Karcolt-vésett történelem

Karcolt-vésett történelem

A kötet borítója (fotók: Antal Szilárd, műszaki szerkesztő: Szilágyi Mária). Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2018

 

Idén, a budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Antal Szilárdnak és Szilágyi Máriának az Üzenetek a falakról című fotóalbuma, „képeskönyve”, a Forum Könyvkiadó Intézet kiadásában.

 

A szerzőpáros nem kis feladatra vállalkozott, ugyanis felkutatták az újvidéki Mária neve római katolikus templom zegzugait, eldugott helyiségeit, de nemcsak e „titkos színhelyeket”, hanem a templom „nyilvános” tereit, a padokat, a szemünk elé táruló falfelületeket is. Az ezeken felbukkanó bekarcolt, bevésett névfeliratokat pedig lajstromozták, lefotózták, és egy sajátos „bűnügyi” nyomozásba fogtak: utánajártak a nevek mögötti személyek kilétének, majd papírra vetették az – igaz, olykor csak feltételezett – élettörténeteket is.

 

 

Mari, te építészmérnök vagy, műemlékvédelmi szakdiplomád is van, s jelenleg az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán tanítasz. Szilárd az újvidéki Művészeti Akadémia tanára, rendez, filmet készít, fotózik. Mindkettőtöknek jelent már meg kötete a Forumnál, most viszont közös könyvvel léptetek az olvasóközönség elé. Mi hozott össze benneteket – az építészt és a fotóművészt –, és honnan származott az ötlet, hogy efféle játékos, félig fiktív nyomozásba kezdjetek?

Szilágyi Mária: – A Forum volt a kapocs, és Szilárd Újvidékről szóló fotómonográfiája, A rejtett város, amelyben főképp a város épített örökségét dokumentálta, s itt találkozott kettőnk nézőpontja. Világossá vált, hogy a fényképei tökéletesen kiegészítenék a kutatásaimat. Eddig főként Bánáttal és a rurális terekkel foglalkoztam, de nem esett nehezemre Újvidék felé fordulni. Az új könyv ötlete sajnos nem az én fejemből pattant ki, Szilárd kíváncsiságát a fotómonográfia egyik fényképe csigázta fel, amelyen egy név szerepel, Molter Pálé, aki a Mária neve római katolikus templom falára véste fel a nevét. Aztán engem is elkezdett érdekelni, hogy ki volt ez a férfi, és aztán sorra jöttek a többiek, akik felvésték a nevüket a templom zegzugaiba.

Antal Szilárd: – Az ötlet tehát már A rejtett város című könyv megjelenése után fogalmazódott meg bennem, de fotóalbumként elég sovány lett volna a téma bemutatása, és örülök, hogy akadt valaki, aki kutatásaival „megnemesítette” a történetet.

Hogyan folyt a munka?

Karcolt-vésett történelem
Szerző: Antal Szilárd

A. Sz. – Hajnali ébredés, a tudat, hogy felhős lesz a nap: indulhat a fotózás! A téma adott volt, több motiváció nem is kellett. És mint egy holdkóros, követtem az érzéseimet a lencsével. Vannak napok, amikor különös motivációt érzek a fényképezéshez, és mivel a téma igen felcsigázott, a többi már egyszerű volt.

Sz. M. – A nevek fényképezése, vagyis dokumentálása után jött a nyomozás második fázisa, amely már nem a helyszínen, hanem levéltárakban és könyvtárakban történt. Kezdetben Újvidék két, századfordulós (a 19. és a 20. század fordulóján megjelent) névjegyzéke alapján indultam el. Ekkor már a kilencven összeírt név csaknem felét sikerült beazonosítani. Megtudtam, hogy akkortájt hol lakott az adott illető, mivel foglalkozott, ki tartozott a családjához. Voltak olyan esetek is, amikor nem állt módomban megtalálni a keresztnevet. Ekkor az azonos vezetéknevű családokra fókuszáltam, és találgattam, milyen rokoni kapcsolatban voltak-lehettek a nevét felvéső egyénnel. A Dušan Popov szerkesztette Újvidék enciklopédiája, a korabeli újságcikkek és hirdetések, valamint az iskolai értesítők is nagy segítségemre voltak a nyomozáskor.

Ha jobban belegondolunk, a felkutatott, kinyomozott magánmitológiák pont a templomfalakon belül metszik egymást, egy meglehetősen egyedi fikcióhelyzetet alakítva ki. Volt-e azonban más szándékotok a munkával? Milyen történelmi szituációkat kívántatok – fotó és szöveg együttesével – játékba hozni? Röviden: Mi volt a célotok a kötettel?

Sz. M. – A kötettel társadalmi körképet szerettünk volna nyújtani Újvidékről, a 19. század végétől egészen a második világháborúig. Rövid áttekintést szándékoztunk adni a város katolikus lakosságáról, vagyis arról, kik voltak azok, akik késztetést éreztek arra, hogy nyomot hagyjanak maguk után, és ezek a személyek hol helyezkedtek el az akkori társadalmi ranglétrán. E kép persze nem reális, inkább a valóság egy szegletének a kiragadása, játék az egykor létező vagy feltételezhetően létezett emberekkel, sorsukkal – ahogy mondtad is: egy egyedi fikcióhelyzet.

Karcolt-vésett történelem
Szerző: Antal Szilárd

A. Sz. – Számomra ez egy romantikus időutazás volt, amellyel szerettem volna visszahozni azokat az időket, amelyek mai szemmel nézve szebbnek tűnnek. Az identifikáció dimenziója is működött, mert ha ezt a gondolatot magunkra vetítjük, akkor egy mély belső szomorúságot, ugyanakkor valamiféle melankolikus szépséget is előidéz, kivált. Kicsit talán mi is azokra a téglákra vagyunk vésve, és azt reméljük, hogy a jövőben valaki ránk talál, és elidőzik sorsunkon. A feliratok a halhatatlanság külső, felületes és kétségbeesett megnyilvánulását jelentik az eltűnéssel szemben.

Elsősorban most Marit kérdezném: Mint utaltam rá, neked műemlékvédelmi szakdiplomád van. Elsőre számomra kicsit furának tűnt, hogy műemlékvédőként „rongálásokat” örökítesz-örökítetek meg. Mivel oldanád-oldanátok fel ezt az ellentmondást? Lehet-e a falfirka, a szignózás pusztán kommunikációs formaként „mentelmi körülmény”?

Karcolt-vésett történelem
Antal Szilárd (1975) multimediális rendező, médiakutató (Újvidék)
Karcolt-vésett történelem
Szilágyi Mária (1985) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök (Újvidék)

Sz. M. – Első pillantásra valóban ellentmondásnak tűnhet a „rongálások” elemzése, de minden csak nézőpont kérdése. Mindez attól függ, hogy milyen fényben látjuk a falfirkákat. Oda nem illő elem-e a falfirka, vagy egy újabb kor hozadéka, ami idővel az épület szerves részévé válik, és ugyanolyan értékkel bír, mint az eredeti objektum? Kezelhetjük-e értékként a falfeliratokat, és ezt kinek áll jogában eldönteni? Talán Alois Riegl teoretikus századfordulós elmélete választ adhat, aki szerint a műemlékeknek van múltbéli értékük, amely a régiségértékből, a történeti értékből és az emlékezetértékből tevődik össze; valamint jelenbeli értékük, amelyet a használati és a művészeti érték jelöl. A feliratok az emlékezetértékhez tartoznak, dokumentumértékük van, az épület szerves részét képezik, ezek is olyan, a történelem során rárakódott változások, amelyeket ugyan felületi hibának is tekinthetünk, de az épület történetéhez tartoznak, és nincs jogunk ezeket eltüntetni. A falfirkák eltörlésével eltöröljük az épület lelkét, azt a társadalmi hátteret, amely lényegbevágó része volt az adott objektum életének.

A. Sz. – A falfirka számomra nem rongálás, ellenkezőleg, talán a műemlék egyik legszebb eleme, amely mentes minden ipari és sorozatgyártási tényezőtől. Maga az élő ember van a falakon, és ez a legszebb műalkotás – a rendszer hibája.

Az Ünnepi Könyvhét alkalmával megszervezett, a könyvvel kapcsolatos beszélgetéseken arra is utaltatok, hogy obszcén feliratokat is találtatok, de ezek közlésétől – érthető okok miatt – eltekintettetek. Az viszont nem titok, hogy nemcsak ismeretlen személyeknek jártatok utána, hanem arra is fény derült, hogy az akkori Újvidék életében fontos emberek, hovatovább: a templom építői is „bűnbe estek”, s írószert, vésőt ragadtak. Sziklaszilárd bizonyítékokkal is előálltatok…

A. Sz. – Hát igen…

Sz. M. – Voltak olyan feliratok, amelyekről bebizonyosodott, hogy mögöttük olyan személyek rejtőznek, akik – mint említetted – jelentős szerepet töltöttek be a város történetében, vagy a kor köztiszteletben álló személyei voltak. A gyanúsítottak között van a templom építőmestere, Lehrer Károly; aztán a két háború közötti apátplébános, Fáth Ferenc is.  „Bűntettet” követett el a századfordulón szolgáló harangozó fia is, sőt, feltehetően egy városi rendőr is, valamint nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a templom melletti gyógyszertár gyógyszerésze is. De most hadd ne áruljak el részleteket, a könyvben róluk is részletesen írunk, ám kiderül sok minden más is.

Gondolkodtok-e esetleg hasonló kutatásban? Lesz-e folytatás?

