A három aranygyűrű. Magyar népmese; Zentai Magyar Kamaraszínház; rendező: Crnkovity Gabriella
A február 12. és 16. között megtartott IV. Teátrum Neked! ‒ Zentai Teátrumi Napok elnevezésű színházi fesztivál második napján került bemutatásra a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatának legújabb előadása, amelyet Crnkovity Gabriella, az Újvidéki Színház színész-rendezője állított színpadra.
A három aranygyűrű című népmesét Mészáros Anikó alkalmazta színpadra, az előadás zenéjét Bakos Árpád írta, a jelmezeket Janovics Erika tervezte, a koreográfiát, illetve a díszletet pedig a rendező, Crnkovity Gabriella készítette.
A mese főszereplője, a Szilágyi Áron által megformált királyfi, akit mostohaanyja, az idegen és piperkőc Burkus királyné (Lőrinc Tímea) taszít ki az udvarból, világgá megy, hogy meglelje a maga útját, majd megpróbáltatásai során felfedezze önmagában az addig mellőzött bátorságot és felelősséget. Segítői az Öreg barát (Virág György), aki mindvégig tanácsokkal látja el őt, valamint a Gebe, illetve Táltos, aki leginkább hűséges odaadásával szolgálja gazdáját. A paripa alakját megformáló Dévai Zoltán ügyes alakításával valódi szórakoztató figurája a királyfi kalandjait feldolgozó előadásnak. A királylány (Verebes Judit) alakja leginkább cserfessége okán válik esendővé, kíváncsisága, hiszékenysége sodorja abba a helyzetbe, amely által lehullik a lepel tündéri kilétéről.
Bakos Árpád megszokott népzenei hangzásvilága és ismert feldolgozásai jól kiegészítik a produkció népmesei jellegét, alátámasztják azt az igényes megközelítési módot, amelyet a rendező koncepciójáról is sejteni lehetett. Csupán a könnyűzenei betétdalok okoznak némi disszonanciát a népmese és a népzene teremtette összhangban, illetve a Papp Arnold által alakított Szatócs jelenkori figurája bontja meg a szereplők jellemének és arculatának harmóniáját. Janovics Erika jelmezei annak ellenére, hogy nem követik az előadás népies stílusát, maradéktalanul és kreatívan egészítik ki a mese látványvilágát; izgalmas formáikkal, harsány színeikkel, ugyanakkor leleményes megoldásaikkal nagyban hozzájárulnak az előadáshoz.
A látványvilág hamar leköti a nézők figyelmét, mert a cselekmény lendületes indítása mellett a szemünk elé tárul egy igazi gyermekszínházi díszlet, amely számos ötlettel és meglepetéssel járul hozzá a produkció összetettségéhez. A rendezés amellett, hogy ragaszkodik a népmese hagyományos cselekményéhez és motívumaihoz, olyan problémákat is felszínre hoz, amelyek a megszokott mesei konfliktusokon kívül fokozottabban érinthetik a mai gyermekközönséget. Alapvető üzenetként értelmezhető a királyfi legfőbb segítőjének, az Öreg barátnak a szerepe, aki erdei lakhelyén könyve segítségével mutat utat a főszereplőnek. A könyv mint a felmerülő problémák mindenkori feloldója az előadás legfontosabb tárgyává válik. A törpe mágust, illetve az Öreg barátot alakító Virág György eredeti játékának és a könyvet mint tárgyat megidéző díszletelemeknek köszönhetően pedig érthetővé válik az erdő/világ és a könyv/tudás lényegi kapcsolata. Ennélfogva A három aranygyűrű című előadás missziós céljának tekinthetjük, hogy a maga színházi módján, mégis egyértelműen a könyv és az olvasás fontosságát hirdeti.
A népmese számos fordulatának és a tempós kidolgozásnak tulajdonítható, hogy a kalandok izgalmai és indulatai között némileg hiányzik az igazi elmélyülés, az esetleges megnyugvás, vagyis a katarzis megtisztító ereje. A gyermekközönség mégis olyan élményben részesülhet, amely egy alaposan átgondolt elképzelés igényes megvalósítása, emellett pedig fontos üzenetet is közvetít, miszerint a mára ódivatúvá vált olvasás, illetve a népmese szerepe mégis nélkülözhetetlen a jelen generációi számára is.
Szereplők:
Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király, Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki-gyűrű díjas)
