Eperjes Károly színművésszel hitről, nemzetről, erkölcsről és a helyes sorrendről

Eperjes Károly színművésszel hitről, nemzetről, erkölcsről és a helyes sorrendről

A Kossuth-, Jászai Mari- és Prima Primissima díjas színész tavaly a Magyar Érdemrend tisztkeresztjét is megkapta. Olyan filmekben nyújtott feledhetetlen alakítást, mint a Hídember, a Rokonok, az Eldorádó vagy a Tüskevár. Eredetileg papnak készült, végül mégis a családot és a színművészetet választotta. A keresztény értékrend mellett a helyes nemzeti identitásért is síkra száll, azt vallja, hogy a jó nemzettudat az istennel és a családdal való kapcsolat után következik. Eperjes Károlyt nemzeti identitásról, istenhitről, erkölcsi iránytűről kérdeztük.

Filmjeiből, interjúiból az derül ki, hogy a nemzeti identitás az ön számára alapidentitás. Ez hogy jelenik meg a mindennapokban?

– Nekem ez természetes. Keresztény ember számára a nemzeti identitás egy helyén kezelendő alapérték. Ennek természetesen mindig minden helyzetben igyekezni kell megfelelni. Isten, család, haza: ez a helyes sorrend. Ez sok különféle élethelyzetben megjelenik: hogy a gyereket milyen iskolába járatjuk, hogyan viselkedünk a munkahelyünkön, és így tovább. Mindig nagyon fontos, hogy helyesen cselekedjünk. Az emberek nem törődnek kellően a lelki életükkel, hamis istenek felé kacsingatnak. Meg kell keresniük az Istennel való kapcsolatot. Óriási értékrend-kínálat van most a világban. Ha a nemzetet elébe helyezzük akár Istennek, akár a családnak, abban a pillanatban baj van. Isten elé helyezni a nemzetet nem helyes nemzettudat, hanem nacionalizmus. Az se jó, ha a családot helyezzük az isten elé, mert ez neobarbarizmus. Az Isten, haza, család sorrend sem helyes, a haza nem előzheti meg a családot. A legkisebb közösség az Isten és ember közötti kapcsolat. A második legkisebb közösség a család. A harmadik természetes közösség pedig a nemzet. a nemzet pedig nem faji kérdés, hanem szellemi-lelki odatartozás a közösséghez. A helyes identitásnak ez a módja: isten, család, haza. Erre vannak eszközeink: a templomaink, a vallásgyakorlatunk, a morális magatartásunk, hogy milyen iskolába megyünk, milyen televíziót, hogyan hallgatunk, milyen újságot hogyan olvasunk. Én szinte minden újságot olvasok, persze arra odafigyelve, hogy az izmusok újságai vagy a nemzeti identitást becsülni igyekvő újságok hogyan fogalmaznak. Itt is, ott is találok értéket, de az egyetemes értékrendhez közelálló újságokban, televíziókban jobban. De mindenhol van érték.

A nemzethez való viszony változik az évek során?

– Remélem, hogy esetemben nem változott. Szerencsés ember vagyok, mert a szüleim jó értékrendet adtak át nekem. Hál’ Istennek, és nagyon remélem, hogy ebben nem változtam.

Sokszor halljuk, hogy a nemzeti emlékezet csal, különböző emberek különböző élethelyzetekben másképp emlékeznek ugyanarra az eseményre.

– Ez akkor igaz, amikor a nemzet jelentős részét félrevezetik, ami mindig, minden helyzetben előfordulhat, nemcsak a kommunizmusban, hanem a mai furcsa világban is. Oda kell figyelni arra, hogy mi a helyes. Ha az Isten, család, haza sorrendben próbálunk helyesen élni, akkor mindig helyén tudjuk kezelni a nemzeti identitásunkat. Meggyőződésem, hogy csak azok tudnak jó nemzeti identitással élni, akik ezt a sorrendet, illetve Isten törvényeit a családban és a nemzetben helyesen kezelik. A jó nemzeti identitás az, ami az Istennek jó. Például az nem jó nemzeti identitás, ha valaki valamilyen izmust helyez a léte középpontjába.

Miért vezetik félre a nemzet jelentős részét?

– Ez az egész világon így van, és nagy kihívást jelent az emberiség számára. A relativizmus és a globalizmus nem egyetemes létezési forma, mégis kezd teret nyerni az egész világban, ez ellen pedig küzdeni kell. Annak örülünk, hogy a kormányunk és Európában néhány másik kormány fölébredt, és igyekszik jól küzdeni a relativizmus és a globalizmus ellen. Ez nagyon helyes, bár nem is ez ellen kell küzdeni, hanem a jó, a keresztény értékekért. Így az ember a helyére kerül.

Az egyes emberek mit tehetnek azért, hogy el tudjanak igazodni a világban?

