Új magyar táncstílus – Urban Verbunk

Új magyar táncstílus – Urban Verbunk

Szerző: @urbanverbunk/instagram

  A sokadik nekifutást, megtekintést és utánajárást követően is furcsa leírni, hogy a magyar művészet szerteágazó világában idén nyárra kiforrott egy olyan termék – ehhez az elnevezéshez ragaszkodom –, amely meghökkentette a közönséget, és megannyi beszédtémát szolgáltatott hozzáértőknek, műkedvelőnek és lelkes amatőrnek egyaránt.

   Talán még azok számára is, akik kevésbé jártasak a néptánc világában, mond valamit ez a név: Urban Verbunk. Ha mégsem, akkor a legegyszerűbb definícióját úgy tudnám megfogalmazni, hogy egy csapat, egészen pontosan nyolc fiatal srác, akik a magyar néptánc alapjaira építkezve egy új táncstílust kezdtek, kezdenek formálni. A táncra egy átlagember sokféleképp tekinthet: lehet egy testtel történő önkifejezési forma, társadalmi kapcsolatépítés vagy akár spirituális jelleget öltő ritmikus mozdulatsor is. Ha szűkítjük a kört, és csak a magyar néptáncról beszélünk, szinte azonnal a hagyományhoz köthető mozgás, zene és viselet is kirajzolódik a szemünk előtt. Azután páros vagy szólótánctól függően lassan-lassan megelevenednek a résztvevők is. Mindenki számára ismerős az imént megfestett kép, hiszen sok évtizede már, hogy a magyar népművészetnek e rejtett, ugyanakkor üde kincseit a kutatók a nagyközönség elé tárták, és gyakorlatilag mindenki számára elérhetővé tették. Aki akarja, művelheti, aki pedig csak nézni és egyszerűen élvezni szeretné, arra is megvannak a lehetőségek.

  Elemeire bontván a vázolt képet, láthatjuk, hogy volumenében mára a népzene hódította meg a legnagyobb teret. Több mint száz esztendő telt el azóta, hogy Kodály, Bartók és társaik a tiszta forrásból merítve, a rögzített népi hanganyagot a kezükbe vették. Tették ezt úgy, hogy a koruknak megfelelő köntösökbe öltöztették, dolgoztak rajta és vele, s ami a legfontosabb, világgá kürtölték, hogy itt, Közép-Európában, a Kárpátok övezte medencében van egy olyan ősi zenei termék, amely megállja a helyét, ha kell, a milánói Scalától a New York-i Metropolitanig bárhol. Szakértő kezekre persze szükség van, de ahogy a publikum köreiben is tetszést nyert, úgy a művészek, még a nem magyar művészek is, egyre nagyobb kedvvel és lelkesedéssel gyakorolták, sajátították el, majd adták elő ezeket a zeneműveket. Ez a jelenség az egész XX. század folyamán megfigyelhető volt, sőt még napjainkban is tart. A magyar zenének ily módon sikerült a legnagyobb színpadokon is bemutatkoznia, sőt befutnia.

  A megrajzolt, majd részeire bontott képre visszatérve, ennek következő eleme a népviselet meg a népi díszítőmotívumok. Ezek népszerűségének eddig jóval kisebb tér jutott: igaz ugyan, hogy sokan sok mindent díszítettek és díszítenek magyar népi motívumokkal, sőt vannak igazán klasszikusok is, például a matyó vagy a kalocsai hímzés, azok lefestett mintái vagy akár a székely kapuk faragásai, a gölöncsérek edényeire felkerülő minták, a jellegzetes magyar viselet anyagai, a szűr, a kékfestő… A magyar kultúrának ezek a képviselői külföldre mégis leginkább csak a turisták által megvásárolt emléktárgyakon jutnak el, és legyenek bármilyen szépek és attraktívak, akkor is csak szekrénydísz lesz belőlük, és csak nagyon kis, zárt körben tudják teljesíteni küldetésüket, a magyar kultúra megismertetését és terjesztését.

  A megfestett kép elemeiből hátramaradt még a mozgás, maga a tánc. Az a tánc, az a néptánc, amelyet a gyűjtői és rendszerezői a népzene nagy gyűjtőivel ellentétben nem kezdtek el a felgyűjtést követő első pillanattól „használni”. Folkloristáink már a XX. század elején felfigyeltek a magyar néptáncra és annak egyedi vonásaira, ám valamiért az egész elmúlt században mindössze annyi történt, hogy a néptánc eredeti formájában a színpadra került.

  Megannyi izmus jött és ment a művészetekben, de valahogy a magyar néptáncra egyik sem vetett szemet. Aztán, mintha valami mégis történt volna: mintha az elmúlt bő tíz évben mindent egyszerre akarna pótolni ez a kifejezésforma. A nemzeti vonást természetesen hozza magával, de először elkezdett felgyorsulni. A gyorsaság következtében akrobatikussá, már-már cirkuszivá vált. A táncszínházi előadások során is ki-kilépegetett autentikus keretéből, de még mindig az volt, ami eredetileg. Ha gúnyolódni akarnánk, akár a magyar parasztbalett jelzőt is ráragaszthatnánk erre.

  A következő pillanatban aztán máris a modern, avantgárd jelei mutatkoztak: lázadás, formabontás, ugyanakkor még mindig jellemző a gyökerekhez való ragaszkodás. Itt jön képbe az Urban Verbunk társulat, a legutóbbi két produkciójának pedig innen sikerült továbblépnie. Mindezt úgy, hogy a multimediális lehetőségekkel, a kortárs költészettel kiegészülve valami újat és egyedit táncol a társulat a színpadon. Így született egy új termék, amely tánc, amely magyar, a népi felé kacsint, de semmiképp nem magyar néptánc.

