Zalazár és Tóbiás

Zalazár és Tóbiás

Szerző: Argyelán Zita: Szövet

 

Egyik reggel későn ébredt

Zalazár, az óriás,

óriásit tüsszentett, sőt

jött még három ráadás.

 

Hapci, hapci, trüttü-trüttü –

trombitálta egy szuszra,

és még hatot hozzáprüszkölt

dallamosan, ritmusra.

 

Tíz órakor tíz tüsszentés,

Szent Vendel és Habakukk!” –

örvendezett Zalazár úr:

Jobb vagyok, mint a kakukk!”

 

Volt ugyanis Zalazárnak

egy órája a falon,

abban egy kis kakukk lakott

albérleti alapon.

 

Ám a kakukk sose tudta 

pontosan, hogy hány óra,  

összevissza kakukkolt, már

délben mondta: „Záróra!”

 

Aznap is csak gubbasztott a

kicsi, kék ajtó mögött,

míg Zalazár náthás orral

szipogva öltözködött:

 

kalapot tett a fejére,

fűből készült fejfedőt,

akkorát, hogy befedhetne

vele egy fél hegytetőt,

 

lábaira csizmát húzott,

égig ért a csizmaszár,

egyik sarkantyúján sárkány,

a másikon griffmadár.

 

Szakállát jól kikefézte,

s míg dúdolt egy éneket,

kibogozta a szakállban

rejlő kiflivégeket.

 

Lápi kifli, álom-alma,

mocsárpuding, füstleves,

mellé nefelejcspiskóta,

de csak ha jó fűszeres…” –

 

dudorászott Zalazár, és

mindezt sorra befalta,

tányérjának széléről a

maradékot lenyalta.

 

Utána meg teavízhez

taligányi kamillát

cipelt be a barlangjába –

üstben főzött gyógyteát.

 

Piros pettyes bögréjéből

meg is itta hamarost

az egész üstnyi teát, majd

kerített egy papirost.

 

Náthás vagyok, ne zavarjál!

Visszafekszem tavaszig” –

pingálta a papirosra:

Kelts addig másvalakit!”

 

Hamarosan horkolt bőszen

ágyában az óriás,

míg az óra meg nem szólalt,

pontosabban Tóbiás.

 

Kakukk! Izé. Hány óra van?”

rikoltozott élesen.

Tóbiásnak reggeli kell,

nem maradhat éhesen!”

 

Ám hiába hangoskodott,

kakukkolt a kis madár,

Zalazár csak horkolt egyre,

zengett a völgy, a határ.

 

Náthás vagyok, ne zavarjál!

Visszafekszem tavaszig” –

betűzte a papirosról:

Kelts addig másvalakit!”

 

Szépen vagyunk, Zalazár úr

alszik, én meg éhezek!

Továbbállok egy-két házzal,

nézek új albérletet.”

 

Úgy elköltözött a kakukk,

azt se mondta: „Jó napot!”

Adósságul hagyott három

fizetetlen hónapot.

 

 

 

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék