Szépiában látni a világot

Szépiában látni a világot

Szerző: Maurits Ferenc

Lillának az Újvidék–Belgrád közti autópálya-szakasz a kedvence. Ezen az úton szeret a leginkább vezetni. Szabályos, 10 óra 10 perces óramutatóval megegyezően fogja a kormányt, a szerbiai előírásoknak megfelelően 130 km/h-s sebességgel utazik. Többnyire a jobb oldali sávban, s csak akkor teszi ki az irányjelzőjét, amikor egy lassabb járművet előz. Ekkor először mindig a visszapillantó tükörbe tekint, ha pedig megbizonyosodott arról, hogy biztonságban átsorolhat a másik sávba, csak addig marad ott, amíg elhalad a másik gépkocsi mellett. Gyakran tehergépjárműveket előz meg, de már egészen messziről kiszúrja azokat az autókat is, amelyek gyengébb motorral rendelkeznek az övénél, és hamar felkészül a sávváltásra.

  Lilla nem azért kedveli az Újvidék–Belgrád közti autópálya-szakaszt, mert az a legjobb minőségű, hiszen korántsem erről van szó. A Nikola Tesla Repülőtérhez közeledve egyenesen förtelmes az aszfalt. Máshol, fejlettebb országokban a hegyi falvak közti átjárók egyenesebbek és időben is tovább bírják, mint a lyukacsos, foltozott rész. De Lilla hálás ezért is. Hogy egyáltalán ilyen van. Amiért mégis a leginkább kedvel itt autózni, az a fények miatt van. Közvetlenül azután, hogy elhagyta az újvidéki fizetőkaput, s pont ott, ahol az újvidékiek csatlakoznak a főváros felé tartó útszakaszra, ott a legszebbek a fények. Ezen a tájon visszavesz a sebességből, mintegy 110 km/h-ra, hogy tovább élvezhesse a látványt. A különösen kialakított köztéri lámpaoszlopok megteremtik számára a flow-élményt. Lilla most is egyedül van, siklik a hajnali sötétségben az ég felé, melybe csak a sárgás világítás tör be. Amikor kicsi volt, mindig a hátsó ülésen szórakozott: az esőcseppek áztatta ablakokon azt figyelte, melyik csepp ér le előbb az üveg aljára; amikor pedig fáradtan feküdt, képzeletben azt játszotta, hogy egyik villanyoszlopról ugrál a másikra, közben fejben számolta, hány van belőlük pontosan. Az autópályán mindig az apukája vezetett, mert az anyukája – bár nem vallotta be – félt a nagy sebességtől, s a legtávolabb Szabadkára tudott eljutni nyugodtan. Újvidék már túl nagy kihívás volt a számára, bár ezt még teljesítette, a vajdasági tartomány szívébe utazva már nagyon ideges volt.

  A nagy sebesség ellenére Lilla örömmel bámulja a szépiavilágot teremtő lámpákat. Úgy érzi magát, mint egy feelgood sorozatban, amely olyan csodás élménnyel ruházza fel az embert, melyet definiálni sem igazán tud. Visszaemlékszik arra az időszakra, amikor egyetemistaként hétről hétre 33 sorozatot követett, többnyire amerikait és angliait, de akadt közte talán egy spanyol is, amely a világvégéről regélt. Akkor úgy tartotta, ez a szuperképessége, hiszen mindegyikkel szinten volt, így mondta mindig, szinten van, a sorozatokkal, azaz mindegyiknek látta már a legutóbbi epizódját is. Ezekben a feelgood sorozatokban családi történeteket látott, és minden családnak megvolt a maga problémája, ám bármekkora dráma is szőtte át a kalandokat, az ember mindig boldogan kelt fel a kanapéról egy-egy 40 perces rész megtekintése után. Lilla szeret az elméjében elmerülve bolyongani, a szépiás fények, mint egy filter, úgy kebelezik be. Nem a vadnyugaton vagy valamelyik dél-amerikai álomvilágban képzeli el a sötétségbe való siklást, sokkal inkább egy könnyebb, hétvégi családi tragikomédiában barangol. A rádióból halk zene szól, ő pedig ugyanúgy játszik, mint régen: egyik oszlopról ugrál a másikra, és kedvenc szuperhősét utánozza. Pókember hálókat lőtt ki a kezéből, szövögetett, Lilla is így közlekedik a levegőben. Nyelvével halkan csettint az autó biztonságos belsőjében, és a csettintésekkor egy új fonat lövell ki a testéből.

  Minden egyes új fonat egy lehetőség a továbblépésre: menekvés a meglévőből, mely holtakkal és betegségekkel teli; menekvés az ismertből az ismeretlen felé; menekvés a csalódást keltő múltból a reményt keltő jövőbe. Lilla 110 km/h-val hajt a szépiában teli autópályán. Feje fölött a sárgás fény kétoldalt belóg a látómezőjébe, s ahogyan maga elé néz, csak a fényrengeteget látja az Újvidék–Belgrád útvonalon. Lilla nézi a világot, és ahogyan szépiában látja a tájat, arra gondol, milyen jó lenne csak suhanni és suhanni a pók szőtte hálókon a mindörökkébe…

Verebes Ernő

Hetedikek

/Egy befejezés kezdete/ Initium finis. Vagyis tegnap történt, hogy az érintőkről kérdezte. Habár ő maga tangenseknek nevezte őket – lévén hogy mégis bennük van a...

