Harmincasok slamje

 

Ki hitte volna, én is ide kerültem,

egykor egy voltam veletek, drága húszasok,

most meg elfogyni látszik ifjúságom, mint zsebemből a húszasok,

S olybá tűnik, legalábbis azt igazolják a tények,

hogy az évek elmúlnak, mármint úgy tényleg.

Engem is magáz a sok gyerek, a fél osztály rajtam röhög,

poénkodik a sok kölyök, hogy nálam már a B oldal pörög.

De az igazság az, kedves gyerekek, hogy van élet túl a harmincon,

Még akkor is, ha most egy őszinte mosolyhoz nincs elég arcizmom,

A lényeg, lurkók: a változás fasza.

Ehhez persze fontos, hogy maradj jókedvű, mosolygós meg laza.

De a legfontosabb, hogy el kell engedned dolgokat:

mert egy: amit a mai fiatalok csinálnak, az neked úgyse állna jól,

kettő: ami régen menő volt, az ma már nem az. Az tuti.

A borosüveget már inkább csak borospohárnak becézed,

ami régen zsebpénz volt, azt most minimálbérnek hívják,

csaj az nő,

a szakállad is nő,

a mellkasszőröd az nem, meg más se, amihez korábban még fűztél reményeket…

És ideje megszoknod azt is, hogy a parti szó elé mostantól csak három előtag kapcsolható:

a kerti, a pizsama meg a retró.

Szóval már nem te vagy az, aki minden pénzt piára tékozol,

metálkoncert helyett meg inkább csak úgy eltársasjátékozol

pénteken, és nem kéred a hatodik sört, amit a Feri ad,

mert már a harmadiknál azon jár az eszed, hogy vajon fent van-e az új Walking Dead-felirat.

Harminc felé olyanokat mondasz, hogy „nem eszik olyan forrón a kását”,

és már nem hányjátok össze egymás lakását,

mert már ismered magad, tudod pontosan, hány sör, hány feles, hány cigi,

már nem érdekel az se, hogy mi ciki meg nem ciki,

viszont kezdenek lekötni a régen még hosszú meg unalmas könyvek,

és akármilyen lányok nem csalnak a szemedbe könnyet.

Tudom, nehéz megszokni, hogy a korodat már nem úgy kezded, hogy huszon-,

de nézd a pozitív oldalát, a sok hipszter végre helyet ad a buszon.

Nem, azért ez erős túlzás,

mint amikor kólózol egy lagziban, és azt mondod rá, hogy zúzás.

Úgyhogy változik az értékrend, régen minden vágyad egy Martens bakancs volt,

most meg termoszt kérsz karácsonyra, meg valami jó vastag gyapjúzoknit.

És látod, harminc felé már rímeket sem kell használnod a sorok végén,

mondom, leszarom, ennyire laza harmincas vagyok én,

vagyis csak leszek,

mert még van egy hónapom,

úgyhogy  most csinálok valami yolót, meg tökre váratlant,

és írok ide egy sort, amiben a szótagszám páratlan.

 

 

 

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...