még számolom a napokat
a piros ikszek kaparják a torkom
minden este nevetnek rajtam
amikor kihányom őket
egyre több lesz belőlük
vitustáncot járnak
a fehér csempéken
biztos te küldted őket
szórakoztassanak egy kicsit
vonatról le és vonatra fel
honnan jössz és hova tartozol
hol lehet találni friss kenyeret
hol viselnek bordó ruhát a lányok
minden nap más színű szövetet simogatsz
más illatot lélegzel be
másnak a pénztárcájából lopsz
ez jár neked
kedves vagy
minden leveled azzal kezded
szia édesem
a betűk furcsán balra görbülnek
felolvasom a levelet az ikszeknek
és néhány órára eltűnnek
ikszek helyett köveket hányok
összetörik a fehér cserepeket
hol viselnek fehér ruhát a lányok
azt már tudod
hova nem mehetsz.