– Erre nagyon sok lehetőség van. Az nem jó, amikor az izmusokon keresztül mint egy marionett-bábut, rángatják az embert. Lehet, hogy közhelynek tűnik, de az Istenre és az emberre vonatkozó egyetemes törvényeket kell élni. Ekkor az ember jobban eligazodik, hiszen ezek helyes, társadalomformáló „fogalmi táblák”. Ezeket jól kell használni: ha az ember zsákutcába kerül, akkor tudja, hogyan kell rendben tenni a dolgokat. nagyon örülök, hogy a keresztény értékrend védelmében ébredezik Európa. Muszáj így tennie, különben szétesik. Lehet, hogy ezt egyszerűen látom, de mindig az egyszerű a nagyszerű. Be kell tartani a keresztény élet személyre szabott és társadalomra szabott forgalmi rendjét, ami nagyon jól eligazít. Azt nem mondom, hogy ez nagyon könnyű a mai világban, de szerintem mindig nehéz volt. Viszont be kell vallani, hogy most a legnehezebb eligazodni.

Hogy kapcsolódik a művészet mindenhez?

– Kezdjük ott, hogy mi a művészet. Arisztotelész szerint, ha a cselekvésnek nincs önmagán túlmutató célja, akkor nem művészetről beszélünk. Az egyetemes cselekvés az igazi művészet. Nem nevezném művészetnek például a celebséget meg a sztárságot, ezek inkább emberi gyarlóságok. A művészet mindig a helyes értékrendben való cselekvés. Ha valaki egyetemesen akar élni, akkor azt a családban, a művészetben egyaránt meg kell tennie. Amíg a cselekvésnek nincs önmagán túlmutató, természetfölötti célja, addig csak valóságábrázolásról beszélhetünk. Ha van ilyen cél, például a feltámadás esetén, vagy ha az igazság mellett akkor is kiállok, ha bajom van, akkor a cselekvés végződhet happy enddel vagy szomorú tanulsággal is. De az örök értékeket mindvégig szem előtt kell tartani. Ilyesmivel mindenki szembesül a saját életében, különösen most, amikor dúlnak az izmusok a világban. Sokszor az egoizmus, az öntörvényűség győz ahelyett, hogy istentörvényű lenne az ember.

Ez az erkölcsi szemlélet átadható a nézőnek, az olvasónak, a tanítványának, vagy ez mindenkinek egy saját útja?

– Természetesen átadható, és nemcsak lehet, hanem át is kell adni. Ez a feladat. Most már annyira széles a világ, hogy kötelező ezt átadni mindenhol, mindenkinek. Tanítani kell a szórakozást, és ezt a legnemesebb értelemben kell érteni. De mi a tanítás? A tanítás a morál és a bölcselet. A szívre nevelni kell, az agyra okítani. A kettő együtt a tanítás. Két alapmű van segítségünkre: a szívre a Biblia, az agyra Arisztotelész Poétikája, a cselekvés művészete, ami pedig a bölcselet. E kettőnek a harmonikus közvetítése a művészet, maga a jó cselekedet. a jó tanítás, a jó média-megnyilvánulás, a jó családi, hazafias vagy személyes megnyilvánulás. Ez az emberiség örök feladata.

Többször nyilatkozta, hogy nem vállal el minden fölajánlott szerepet. Mi a döntő ilyenkor, erkölcsi kérdésről van szó?

– Minden szerepet elvállalok, ha a mű egésze az igazságra irányul. József Attila tanácsolja Thomas Mann-nak, európai az európainak, hogy „az igazat mondd, ne csak a valódit”. Tehát az igazság fölötte áll a valóságnak. A valóság az, hogy megszületünk és meghalunk, az igazság efölött van. Az igazság az, hogy van örök élet, amihez a Földön érdemben hozzá lehet és kell járulni. Ez a feladatunk. Mindig minden nehéz szerepet, negatív, változó vagy pozitív karaktert elvállalok ott, ahol az egész mű az egyetemes igazságra irányul. Nem kell deklarálni, de fontos, hogy a megtisztulás felé vezessen.

Ön mindig megvallja a hitét, legyen szó akár a nemzetibe vetett hitről. Soha nincsenek kételyei?

