Régi korok asszonyai

Régi korok asszonyai

Berzenczey Domokosné, a legszebb zentai nő

Zentai nők, akikre érdemes emlékeznünk

Manapság férfiak és nők egyaránt lehetnek sikeres írók, költők, zeneművészek, pedagógusok, kutatók, és az sem kelt megbotránkozást, ha egy nő politikai pályára lép. Míg ma nemtől függetlenül bárki részt vehet a közéletben, sokáig egy nő számára a hagyományos családmodell szerinti anya- és háziasszonyszerep volt az egyetlen járható életút. A társadalom nemcsak hogy tiltotta vagy nehezményezte, hogy a nők karriert építsenek, világot lássanak, és beleszóljanak a közösség életének alakulásába, de sok esetben utólag feledésbe merültek azok a nők is, akik minden nehézség ellenére komoly eredményeket, sikereket értek el.

Tari László helytörténészt azokról a zentai nőkről kérdeztük, akik sokat tettek a városért, mégsem kapták meg méltó helyüket a város emlékezetében.

A nők szerepe sokáig a házimunka és a család köré összpontosult, a változás pedig értelemszerűen a fővárosban kezdődött. Mikor jutottak először közéleti szerephez a zentai nők?

– A nők inkább a huszadik század második felétől kezdenek komolyabb szerephez jutni, mert ekkortól már általános az, hogy munkát vállalnak. A második világháború után már alaposan kiveszik a részüket a közéletből. Korábban ez nem volt jellemző, ugyanis a 19. század második felében a nők nagy része még háziasszonyként tevékenykedett. A hölgyek először az oktatás színterén jelentek meg a közéletben. Egyikük, Bodorszky Katalin, bár nem zentai származású, de itt élt, 1866-ban kérvényezte a zentai önkormányzatnál az első óvoda létesítését. A város már korábban is szeretett volna kisdedóvót létesíteni, ezért amikor beadta a kérvényt, megengedték neki, hogy a város támogatásával magánóvodát nyisson. Ez az óvoda négy évig működött magánóvodaként, majd községesítették, és még egy óvodát nyitottak mellé. Bodorszky intézménye volt Vajdaságban a második óvoda, a szabadkai után. Maga Bodorszky elvégezte a pesti óvónőképzőt, és a zentai óvodában maradt egészen 1894-es nyugdíjba vonulásáig. Még az újságban is elbúcsúzott a zentaiaktól.

Zentán mennyire vettek részt a nők az oktatásban?

Régi korok asszonyai
Endreiné, a lánynevelő intézet tulajdonosa, II. évfolyam, 3. szám (2019.03.16.)

– Az óvodákban a huszadik század elejétől már nem is voltak óvóbácsik, csak hölgyek foglalkoztak a gyerekekkel. Meg kell említeni Árvai Magdolnát, aki 1945 után újraszervezte az óvodákat. A szülők féltek beadni a gyerekeket, és ő volt az, aki végigjárta az összes családot, és nagyon sokat tett a háború utáni óvodai élet elindításáért. Az óvoda mellett nem kevés tanítónő is volt Zentán, a 19. század második felében tíz alatt lehetett a számuk. A gimnáziumnak is voltak tanárnői, de kevesen. Akkoriban középiskolának számított a polgári lányiskola is, ahol csak hölgyek tanítottak. Itt Kreutle Stefánia nevét említeném, aki tanárnői munkája mellett nagyon aktív volt a közéletben is.

Mi az oka, hogy a nők közéleti szereplése sokáig háttérbe szorult?

– Az első képzettebb hölgyek majd csak a huszadik században jelennek meg. Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, Zürichben diplomázott még a nyolcvanas években, de csak 1895-től ismerték el őt mint orvost. Ekkor engedték meg először a hölgyeknek, hogy egyetemre járjanak. Ekkor is csak három szak közül választhattak: filozófia, vagyis bölcsészet, orvosi és gyógyszerészeti. Később ez természetesen változott, sorra nyíltak meg az egyetemi szakok a nők előtt is. A városházán a hivatalnokok mind férfiak voltak. A negyvenes években még egy újságcikk is megjelent, hogy ne alkalmazzanak nőket, mert ez férfimunka, tekintélyt kíván, nem nőknek való. Itt is csak a második világháború után történt változás.

