Sáfrány Attila

Csendes-ülve

Ki gondolta, az utolsó év, ezerkilencszázkilencvenkilenc van, mégis itt a kikelet, trillázó madarak szállnak és repülők ugatnak a fejünk felett.   Süket kutyám az utols&oac...

Sáfrány Attila

Túl a túlon

A transzcendentálék skolasztikus tana szerint minden létező jó, szép és igaz. Ehhez nincs mit hozzátenni, mert igaz, s ha igaz – akkor a transzcendentálék felcserélhetős&eacu...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)  ...

Sáfrány Attila

Csen titkos neve

  Tavasszal újból a lábára állt Csen. A halál télen egészen közel járt hozzá, a testét már legyűrte, a szellemét végletesen elgyengítette, a...

Sáfrány Attila

A költő

  A költő szava ámulat és önszerelmes kábulat, végtelenül mély hallgatás, pusztában zengő kiáltás.   A költő énjén nincs lakat, osztja &ea...

Sáfrány Attila

Európa elrablása

Érzelmi lénye páratlan hatalom birtokába juttatja az embert: képessé teszi arra, hogy lelki kötődésével a szívébe zárja azokat az egészeket, amelyekbe testi-anyagi &e...

Sáfrány Attila

A történelem beteljesítői

Sohasem támadt károsabb és veszélyesebb gondolat az európai eszmetörténetben, mint az a vakhittel hirdetett vélekedés, hogy a történelemnek valamiféle elképzelt vég&a...