Verebes Ernő

Hetedikek

/Egy befejezés kezdete/ Initium finis. Vagyis tegnap történt, hogy az érintőkről kérdezte. Habár ő maga tangenseknek nevezte őket – lévén hogy mégis bennük van a...

Kis Kinga

Falra hányt szavak

A falak szinte remegnek a hangos zenétől, amelytől csak egy ajtó választ el, a fülemben pedig tompa zúgás vette kezdetét. Olyan, mintha egy banda a koncert előtti hangosítását...

Kis Kinga

Falra hányt szavak

A falak szinte remegnek a hangos zenétől, amelytől csak egy ajtó választ el, a fülemben pedig tompa zúgás vette kezdetét. Olyan, mintha egy banda a koncert előtti hangosítását...

Haramza Kristóf

Mi hasznuk a bölcsészeknek?

– …Hibás… Mármint a kérdésed… Mert rossz a megközelítés – válaszolt az egyik mérnök haverjának iménti felvetésére Kopogyi....

Haramza Kristóf

Mi hasznuk a bölcsészeknek?

– …Hibás… Mármint a kérdésed… Mert rossz a megközelítés – válaszolt az egyik mérnök haverjának iménti felvetésére Kopogyi....

Blazsanyik Zsaklina

Ismeretlenül

A váróterem nyirkos levegőjében a mellettem ülő nő hajából érzem az áradó cigarettafüstöt. Undorodnom kellene tőle, de már-már hiányozott ez az...

Blazsanyik Zsaklina

Ismeretlenül

A váróterem nyirkos levegőjében a mellettem ülő nő hajából érzem az áradó cigarettafüstöt. Undorodnom kellene tőle, de már-már hiányozott ez az...

Patak Márta

A fi relé

Lefeküdtem a villanyszerelővel. Egyedül voltam, éppen senki nem volt otthon, lányom valami iskolai ügyben vagy a zenekarával, nem tudom, hol járt éppen, mindenesetre nem állt fönn a...

Patak Márta

A fi relé

Lefeküdtem a villanyszerelővel. Egyedül voltam, éppen senki nem volt otthon, lányom valami iskolai ügyben vagy a zenekarával, nem tudom, hol járt éppen, mindenesetre nem állt fönn a...

Silling István

A város festői

Tollseprűvel porolta le a festményeket a cselédlány a gazdag szalonban a Bajai úton, a század végén emelt, magasföldszintes, villának is beillő eklektikus épületben. A...

Silling István

A város festői

Tollseprűvel porolta le a festményeket a cselédlány a gazdag szalonban a Bajai úton, a század végén emelt, magasföldszintes, villának is beillő eklektikus épületben. A...

Vittai Georgina

A kanyarban

A kanyarban jelentős és fontos katonai tábort létesítettek, ahol a kereskedők és az iparosok is biztonságban érezték magukat. Ad Flexum volt a tábor neve, ami köré a lakosok...

Vittai Georgina

A kanyarban

A kanyarban jelentős és fontos katonai tábort létesítettek, ahol a kereskedők és az iparosok is biztonságban érezték magukat. Ad Flexum volt a tábor neve, ami köré a lakosok...

Dinók Zoltán

Legalább a könyv olcsó

Lajos bácsi a lámpafénynél olvasott. Már fél tizenegy volt. De csak olvasott. Magányosan, visszavonultan élt. Goethe-t lapozta. Majd becsukta a könyvet s eloltotta a lámpát. Jól...

Dinók Zoltán

Legalább a könyv olcsó

Lajos bácsi a lámpafénynél olvasott. Már fél tizenegy volt. De csak olvasott. Magányosan, visszavonultan élt. Goethe-t lapozta. Majd becsukta a könyvet s eloltotta a lámpát. Jól...

Ficsku Pál

Szerelem első látásra, avagy a videodisznók hiteles története

Ha nem írsz meg estére egy novellát, akkor nem foglak szeretni.   Dehogynem fogsz, mondtam, és megcsókoltam a lányt. Hiszen nagyon szeretsz.   Nagyon szeretlek, de ha nem írod meg, akkor ma este nem...

Ficsku Pál

Szerelem első látásra, avagy a videodisznók hiteles története

Ha nem írsz meg estére egy novellát, akkor nem foglak szeretni.   Dehogynem fogsz, mondtam, és megcsókoltam a lányt. Hiszen nagyon szeretsz.   Nagyon szeretlek, de ha nem írod meg, akkor ma este nem...

Kis Kinga

A változás pillanata

– Ki akarja átszelni a Nílust? – A szobában síri csend, mindenki elképedve néz a katonára. A hallgatóság nem tudja eldönteni, hogy ez egy rossz vicc vagy egy még...

Kis Kinga

A változás pillanata

– Ki akarja átszelni a Nílust? – A szobában síri csend, mindenki elképedve néz a katonára. A hallgatóság nem tudja eldönteni, hogy ez egy rossz vicc vagy egy még...