Álom __kivitelben

Álom __kivitelben

Fotó: Molnár Edvárd

 

Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. (…) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud eligazodni. Piramisokat építenek az Álom tiszteletére. Könyvtárak telnek meg az Álom tudományával. Aki a világ minden álmát összegyűjteni akarná, hétszer beutazhatná a tengereket, szárazföldeket, mégis elhullajtana egy-egy álmot valahol, amelyet nem vett észre, és műve csonka volna.” (Krúdy Gyula: Álmoskönyv)

  Azt olvastam, hogy Krúdy az Álmoskönyvet főként anyagi okokból írta, majd magával ragadta az álmok világa, és elmerült annak kutatásában. Az álom azóta foglalkoztatja az embert, amióta alszunk. És azóta nem is értjük igazán, hogy pontosan mi történik velünk ilyenkor. Freud szerint alvás közben dolgozzuk fel az elmúlt nap történéseit, az álmok pedig szimbólumokat rejtenek, ezért olyan szürreálisak, abszurdak is gyakran. Én például onnan tudom, hogy valami nagyon nehéz feladat előtt állok az életemben, hogy azt álmodom: menekülök. Természetesen általában valami izgalmas krimi is a történet része, de annak az alvás előtti netflixezés az oka. Az álom nagyon privát. Mindenkinek van, de igazán senkit sem érdekel a másé.

  Azért írok minderről, mert május 9-én megnéztem a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának legújabb előadását, melynek Délmezopotámia a címe, és fontos elem benne az álom és az álomvilág. A darab bemutatója március 20-án volt, májusban játszották negyedik alkalommal.

  A Délmezopotámia a meghatározása szerint kaland, Fekete Ádám a rendezője és írója is egyben. Nagyon személyes előadásról van szó, írói-rendezői önreflexió. Fekete Ádám író, rendező, dramaturg, színész, youtuber. Azok számára mint én is –, akik ritkán jutnak el budapesti színházakba, leginkább Till Atilla Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show nevű YouTube-csatornára készült pár perces videókból lehet ismerős. Mindkét esetben fontos tényező a testi fogyatékkal való élet, Fekete ugyanis oxigénhiánnyal született, ennek következtében pedig mozgáskorlátozottsággal él. A Tajgetosz Show rendkívül természetesen, viccesen, érzékenyen és érzékenyítően, sokszor zavarba ejtően mesél a test fogyatékáról, pontosabban a mozgáskorlátozott testben való létről (#öniróniaalert). Ez nem a reklám helye, de érdemes rákeresni!

  Az, hogy a rendező, alkotó milyen testi hátránnyal él, az előadás szempontjából általában nem fontos, ebben a darabban mégis, ugyanis ez a szerző önreflexiója. Róla szól – meg nem is.

  Az előadás már megkezdődik, amikor a közönség elfoglalja a helyét: a piros függöny előtt egy íróasztalnál alszik egy színész. Majd amikor elsötétednek a fények, a rendező előszavát halljuk felvételről. Ezért is fontos, hogy ki ő: oxigénhiánnyal született, fiatalkorában pedig csípőproblémái miatt állandósult életében a fájdalom. Tehát az előadás róla szól vagy talán mégsem. Attila (Baráth Attila) műfordító, aki csípőműtétje után gyógyul, és határidős munkájával küzd. Egyszer csak e-mailt kap Adornó Poászonttól. Mindannyian kaptunk már ilyen levelet: ez a „nigériai ajánlat” néven elhíresült csalás, amely egy sosem ismert, külföldön élő rokon mesés milliós örökségével kecsegtet Google Translate angolul/magyarul –, amihez „csak” pár ezer dollárt kell utalnunk, és miénk lehet az örökség. Attila pedig a leadási határidőtől menekülve elindul Adornó Poászon keresésére, és megkezdődik a szürreális, álomszerű, delíriummal átszőtt kaland. A piros függöny mögött feltárul a furcsa, eklektikus világ: Délmezopotámia. Egy képzeletbeli hely, ahol különféle absztrakt alakokkal találkozik a műfordító, különféle helyzetekbe, állomásokra sodorja a tudatalattija, amelyekben annyi linearitás és realitás van, mint egy álomban: nem sok. Az előadás szokatlan idő- és történetkezelése megnehezíti a befogadást, de tele van Fekete-humorral (elnézést).

  A vörös függöny felgördülésekor feltárul előttünk Délmezopotámia, amely első pillantásra egy csodálatos, izgalmas, álomszerű hely Molnár Anna látványtervei alapján készült. Az előadás hangulatát nagyon jól adja meg ez a különös világ, amelyben stációszerűen helyezkednek el a különböző jelenetek: a gyógycentrum, amelyben a jósnő és a masszőrnő várja az arra járó főhőst, a hotel vagy otthon ajtaja, amely sehová sem vezet, az internetkávézó és a családi asztal, ahol a végén összeáll a kép vagy mégsem. A darab kulcsfontosságú motívuma, még inkább szimbóluma a macskafélék: a díszlet meghatározó eleme a kék oroszlánfej, amely igen látványos, és az abszurditás, szürrealitás hangulatának erősítésére szolgál. Az állatok megjelennek mint szereplők (kutya) és a szereplők részeként is (cicák). A jelmezek is ezt a varázslatos hangulatot szolgálják, minden karakternek nagyon beszédes megjelenést adtak az alkotók, ami nem tolakodóan, de kellően aláhúzza a karakterek jellemzőit.