Amíg nem volt lehetőségük a képzésre, miben vállaltak szerepet?

– A hölgyek szerepvállalása a közéletben annak is köszönhető, hogy Zenta elkezdett gyarapodni, városiasodni. A kilencszázas évek elején nagyon sok jótékonysági egyesület alakult, ezekben pedig a városi elit feleségei vállaltak nagy szerepet. Ügyvédek, orvosok, mérnökök, tehetősebb emberek, földbirtokosok feleségei vettek részt az egyesületek működtetésében. Rengeteg mulatságot, estélyt, színdarabot szerveztek, ők maguk is fölléptek énekekkel, színdarabokkal. Ha kellett, kinyitották a pénztárcát is, és jótékonykodtak.

Miért nem ismerjük azokat a nőket, akik sokat tettek a városért?

Régi korok asszonyai
Endreiné, a lánynevelő intézet tulajdonosa, II. évfolyam, 3. szám (2019.03.16.)

– Sajnos akkoriban a nők a férjük nevén voltak ismertek, nem használták a lánykori nevüket. Állítólag akkoriban, a kilencszázas évek elején a legszebb zentai hölgy Berzenczey Domokos felesége volt, aki nagyon szépen énekelt. Szűcs Lajosné a polgári lányiskola igazgatónője, Endreiné pedig a lánynevelő intézet tulajdonosa volt. Ezek a hölgyek mind gazdag férfiak feleségei voltak, ők vettek részt a jótékonyságban.

Kiket ismerünk név szerint?

Régi korok asszonyai
Solymosy Bea, festő, II. évfolyam, 3. szám (2019.03.16.)

– Itt van például Solymosy Bea, aki ugyan nem Zentán született, de egy darabig itt élt. Festő- és írónő volt, Pesten, Nagybányán és Münchenben is tanult festészetet. Hét nagyméretű, bibliai témájú freskót festett a zentai plébánia dísztermébe, ezek ma a múzeum részei. Valószínűleg csak lefestették őket, ezért lehet, hogy a mai napig ott vannak Solymosy Bea képei a bemeszelt falak mögött. A huszadik század elején, nagyjából a húszas évekig a hölgyek inkább jótékonykodtak, de még nem volt kimondottan olyan nő, aki a tudományokban jeleskedett volna. Ez inkább a későbbi korokban jelent meg. A harmincas években alakult meg a Kis Szent Teréz plébánia énekkara, amin belül a legtehetségesebb tagok színjátszással is foglalkoztak. A plébános írta és tanította be a darabokat, ő ösztökélte a hölgyeket. Közülük az egyik legismertebb Fazekas Piroska, akiből később színésznő lett. A plébánia színjátszókörében több tíz lehetett azoknak a nőknek a száma, akik kiléptek a hagyományos szerepekből, a négy fal közül, és beléptek a közéletbe. Összesen harminc-negyven színdarabot adtak elő.

A huszadik század közepétől könnyebb volt a nőknek társadalmi eredményeket elérni. Kik voltak azok, akik a legtöbbre vitték?

– A második világháború után már a hölgyek is járhattak egyetemre, kinyíltak a kapuk. A zentai születésű Gulyás Gizella Újvidéken fejezte be a tanárképzőt, okleves rajztanár lett. Elvégezte a pesti Képzőművészeti Akadémiát is, 1999-ben pedig kandidátusi fokozatot nyert A délvidéki művészek és Nagybánya 1896−1918 című dolgozatáért. Tudomásom szerint a mai napig publikál újságokban, kiállításai is vannak. Egy másik zentai hölgy, aki szintén eljutott a kandidátusi címig, az Nagy Katalin (lánykori nevén Csernák Katalin) József Attila-díjas írónő. Pesten fejezte a tanítóképzőt, majd az ELTE fizika−biológia szakán végzett, és bekerült az Országos Pedagógiai Intézetbe mint kutató. Neveléstudománnyal foglalkozott, ezzel szerezte meg a kandidátusi fokozatát is. Íróként főleg ifjúsági regényeket írt, emellett nevelési szakmunkái jelentek meg. Harmadikként pedig Bodor Anikót emelném ki, aki népzenekutató és népdalgyűjtő volt. Ő kottázta fel a Zenta környéki népballadákat, amit Burány Béla összegyűjtött. Nemcsak a zentai és a Zenta környéki, hanem az egész délvidéki népzene értékmentéséért sokat tett. A szerbek közül pedig Tatjana Kragujevićet említeném, aki ismert költő. Jelenleg Belgrádban él, de rendszeresen jár Zentára, kedveli a szülővárosát.

