Mire jó az irodalom?

Mire jó az irodalom?

Bicskei Zoltán

Hazafelé tartottam a szerkesztőségből egyik estefelé. Régi ismerős köszönt rám a félhomályból. Gyakran összefutunk irodalmi esteken, kiállításmegnyitókon, koncerteken. Meg a folyóparton, a parkban, a töltésen séta közben.

  Sose beszélgetünk, bólintunk egymásnak, vagy elmenőben néhány szót ejtünk az időjárásról.

Ezen a kora estén azonban megállított. Nem is csak megállított, hanem kérdést szegezett nekem. Vajon miben látom én az irodalom, vagy hát úgy általában a művészet hasznát. Miért hallgatok meg egy hegedűjátékot, olvasok verset, novellát, állok a kiállított rajzok, fotók, festmények előtt hosszasan? Van-e haszna az irodalomnak, ezt kérdezte tőlem, és nem csak úgy, hogy elmenőben is válaszolhattam volna, hanem elém állt, még a karját is széttárta kicsit, nehogy meglépjek.

  Néztem az arcát a téli szürkületben. A kandeláber fényénél megnyúltak az árnyékok, a vonásai élesen kirajzolódtak. Mint a Homokember Csáth novellájában: hatalmas volt, félelmetes és csúnya. A szavai mögött indulat, a szeme villámokat szórt. Teljesen megsemmisültem abban a pillanatban. A lábam nem mozdult, nem menekülhettem. Meg hát hova is mehetnék, és mire is számíthatnék ekkora erő és indulat láttán?

  Csak álltam ott, kicsit ijedten, a szívem legmélyén azonban szánalommal. Micsoda teher lehet ekkora dühvel és haraggal, elégedetlenséggel, ki tudja, milyen rejtett sérelemmel élni.

  Szeretnék jobb ember lenni, súgtam bele a kékes szürkületbe kicsit aggódva, hiszen nem tudtam hirtelenjében fölmérni, milyen válaszra számít. A fejét lehajtotta. Hümmögött valami olyasmit, hogy hát igen, igen, de szeretné, ha kicsit részletesebben kifejteném ezt majd egyszer. Megígértem.

  Ahogy mentem hazafelé a megszokott úton, oldódott bennem ez az esti találkozás, már nem láttam olyan félelmetesnek, indulatosnak, nem voltam biztos abban sem, hogy a szeme villámokat szórt. De a kérdése nem hagyott nyugton. Sőt, igazán csak ezután kezdtem gondolkodni azon, hogy mit is kellett volna válaszolni.

  Mert tényleg: miért olvasunk?

  Érkeztek a postaládámba a levelek, a kéziratok, mint ahogyan az elmúlt évtizedekben mindig. Csak most másként figyeltem rájuk. Motoszkált bennem a kérdés, amire választ kellene adnom.

  A Leányfalun élő műfordítót ugyanaz a kérdés foglalkoztatja, mint a bánáti kis falu hitoktatóját vagy a vajdasági székváros szerkesztőjét, a budapesti kritikust, a szabadkai írót, a Tisza-parti költőt. Így ezek a kapcsolódási pontok valahogy közelebb kerülnek egymáshoz, térben és időben. Ez lehet a haszna az irodalomnak: megtalálni az egymáshoz vezető utakat. Az irodalom akkor él, ha a szövegek, a mondatok, a szavak hozzánk szólnak, megtalálnak minket, segítenek az életben. Mert kapaszkodók, mutatók mindannyiunknak kellenek. Ahhoz, hogy megtudjunk dolgokat. Arról, hogy mások is botladoznak, kételkednek, gyanakodnak, támadnak, tülekednek…

  Azért kell az irodalom, hogy ha elolvasok egy jó verset, esetleg megérint egy szó, egy gondolat, minden gond és baj ellenére sem rúgom oldalba az utamba kerülő kivert kutyát. Vagy egy régi barátot, kollégát, embertársat.

  Jobb ember leszek.

  Ezt fogom mondani az ismerősömnek, amikor újra elém áll, és megkérdezi, mi haszna van az irodalomnak.

Tóth Eszter Zsófia

A szarvasagancs

– Kislányom, nézd, felteszem a szarvasagancsot az előszobafal tetejére.   Apa ünnepélyes arcot vágott. Az új lakásban laktunk már, és apa saját kezűleg...

Tóth Eszter Zsófia

A szarvasagancs

– Kislányom, nézd, felteszem a szarvasagancsot az előszobafal tetejére.   Apa ünnepélyes arcot vágott. Az új lakásban laktunk már, és apa saját kezűleg...

