogy finom, vagy felfúj, hanem valami egészen csodálatos karfiol-univerzum. Költészetével kapcsolatban egy kicsit mindig attól félek, hogy nem fogom érteni. De már ott vagyok a Jadran színpad előterében, hát teszek vele egy próbát. 

  A mikronézőtér a színpadon van, közel a történésekhez, karnyújtásnyira az élőhomok-világhoz. Ahogy foglalom el a helyemet, úgy felejtem el, hogy kinek nem vettem még ajándékot, hogy milyen teendők várnak rám, amikor hazaérek, és elkezd bennem szétáradni az azúrkék nyugalom. A látvány kerül a középpontba, mindjárt az elején nagyon hatásos kép: rengeteg kikeményített csipketerítő lóg, mint a hópelyhek, majd felemelkednek, mintha visszafelé esne a hó. Már el is kezdődik az asszociációk kavalkádja, a csipkéről ugyanis – mint újra és újra visszatérő motívum az előadásban – mindig más jut eszembe: a nagymamám (habár neki nem volt egy csipketerítője sem, de lehetett volna), az otthon, a tradíció és a letisztult bonyolultság. A színpad, illetve a díszlet maga a festővászon: itt jelennek meg az előadás életképei, képkockái, amelyek hangulatukban Tolnai és Petrik világát idézik meg. A színészek véletlenszerűen, szinte hétköznapi véletlenek sorozatának segítségével festenek a szemünk láttára. A véletlen és a kísérletezés miatt pedig így minden előadás során valami más születik, de végül is a színház mindig a jelenben történik. Petrik Pál alkotásainak ugyancsak fontos eleme a kísérletezés: az anyagokkal, textúrákkal – homokkal, földdel, cseréppel, kövekkel. A különböző anyagoknak fontos szerepük van az előadásban is, a homok, az üveg, a toll alkotási felület és eszköz. Nemcsak az anyagoknak, hanem a hétköznapi tárgyaknak is kibővül a szerepük: alkotnak mindannyian, képzőművészek lesznek a vasalók is. Akárcsak a festészetben, a színpadon is fontos szerepük van a színeknek: a fehér szín mint a vászon és az élénksárga, halvány- és azúrkék hangulatfestő, emellett Tolnai Ottónak az előadás végén hallható Az azúr talpú Krisztus című versére (is) utal.

Azúrkék varázslat
Fotó: Molnár Edvárd

  Az előadásnak nincs hagyományos cselekményszála, hangulatokat, képkockákat, gondolat- és motívumkockákat fest a néző elé, akinek ezzel nem a megszokott befogadói szerep jut, annál sokkal több – a motívumokat mindenki saját maga töltheti meg gondolattal. A színészek sem a hagyományos értelemben vett szerepeket játszanak. Fel-feltűnnek ugyan visszatérő alakok, de ezek összességében inkább karaktertöredékek, gyakran viszont egységes entitást alkotnak. 

Azúrkék varázslat
Fotó: Molnár Edvárd

  Az előadás játékos hangulatának szerves része a zene és a koreográfia, amelyek a színpadon elénk tárt varázslatos világot erősítik. 

  Az Élőhomok című előadás izgalmas kísérlet, amely festménnyé és költészetté áll össze a szemünk láttára, megmosolyogtat, megkacagtat és megríkat, emlékeket juttat eszünkbe. Nekem például valamiért végig a nagymamám járt az eszemben, ebben az azúrkék csodavilágban. A túlvilági azúrkékség.

 

Az Élőhomok – képek Tolnai Ottó és Petrik Pál motívumai alapján című előadás alkotói:

Játsszák: Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Mezei Kinga, Szilágyi Nándor

Díszletterv: Mezei Kinga, Ondraschek Péter

Jelmezterv: Janovics Erika

Dramaturg: Oláh Tamás

Zenei munkatárs: Márkos Albert

Rendező: Mezei Kinga

 

Támogatók:

MMA; NKA; VM4K; Szekeres László Alapítvány; Zenta Község Önkormányzata; Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság.

 

 

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Lukács Lilla

Álom __kivitelben

  „Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Patyerek Réka

A trianoni csata

  Érzek-e dühöt? Nem. Szomorúságot érzek. A művészetnek egyik lehetséges célja, hogy görbe tükröt mutasson. Itt ez sajnos nem sikerült. Pontosabban ez sem. Semmi...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Lukács Lilla

Tánc, mese, játék

  Gyermekkorom egyik meghatározó meséje a Lúdas Matyi. Dargay Attila 1977-es egész estés mesefilmjét megszámlálhatatlanul sokszor láttam – még VHS-kazettán –,...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Csík Mónika

Hol van az igazság?

  A Szabadkai Gyermekszínház Lúdas Matyi című, legutóbbi produkciója sokszínű és sokrétű előadás, hiszen egyaránt épít az irodalmi...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Piros Bálint

Művészet

  A zalai származású festő, Egry József mondta a művészetről, hogy „egy műnek a való értékét csak maga a mű mondhatja el, mások csak beszélhetnek...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...

Lukács Lilla

Maradok

  Semmilyen statisztikai adatot nem tudok arról, hogy az utóbbi tíz-egynéhány évben hány vajdasági magyar költözött külföldre a tanulás miatt, a könnyebb...