Túl a túlon

Túl a túlon

Szerző: Sagmeister Laura: Arc citrommal, 2021

A transzcendentálék skolasztikus tana szerint minden létező jó, szép és igaz. Ehhez nincs mit hozzátenni, mert igaz, s ha igaz – akkor a transzcendentálék felcserélhetőségének a filozófiai állítása szerint jó és szép is.

  Talán csak annyit fűzhetnénk hozzá, hogy az egy a létezőn is túl van. A transzcendentálék, a jó, a szép és az igaz túl vannak az arisztotelészi kategóriákon, az egy viszont túl van a transzcendentálékon is. A túliból mint mindennek a forrása a világba lépve a létezőn át és a létezőben az egy a jó–szép–igaz hármas egységeként nyilatkozik meg mint mindenben megélhető (dologi) valóság. Lényegében ez csak azt jelenti, hogy minden egyes dolog pontosan olyan tökéletes, összhangba illeszkedő és valóságos, amilyennek lennie kell a maga létezésben kapott egységében.

  Ez a tárgyiasító látásmód nem sokat mond az érző lénynek, az embernek, aki megtapasztalásain és megélésein át tudatosítja és alkotja meg újra és újra önmagát. Alanyilag az egy a vagyok tudaton, a szívközépponton át (és benne) mint a lét–boldogság–tudás, illetve a hatalom–üdv–(tiszta)tudat hármas megbonthatatlan egysége tapasztalható. Ennek a megélése azonban egyedül a középpontba, a szívbe visszatérve lehetséges, ami azt jelenti, hogy a tudat az érzékektől visszavonulva önmagába tér, az akarat pedig az énről és önző szándékairól lemondva fenntartás nélkül átadja magát a felsőbb akaratnak.

  Erre a teljesítményre csak kevesen képesek. Ez a válasz arra a kérdésre, hogy miért olyan ritka az egy jelenvalóságának az alanyi megélése az emberek között, noha – egyöntetűen ezt állítják a megtapasztalók – a szabad akaratú, gondolkodó lény valójában emiatt született a világra. (Mondják azt is, hogy ekként.)

  A megélés kudarca az ember középpontjától eltávolodott, azaz vagyok tudatától elszakadt énképzetére vezethető vissza. Az énképzet a vagyok tudat kivetülése a világba, amely ekként formákhoz kapcsolódik. Egy ilyen projekció nyomán például e sorok írója azt hiheti magáról, hogy én egy esszéíró vagyok, te pedig e sorok olvasójaként azt gondolhatod, hogy én egy olvasó vagyok.

  Ki az esszéíró és ki az olvasó? Vajon nem az olvasó írja értelmezésével az esszét, és vajon nem az író olvassa önnönmagát, papírra vetve sorait? A lebontást tovább folytathatnánk egészen az ürességig, ha képesek volnánk rá.

  Az énképzet az ember szabadulásérzete. Az a furcsa gondolat, hogy kiszakadt a lét, azaz az egy kötelékéből. E hitében az emberi önkép a nemlét gyermekének számít. Azelőtt – egyként – azt tekintette jónak, ami a léthez kapcsolta, a rosszra, az elszakadás lehetőségére nem is gondolt. Ezután azt kezdte el jónak nevezni, ami énképzetéhez köti, vagyis ami az elszakadás hitében erősíti meg, és azóta a létre, az egyre – amihez azonban, bár nem tudatosan, a mélyalvás állapotában mindig visszatér –, mint valamiféle létezését veszélyeztető rosszra, gondolni sem mer.

  Elveszti magát a lény, amikor a világba születik. Ki kell lépnie (magából). Ez nem teljesen értelmetlen cselekedet. Ha ugyanis visszatér, már nemcsak magát kapja vissza, hanem a megtapasztalással a világot is magával viheti a középponton át, mint ahogy a felébredt ember az álmait is magával hozza az alvásból, amennyiben emlékezni akar rájuk.

  A visszatérésnek azonban egyértelmű feltételei vannak: csak én és önzés nélkül, azaz akaratát átadva és érzékeit visszavonva nyilatkozhat meg igazi énként és tiszta tudatként az, aki a világba született.

Pekár Tibor

Lányi Ernő, a költő

Lányi Ernőt (1861–1923) elsősorban mint számos költő versének megzenésítőjét ismerjük. Kevesen tudják, hogy több dalának a szövegét is maga...

Pekár Tibor

Lányi Ernő, a költő

Lányi Ernőt (1861–1923) elsősorban mint számos költő versének megzenésítőjét ismerjük. Kevesen tudják, hogy több dalának a szövegét is maga...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

március 15.   Fejezetünk címe nem elírás. A következő év március idusát, közepét még előre nem láthatta senki, ez év e napján viszont Emich...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

március 15.   Fejezetünk címe nem elírás. A következő év március idusát, közepét még előre nem láthatta senki, ez év e napján viszont Emich...

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Kölcsey költeménye az idén 200 éves  Mielőtt rátérnénk a Himnusz megzenésítése körüli nehézségek ismertetésére, ismételjük...

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Kölcsey költeménye az idén 200 éves  Mielőtt rátérnénk a Himnusz megzenésítése körüli nehézségek ismertetésére, ismételjük...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Az éltes ifjú  Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Az éltes ifjú  Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A puszta, télen   „A magyar sivárság gazdag képe” – így hangzik a versről Illyés Gyula tömör összegzése.   „A puszta télen remekmű. [1848]...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A puszta, télen   „A magyar sivárság gazdag képe” – így hangzik a versről Illyés Gyula tömör összegzése.   „A puszta télen remekmű. [1848]...

Budai Ágota

Boszorkánykonyha: irodalom és konyhakultúra

Köztudott, hogy a különböző történelmi idők és események visszaköszönnek az irodalmi művekben. Sokszor azonban nemcsak az adott kor eszméje és lelkiállapota...

Budai Ágota

Boszorkánykonyha: irodalom és konyhakultúra

Köztudott, hogy a különböző történelmi idők és események visszaköszönnek az irodalmi művekben. Sokszor azonban nemcsak az adott kor eszméje és lelkiállapota...

Silling István

Szép jel és szép csillag…

Örvendetes ünnepre készül a keresztény világ. A Megváltó születését várjuk ihletetten. A Messiásét, akit a Jóisten küld fiaként, hogy megváltsa...

Silling István

Szép jel és szép csillag…

Örvendetes ünnepre készül a keresztény világ. A Megváltó születését várjuk ihletetten. A Messiásét, akit a Jóisten küld fiaként, hogy megváltsa...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...