Tóth Eszter Zsófia

Noé bárkája

Épp készülődtem. Egy filmes projekt megbeszélésére mentünk volna a férjemmel. Felvettem a piros bőrdzsekimet, amikor megszólalt a mobiltelefonom.   – Baj van – szólt...

Tóth Eszter Zsófia

Noé bárkája

Épp készülődtem. Egy filmes projekt megbeszélésére mentünk volna a férjemmel. Felvettem a piros bőrdzsekimet, amikor megszólalt a mobiltelefonom.   – Baj van – szólt...

Juhász Zsuzsanna

Gyémántajándék

Tőlem kekeckedhetsz, fiam. Megengedem, hogy idejárj, hogy legyen összehasonlítási alapod.   Hogy te milyen szép rendet és tisztaságot tartasz magadnál. Míg itt én elhanyagolok...

Juhász Zsuzsanna

Gyémántajándék

Tőlem kekeckedhetsz, fiam. Megengedem, hogy idejárj, hogy legyen összehasonlítási alapod.   Hogy te milyen szép rendet és tisztaságot tartasz magadnál. Míg itt én elhanyagolok...

Zalán Tibor

A zenélésről

Sok mindenféle akartam én lenni, még abban az időben, amikor az ember sok mindenféle elképzeléssel bír, de fogalma sincs a világról. Kocsis, atomfizikus, később festő, azt...

Zalán Tibor

A zenélésről

Sok mindenféle akartam én lenni, még abban az időben, amikor az ember sok mindenféle elképzeléssel bír, de fogalma sincs a világról. Kocsis, atomfizikus, később festő, azt...

Klamár Zoltán

Takarásban

Évek óta én díszítem a család karácsonyfáját. Vízkeresztkor vagy valamivel később a bontás is rendre az enyém. Kajánul megjegyzem néha, hogy...

Klamár Zoltán

Takarásban

Évek óta én díszítem a család karácsonyfáját. Vízkeresztkor vagy valamivel később a bontás is rendre az enyém. Kajánul megjegyzem néha, hogy...

Tóth Eszter Zsófia

Vitorlázásról szó sem volt

– Kittikém, csak óvatosan azon a hintán!   Jobbra néztem – én a másik hintában ültem –, és egy fidres-fodros fehér ruhácskába öltöztetett...

Tóth Eszter Zsófia

Vitorlázásról szó sem volt

– Kittikém, csak óvatosan azon a hintán!   Jobbra néztem – én a másik hintában ültem –, és egy fidres-fodros fehér ruhácskába öltöztetett...

Flament Krisztina

Karácsonyi fények

Gyerekkoromban, azért, hogy a szorgalmas angyalkák meghozhassák és feldíszíthessék a karácsonyfánkat, engem a szüleim átvittek anyai nagymamámékhoz. Szerettem ezeket az...

Flament Krisztina

Karácsonyi fények

Gyerekkoromban, azért, hogy a szorgalmas angyalkák meghozhassák és feldíszíthessék a karácsonyfánkat, engem a szüleim átvittek anyai nagymamámékhoz. Szerettem ezeket az...

Juhász Zsuzsanna

Húzódás

Minek tanuljam meg a nevet? Minek, hisz látom, örökzöld vagy. Tiltott gyümölcs immár ezen a tájékon. Bűn már ültetni téged, tudod-e? Bűn, mert egész évben...

Juhász Zsuzsanna

Húzódás

Minek tanuljam meg a nevet? Minek, hisz látom, örökzöld vagy. Tiltott gyümölcs immár ezen a tájékon. Bűn már ültetni téged, tudod-e? Bűn, mert egész évben...

Zalán Tibor

Csoki

Bizonyos szavakat előbb ismertem meg, mint hogy azokat a jelentésükhöz tudtam volna csatlakoztatni. Két ilyen szó – és inkább a párhuzamosság, mint a kedélyborzolás...

Zalán Tibor

Csoki

Bizonyos szavakat előbb ismertem meg, mint hogy azokat a jelentésükhöz tudtam volna csatlakoztatni. Két ilyen szó – és inkább a párhuzamosság, mint a kedélyborzolás...

Gruik Ibolya

Flóri

Flóri harmonikával a vállán áll a két gyerek között. A kislány előreszalad, a fiú térdnadrágban lép egyet a lány után. Flóri a...

Gruik Ibolya

Flóri

Flóri harmonikával a vállán áll a két gyerek között. A kislány előreszalad, a fiú térdnadrágban lép egyet a lány után. Flóri a...