L. Móger Tímea

Innen és túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel számára a legfontosabb a hitelesség – Most könyvfolytatáson dolgozik   A vajdasági olvasótábor a palicsi Nyárhangoló Fesztivál keretében...

L. Móger Tímea

Innen és túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel számára a legfontosabb a hitelesség – Most könyvfolytatáson dolgozik   A vajdasági olvasótábor a palicsi Nyárhangoló Fesztivál keretében...

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia hitről, a példa erejéről, a konzervatív feminizmusról Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős...

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia hitről, a példa erejéről, a konzervatív feminizmusról Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős...

Madár Anikó

“A tánc számomra létszükséglet”

Góbi Rita táncművésszel, koreográfussal, táncpedagógussal az önfeledt jelenlétről, az állandó kísérletezésről, arról, mi mindenre tanít meg a...

Madár Anikó

“A tánc számomra létszükséglet”

Góbi Rita táncművésszel, koreográfussal, táncpedagógussal az önfeledt jelenlétről, az állandó kísérletezésről, arról, mi mindenre tanít meg a...

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Beszélgetés Nagy Józseffel, a kortárs mozgásszínház megkerülhetetlen képviselőjével (nem csak) az OMMA című produkciója kapcsán     Nagy József...

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Beszélgetés Nagy Józseffel, a kortárs mozgásszínház megkerülhetetlen képviselőjével (nem csak) az OMMA című produkciója kapcsán     Nagy József...

Fejős Csilla

A megszólalás hitelessége

Szarvas József színművésszel a színház mai küldetéséről, a hagyomány szerves beágyazódásának szükségességéről...

Fejős Csilla

A megszólalás hitelessége

Szarvas József színművésszel a színház mai küldetéséről, a hagyomány szerves beágyazódásának szükségességéről...

Madár Anikó

Hinni kell a csodában

Bajza Viktória színésznővel Palicson, a Nyárhangoló Fesztiválon beszélgettünk   Egyik este Madame Giry Az operaház fantomjában, a másikon egy félénk,...

Madár Anikó

Hinni kell a csodában

Bajza Viktória színésznővel Palicson, a Nyárhangoló Fesztiválon beszélgettünk   Egyik este Madame Giry Az operaház fantomjában, a másikon egy félénk,...

Gruik Ibolya

Személyes SMS-ek

  Lackfi János író intenzív belső valóságról, sose hallott sztorikról, a teremtés gyönyörűségéről   Az idén töltötted be az...

Gruik Ibolya

Személyes SMS-ek

  Lackfi János író intenzív belső valóságról, sose hallott sztorikról, a teremtés gyönyörűségéről   Az idén töltötted be az...

L. Móger Tímea

(H)ősnői beszély

Egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk magunkról, emelünk szót magunkért nőként, ahogyan az sem mellékes, milyen ősi, „életvilági” tudást...

L. Móger Tímea

(H)ősnői beszély

Egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk magunkról, emelünk szót magunkért nőként, ahogyan az sem mellékes, milyen ősi, „életvilági” tudást...

Orosz Ildikó

Meghódíthatja a magyarországi mozikat a vajdasági színésznő

  Négy hónapos babájával, második lányával érkezik a találkozónkra Béres Márta színésznő. Jelenleg elsősorban édesanya, és...

Orosz Ildikó

Meghódíthatja a magyarországi mozikat a vajdasági színésznő

  Négy hónapos babájával, második lányával érkezik a találkozónkra Béres Márta színésznő. Jelenleg elsősorban édesanya, és...

Papp Máté

A bölény tekintete

  Levélinterjú Jász Attilával, füstjelek Csendes Tollnak   „Még / nem rézbőrön verik a dobot, – / de már / csak a bölény emlékszik erre, / hát feje...

Papp Máté

A bölény tekintete

  Levélinterjú Jász Attilával, füstjelek Csendes Tollnak   „Még / nem rézbőrön verik a dobot, – / de már / csak a bölény emlékszik erre, / hát feje...