Álom __kivitelben
Fotó: Molnár Edvárd
Álom __kivitelben
Fotó: Molnár Edvárd

  A karakterek, ahogyan a történet is, nagyon abszurdak: Attila, a frissen műtött műfordító (Baráth Attila), aki a szerző alteregójaként keresi… keres valamit, Hermina, macska és otthontulajdonos (G. Erdélyi Hermina), aki a gondoskodó anya fel-fel bukkan ő is az álomban, vagy csak diós brióst hoz a főhősnek, Zoli, a bosszúszomjas árnyék (Rókus Zoltán), aki olyan, mintha valamelyik Rejtő-cirkálóból lépett volna ki, Mónika, a gyógycentrum jósnője és vezetője (Pesitz Mónika), és Natália, a masszőrnő (Vicei Natália nagyon letisztultan és szuggesztíven ábrázolja a bizarr karaktert). Minja, az internetkávézó tulajdonosa (Minja Peković), aki hol angolul, hol magyarul szólal meg, ő A Nő, egy csodálatos jelenés. Valamint Andor, a zombi (Kovács Nemes Andor) és Csaba, a kutya (Ralbovszki Csaba) is segítik (?) a főhős (?) útját. A karakterek tehát mindannyian az őket megformáló színészek nevét viselik, ami egy igen érdekes szerzői döntés. Azt feltételezi, hogy azok jelentős mértékben táplálkoznak a színészekből ami általában így is van a színházban, ezért feltáratlan marad, hogy ennek a koncepciónak mi a magyarázata.

  Az alkotói meghatározás szerint a Délmezopotámia a testkép tudatát és zavarát, a nyelvi gátakat és az apahiány problémáját járja körül. De ez sajnos leginkább csak szándék marad, a hangsúly átkerül a szimbólumokra és erre a furcsa álomra, amelyben a vizuális zajtól nehéz befogadni vagy egyáltalán felfedezni, hogy mi is ez a különös világ. Az előadás annyira töltekezik és épül annak írójából és rendezőjéből, mintha kis mikroszkóppal figyelnénk az álmait, ami egyszerre nagyon izgalmas, de bizarr is az álom igazából nem is tartozik másra, csak az álmodóra. És mivel az álom magánterület, egy kicsit mi is kívül maradunk az előadásból.

 

Délmezopotámia

Attila (frissen műtött műfordító) Baráth Attila

Hermina (macska & otthontulajdonos) – G. Erdélyi Hermina

Zoli (bosszúszomjas árnyék) – Rókus Zoltán

Mónika (jósnő, a délmezopotámiai gyógycentrum vezetője) – Pesitz Mónika

Natália (alkalmazott masszőrnő a délmezopotámiai gyógycentrumban) – Vicei Natália

Andor (a zombi) – Kovács Nemes Andor

Minja (az egyetlen délmezopotámiai internetkávézó tulajdonosa) – Minja Peković

Csaba (kutya & abszintfüggő) – Ralbovszki Csaba

Látványterv (díszlet és jelmez): Molnár Anna

Súgó/ügyelő: Kocsis Valéria

Rendezőasszisztens: Kulhanek Edina

Rendező: Fekete Ádám

 

 

 

 

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Lukács Lilla

Gyökereink

Sok emlékem kötődik a fákhoz. A régi meggyfa a szüleim kertjében, amire először mertem felmászni (persze, fel is akadtam rá), ami olyan sok meggyet termett minden nyáron, hogy hetekig...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Verebes Krnács Erika

Nem élhetek muzsikaszó nélkül…

Egy nemrég letűnt, mégis időtlen kor színpadi megjelenítése   Móricz Zsigmond halálának nyolcvanadik évfordulóján a Szabadkai Népszínház Magyar...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Madár Anikó

Katica és Nero

Gondolatok a Stúdió K Színház két előadása kapcsán   Ismerik Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versét? Azt, amelyikben a magyar nyelv gazdagságára mutat...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Semmi sem tilos!

Éves Desiré-napló   Miközben a Kosztolányi Dezső Színház felé sétálok a hidegben, arra gondolok, hogy mennyi minden történt velem az előző Desiré...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Bűnhődés

Zalán Tibor: Ne lőj a fecskére! Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2022. Rendező: Hernyák György Az egyik kedvenc filmem az In Bruges (2008, rendező és író: Martin...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Felfejtett pulóver

Nóra és Torvald, Zentai Magyar Kamaraszínház, rendező: Verebes István Nem olyan régen fogadóórára mentünk Ervin atyához, hogy eligazítson bennünket az...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Keretnélküliség

  Yasmina Reza: Művészet. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Mezei Kinga   „A művészet olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a legmagasztosabb és legjobb...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Patyerek Réka

Több mint szerelem

  Mészáros Anikó: Szerelmek szerelme. Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező Virág György   Ha fájáról leszakad a levél, mindegy már akkor neki, akárhova...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...

Lukács Lilla

A föld íze, illata, hangja

  Nincs is jobb vasárnap esti program, mint színházba menni. A vasárnapi ebédet éppenhogy kipiheni az ember, mindezt aktívan teheti – mint minden rendes városi, a Palicsi-tó...