  Lehetőségeket ebben az irányzatban, a székből, a szemlélődő perspektívájából rengeteget látok. A kérdés csak az, hogy lesz-e lendülete az irányzatnak kiteljesedni, nagy teret hódítani, vagy önmaga kardjába dől, avagy még tovább rotyog és forrong, újabb ráhatások következtében tovább formálódik, alakul, változik. Kíváncsian várom a folytatást.

Sterbik László

Péterrévei Pengetősök, Ciripelők és Kistücskök

  A címet olvasva a kedves olvasó talán furcsának találja, hogy mi ez a sok nagy kezdőbetű. Ezek bizony általános és középiskolás péterrévei ifjú...

Sterbik László

Péterrévei Pengetősök, Ciripelők és Kistücskök

  A címet olvasva a kedves olvasó talán furcsának találja, hogy mi ez a sok nagy kezdőbetű. Ezek bizony általános és középiskolás péterrévei ifjú...

Pekár Tibor

Ki írta az első magyar operettet?

  A Zenei lexikon szerint „a magyar operett úttörője a Varsóban született Konti József színházi karmester, (akinek) a Deréki Antal színész szövegére írt...

Pekár Tibor

Ki írta az első magyar operettet?

  A Zenei lexikon szerint „a magyar operett úttörője a Varsóban született Konti József színházi karmester, (akinek) a Deréki Antal színész szövegére írt...

Szabó Annamária

A Fokos zenekar Zengető című lemezéről

  Karácsony előtt jelent meg a Fokos zenekar Zengető című lemeze a Nemzeti Összetartozás Éve – Vajdaság programsorozat keretében. Ez a kiadvány rendhagyó módon...

Szabó Annamária

A Fokos zenekar Zengető című lemezéről

  Karácsony előtt jelent meg a Fokos zenekar Zengető című lemeze a Nemzeti Összetartozás Éve – Vajdaság programsorozat keretében. Ez a kiadvány rendhagyó módon...

Bolyos Miklós

Folyók fölött

  Ősszel jelent meg a zentai Mécsvirág együttes Folyók fölött című lemeze. A formációnak immár a negyedik hanghordozójáról adhat hírt a...

Bolyos Miklós

Folyók fölött

  Ősszel jelent meg a zentai Mécsvirág együttes Folyók fölött című lemeze. A formációnak immár a negyedik hanghordozójáról adhat hírt a...

Győri Norbert

Kielégült fetisiszták

Fetish Sectio, magánkiadás, 2019.   Talán még továbbra is aktuális a szegedi Fetish Section zenekar bemutatkozó hanganyaga. Reneszánszát éli a goth rock, ismét divatos a...

Győri Norbert

Kielégült fetisiszták

Fetish Sectio, magánkiadás, 2019.   Talán még továbbra is aktuális a szegedi Fetish Section zenekar bemutatkozó hanganyaga. Reneszánszát éli a goth rock, ismét divatos a...

Szögi Klaudia

A melankólia lila virágai

Lebanon Hanover: Let Them Be Alien – Fabrika Records, 2018 A többségnek bizonyára nem cseng ismerősen a Lebanon Hanover név. Egy duóról van szó, amelyet William Maybelline és Larissa Iceglass...

Szögi Klaudia

A melankólia lila virágai

Lebanon Hanover: Let Them Be Alien – Fabrika Records, 2018 A többségnek bizonyára nem cseng ismerősen a Lebanon Hanover név. Egy duóról van szó, amelyet William Maybelline és Larissa Iceglass...

Szerda Balázs

Fölszállott a páva vármegye házára!

„Fölszállott a páva vármegye házára!” – hangzik újra minden péntek este a Duna Televízióban. Fiatalok, idősek ülnek a képernyő elé, vagy...

Szerda Balázs

Fölszállott a páva vármegye házára!

„Fölszállott a páva vármegye házára!” – hangzik újra minden péntek este a Duna Televízióban. Fiatalok, idősek ülnek a képernyő elé, vagy...

Bolyos Miklós

De jó volna így élni

Idén jelent meg a kishegyesi Szajkó énekegyüttes második hanglemeze. A De jó volna így élni címet kapta a korong, amely tovább színesíti a vajdasági magyar...

Bolyos Miklós

De jó volna így élni

Idén jelent meg a kishegyesi Szajkó énekegyüttes második hanglemeze. A De jó volna így élni címet kapta a korong, amely tovább színesíti a vajdasági magyar...

Bolyos Miklós

A vajdasági Tisza mente muzsikája

Pendergő tamburazenekar: A vajdasági Tisza mente muzsikája, Vajdasági Magyar Folklórközpont, 2019 Első kiadott lemezével új formában, új módon is jelzi az adai Pendergő...

Bolyos Miklós

A vajdasági Tisza mente muzsikája

Pendergő tamburazenekar: A vajdasági Tisza mente muzsikája, Vajdasági Magyar Folklórközpont, 2019 Első kiadott lemezével új formában, új módon is jelzi az adai Pendergő...

Bolyos Miklós

Óbecse község népzenei hagyatéka

Július végén újabb hanglemezzel bővült az a paletta, amely hagyományunk, hagyatékunk talán már elfeledett értékeit tárja a nagyvilág elé. Az Óbecse...

Bolyos Miklós

Óbecse község népzenei hagyatéka

Július végén újabb hanglemezzel bővült az a paletta, amely hagyományunk, hagyatékunk talán már elfeledett értékeit tárja a nagyvilág elé. Az Óbecse...