Sz. M. – Az első nekifutás alkalmával nemcsak a római katolikus templomra szerettünk volna fókuszálni, hanem Újvidék századfordulós épületeire. Ezek fényképezése nagyrészt meg is történt. Amikor azonban összeírtuk a templom falán felbukkanó neveket, rájöttünk arra, hogy ez már önmagában elegendő lehet egy kötetre. Szóval, anyagunk van, a módszertant is begyakoroltuk, így már csak újra bele kell kezdeni a nyomozásba. Jómagam a zsinagóga felé kacsingatok…

A. Sz. – Egy szakrális épület nem egyedüli hely, amelyen efféle jelek előfordulhatnak. Ott van még egy-egy laktanya, őrhely stb. – vagyis olyan „tiltott színhelyek”, ahol még édesebb neveket bevésni, leírni. A szakrális épületek ily módon való megközelítése, bemutatása azonban mindenképp külön csemege. Amennyiben erre lesz anyagi lehetőségünk, szeretnénk tovább foglalkozni a témával.

Karcolt-vésett történelem
Szerző: Antal Szilárd

 

 

 

L. Móger Tímea

Innen és túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel számára a legfontosabb a hitelesség – Most könyvfolytatáson dolgozik   A vajdasági olvasótábor a palicsi Nyárhangoló Fesztivál keretében...

L. Móger Tímea

Innen és túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel számára a legfontosabb a hitelesség – Most könyvfolytatáson dolgozik   A vajdasági olvasótábor a palicsi Nyárhangoló Fesztivál keretében...

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia hitről, a példa erejéről, a konzervatív feminizmusról Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős...

Mihályi Katalin

Tanúságok és tanulságok

Kölnei Lívia hitről, a példa erejéről, a konzervatív feminizmusról Kölnei Lívia író, a magyarországi Képmás magazin online kiadásának felelős...

Madár Anikó

“A tánc számomra létszükséglet”

Góbi Rita táncművésszel, koreográfussal, táncpedagógussal az önfeledt jelenlétről, az állandó kísérletezésről, arról, mi mindenre tanít meg a...

Madár Anikó

“A tánc számomra létszükséglet”

Góbi Rita táncművésszel, koreográfussal, táncpedagógussal az önfeledt jelenlétről, az állandó kísérletezésről, arról, mi mindenre tanít meg a...

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Beszélgetés Nagy Józseffel, a kortárs mozgásszínház megkerülhetetlen képviselőjével (nem csak) az OMMA című produkciója kapcsán     Nagy József...

Fejős Csilla

Táncolni: reagálni az Univerzum misztériumára

Beszélgetés Nagy Józseffel, a kortárs mozgásszínház megkerülhetetlen képviselőjével (nem csak) az OMMA című produkciója kapcsán     Nagy József...

Fejős Csilla

A megszólalás hitelessége

Szarvas József színművésszel a színház mai küldetéséről, a hagyomány szerves beágyazódásának szükségességéről...

Fejős Csilla

A megszólalás hitelessége

Szarvas József színművésszel a színház mai küldetéséről, a hagyomány szerves beágyazódásának szükségességéről...

Madár Anikó

Hinni kell a csodában

Bajza Viktória színésznővel Palicson, a Nyárhangoló Fesztiválon beszélgettünk   Egyik este Madame Giry Az operaház fantomjában, a másikon egy félénk,...

Madár Anikó

Hinni kell a csodában

Bajza Viktória színésznővel Palicson, a Nyárhangoló Fesztiválon beszélgettünk   Egyik este Madame Giry Az operaház fantomjában, a másikon egy félénk,...

Gruik Ibolya

Személyes SMS-ek

  Lackfi János író intenzív belső valóságról, sose hallott sztorikról, a teremtés gyönyörűségéről   Az idén töltötted be az...

Gruik Ibolya

Személyes SMS-ek

  Lackfi János író intenzív belső valóságról, sose hallott sztorikról, a teremtés gyönyörűségéről   Az idén töltötted be az...

L. Móger Tímea

(H)ősnői beszély

Egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk magunkról, emelünk szót magunkért nőként, ahogyan az sem mellékes, milyen ősi, „életvilági” tudást...

L. Móger Tímea

(H)ősnői beszély

Egyáltalán nem mindegy, hogyan kommunikálunk magunkról, emelünk szót magunkért nőként, ahogyan az sem mellékes, milyen ősi, „életvilági” tudást...

Orosz Ildikó

Meghódíthatja a magyarországi mozikat a vajdasági színésznő

  Négy hónapos babájával, második lányával érkezik a találkozónkra Béres Márta színésznő. Jelenleg elsősorban édesanya, és...

Orosz Ildikó

Meghódíthatja a magyarországi mozikat a vajdasági színésznő

  Négy hónapos babájával, második lányával érkezik a találkozónkra Béres Márta színésznő. Jelenleg elsősorban édesanya, és...

Papp Máté

A bölény tekintete

  Levélinterjú Jász Attilával, füstjelek Csendes Tollnak   „Még / nem rézbőrön verik a dobot, – / de már / csak a bölény emlékszik erre, / hát feje...

Papp Máté

A bölény tekintete

  Levélinterjú Jász Attilával, füstjelek Csendes Tollnak   „Még / nem rézbőrön verik a dobot, – / de már / csak a bölény emlékszik erre, / hát feje...