Idén jelent meg a kishegyesi Szajkó énekegyüttes második hanglemeze. A De jó volna így élni címet kapta a korong, amely tovább színesíti a vajdasági magyar népzenei kiadványok sokaságát. Aki nyomon követi a helyi hagyaték diszkográfiáját, felfigyelhetett arra, hogy idén ez már nem az első lemez, amelynek megjelenéséről a zenekedvelők örömmel vesznek tudomást, a maga nemében mégis az első, ugyanis ezúttal az ének, mégpedig a női énekhang az uralkodó, nem is akárhogyan: kórusban, énekegyüttesben kapjuk vissza szűk egyórányi anyagban őseink népdalvilágát. Mielőtt elmerülnénk a különböző vidékek dalainak és dallamainak kavargó sokaságában, álljon itt a megszólaló leányok és asszonyok neve, a borítón látható sorrendben: Csőke Andrea, Patyerek Réka, Csabai Zsuzsanna, Borsodi Patyerek Orsolya, Dudás Nikoletta, Tóth Réka és Vajda Emese. Közreműködik még az óbecsei Fokos zenekar Cseszák Zsombor vezetésével.
Az egyszólamú éneklés a vokális művészi megnyilvánulásnak legelső formája – valahogy így is fogalmazhatnánk, ha egy mindenkorra érvényes szabályt, tényt szeretnénk közölni, hiszen zenetörténetileg is bizonyított, hogy már az ősközösségek óta létezik ez a fajta előadásmód. Kicsit közelebb lépdelve napjainkhoz, a magyar népdalok előadásmódja is szinte kivétel nélkül egyszólamú. Csoportos előadásuk uniszólóban történik, amiről a laikusok azt is gondolhatják, ez a legegyszerűbb forma. Főleg úgy, hogy nincsenek szövevényes polifóniák vagy nyakatekert harmóniák. Ez az előadásmód ugyanakkor más okokból rendkívül összetett. A szabadon énekelhető és szabadon énekelt népdalokat a csoport tagjainak tökéletesen egyszerre, mondhatni egy szájból kell interpretálniuk. Egy elhúzott sorvég, egy eltúlzott hajlítás vagy egy mássalhangzó-torlódás nem precíz megformálása ebben az esetben, főleg stúdiófelvételen, első hallásra észrevehető, sőt kifogásolható.
A Szajkó énekegyüttes felvételeit hallgatva szembetűnik az „egy torokból” való éneklés. A hangszínek gazdagítják az énekszólamot, ugyanakkor nyoma sincs egy-egy elkalandozó trillának, díszítésnek vagy más egyénieskedésnek. A csapatmunkához csatlakozik a Fokos zenekar is. Az óbecsei fiúkat, azt hiszem, az egész Kárpát-medencében ismerik már, nem kell bemutatni őket. Valódi zenei kíséretet szolgáltatnak az énekcsoport számára, folyamatosan érvényesülő ének mellett biztosítanak a tájegységnek megfelelő igényes zenei támaszt.
Ami a lemezen található összeállításokat illeti, két csoportra lehet osztani a zenei anyagot. Az első négy a vajdasági magyar népzenei életből merít, és szembetűnő, hogy vidékünk legkülönbözőbb pontjairól gyűjtött anyagokból készültek a dalcsokrok. Az út a bácskai Duna mentéről indul, ahonnan a helyiek ízes tájszólásán elevenednek fel a melódiák. A vajdasági Tisza-vidékről két összeállítás is szerepel. Egy csókai, amelyben a Fokos zenekar is játszik, illetve egy kíséret nélküli moholi csokor. A sor az al-dunai székelyek lakta dél-bánsági vidék dallamaival zárul, ami magával ragadó hangulatot idéz meg, ugyanis teljesen különböző zenei nyelv, még akkor is, ha földrajzilag például ugyanúgy a Bánsághoz tartozik, mint Csóka. A lemez képzeletbeli másik felén aztán az egész Kárpát-medence énekes hagyatékából jár egy-egy szelet a hallgatónak. Keleti vidékeken barangolva a Gyimesi-hágó és a Gyergyói-medence népdalai szólalnak meg, majd északnyugat felé indulva a Szamos mentéről egy szilágysági összeállítás kap helyet, ez sorrendben a hetedik a lemezen. Az ezt követő magyarbődi összeállítás kivétel, amire már korábban is utaltam. A magyar népzene többszólamúságának egyik ritka példája elevenedik meg. A felvidékről aztán a Galga mentén vezet az út vissza a Dunáig, egészen pontosan Kalocsáig. Ez utóbbi két összeállítás is zenekari közreműködéssel szólal meg, és kerekíti le a hallgatónak az egész Kárpát-medencét bebarangoló zenés utazását.
Lassan véget ér a 2019-es esztendő. Muzsikusnak, hallgatónak, írónak, olvasónak nagy örömére szolgál, hogy ennyi új, vajdasági magyar fiatalok által készített népzenei hanghordozóról hallhat, írhat, olvashat, mint amennyi idén megjelent. Az alapok megvannak, így a folytatás még sok jóval kecsegtet.