Eperjes Károly színművésszel hitről, nemzetről, erkölcsről és a helyes sorrendről
Chioggiai csetepaté (fotó: Semsei Eszter)

– Mindenkinek vannak nehéz pillanatai. Előfordul, hogy az ember valamibe beleremeg, vagy nem ért valamit. A legfontosabb, hogy hit által jön a megigazulás. A hitet, mint a gyereket, óvó szeretettel kell gondozni. Így az ember a nehéz pillanatokban is, sírva vagy nevetve, de meg tudja tartani a hitét, az nem foszlik el. Gyarló emberek vagyunk mindannyian, küzdünk. Nekem se mindig sikerül megvallani a hitemet. Amikor például nem kellő szeretettel szólunk oda valakinek, akár a családban, akár a munkahelyen. Ez nem azt jelenti, hogy az igazságot nem kell határozottan kimondani, de ha túl keményre sikerül, az bűn. Akkor az ember hitében megremeg, mert bűnt követ el. Ezt igyekezni kell minél több rendbe tenni. Nekünk, katolikusoknak erre van módunk: a gyónás. Az iskolás gyerekeknek se kell kidobnia a leckefüzetet, ha rácsöppenti a tintát, csak ki kell javítani a hibát. A javítás emberi dolog. Rosszul hagyni nem szabad, és mindig hinni kell abban, hogy ki lehet javítani. Ebben számos nagyszerű ember mutatott nekünk példát a Bibliában és azt követően is. Hit nélkül csal vergődés van. Nem lebecsülendő, de csak sebzett vergődés.

L. Móger Tímea

Innen és túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel számára a legfontosabb a hitelesség – Most könyvfolytatáson dolgozik   A vajdasági olvasótábor a palicsi Nyárhangoló Fesztivál keretében...

L. Móger Tímea

Innen és túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel számára a legfontosabb a hitelesség – Most könyvfolytatáson dolgozik   A vajdasági olvasótábor a palicsi Nyárhangoló Fesztivál keretében...

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia hitről, a példa erejéről, a konzervatív feminizmusról Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős...

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia hitről, a példa erejéről, a konzervatív feminizmusról Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős...

Madár Anikó

“A tánc számomra létszükséglet”

Góbi Rita táncművésszel, koreográfussal, táncpedagógussal az önfeledt jelenlétről, az állandó kísérletezésről, arról, mi mindenre tanít meg a...

Madár Anikó

“A tánc számomra létszükséglet”

Góbi Rita táncművésszel, koreográfussal, táncpedagógussal az önfeledt jelenlétről, az állandó kísérletezésről, arról, mi mindenre tanít meg a...

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Beszélgetés Nagy Józseffel, a kortárs mozgásszínház megkerülhetetlen képviselőjével (nem csak) az OMMA című produkciója kapcsán     Nagy József...

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Beszélgetés Nagy Józseffel, a kortárs mozgásszínház megkerülhetetlen képviselőjével (nem csak) az OMMA című produkciója kapcsán     Nagy József...

Fejős Csilla

A megszólalás hitelessége

Szarvas József színművésszel a színház mai küldetéséről, a hagyomány szerves beágyazódásának szükségességéről...

Fejős Csilla

A megszólalás hitelessége

Szarvas József színművésszel a színház mai küldetéséről, a hagyomány szerves beágyazódásának szükségességéről...

Madár Anikó

Hinni kell a csodában

Bajza Viktória színésznővel Palicson, a Nyárhangoló Fesztiválon beszélgettünk   Egyik este Madame Giry Az operaház fantomjában, a másikon egy félénk,...

Madár Anikó

Hinni kell a csodában

Bajza Viktória színésznővel Palicson, a Nyárhangoló Fesztiválon beszélgettünk   Egyik este Madame Giry Az operaház fantomjában, a másikon egy félénk,...

Gruik Ibolya

Személyes SMS-ek

  Lackfi János író intenzív belső valóságról, sose hallott sztorikról, a teremtés gyönyörűségéről   Az idén töltötted be az...

Gruik Ibolya

Személyes SMS-ek

  Lackfi János író intenzív belső valóságról, sose hallott sztorikról, a teremtés gyönyörűségéről   Az idén töltötted be az...

L. Móger Tímea

(H)ősnői beszély

Egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk magunkról, emelünk szót magunkért nőként, ahogyan az sem mellékes, milyen ősi, „életvilági” tudást...

L. Móger Tímea

(H)ősnői beszély

Egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk magunkról, emelünk szót magunkért nőként, ahogyan az sem mellékes, milyen ősi, „életvilági” tudást...

Orosz Ildikó

Meghódíthatja a magyarországi mozikat a vajdasági színésznő

  Négy hónapos babájával, második lányával érkezik a találkozónkra Béres Márta színésznő. Jelenleg elsősorban édesanya, és...

Orosz Ildikó

Meghódíthatja a magyarországi mozikat a vajdasági színésznő

  Négy hónapos babájával, második lányával érkezik a találkozónkra Béres Márta színésznő. Jelenleg elsősorban édesanya, és...

Papp Máté

A bölény tekintete

  Levélinterjú Jász Attilával, füstjelek Csendes Tollnak   „Még / nem rézbőrön verik a dobot, – / de már / csak a bölény emlékszik erre, / hát feje...

Papp Máté

A bölény tekintete

  Levélinterjú Jász Attilával, füstjelek Csendes Tollnak   „Még / nem rézbőrön verik a dobot, – / de már / csak a bölény emlékszik erre, / hát feje...