15 millió

(I. Slamtábor, Orfű)

 

Jó napot!

Kiss Tamásnak hívnak, és magyar szeretnék lenni. Tudják. Papíron. Lepecsételve. Kézrázás a konzullal meg minden.
Ne tessék félreérteni, csak szeretném bebizonyítani, hogy én nagyon magyar vagyok.
Először is, tessék megnézni: slamtáborba is csak úgy jövök, hogy Simon Marcinak öltözök.

Vagy idézhetném Závada Petit is: „Annyira magyar vagyok, hogy az minden határon túl van.”

Na de komolyan… hogy magyar vagyok-e?

Először is ott van a túrórudi. Szeretem, imádom, de egyetlen nyereményjátékban sem tudtam soha részt venni, mert ahhoz magyarországi lakcím kell.

Aztán olyan vidéken élek, ahol az emberek még mindig úgy beszélnek, mint a magyar népmesékben, de amikor meg rá akartam keresni a kőlevesre, a Videa évekig azt írta ki, hogy az adott tartalom az én országomban nem elérhető.

Hogy magyar vagyok-e?

Igaz, hogy én se bírom, amikor nCore-on a szinkronért könyörögnek, de azért van egy dedikált Eszterházym.

És lehet, hogy semmit nem mozgat meg bennem a himnusz, de néhány haverommal sikerült elérnünk, hogy az Akkezdet Phiai először lépjen fel Vajdaságban! Himnuszfless!

Egy évre rá lecsúsztam egy állásról, mert nem voltam tagja a helyi magyar pártnak. Pedig akkoriban már sejtettem, hogy magyar vagyok, párt nélkül, de ők pecsétet akartak.

Lehet, hogy nincs a kocsimon Trianon-matrica, de ha a világ másik felén megkérdezik, miféle vagyok, azt mondom: I am hungarian.

Lehet, hogy nem tudom felsorolni az Aranycsapat tagjait sem, de környezetnyelvként egy évig magyart tanítottam szerb gyerekeknek egy olyan városban, ahol a szerbek vannak kisebbségben.

Középiskolás koromban többször akartak megverni, azért, mert magyar vagyok. Ugyanazon a poros-boros Szabadkán, amelynek a macskakövét gyerekként Kosztolányi is taposta, és ahol Csáth később felfedezi a varázsló kertjét.

’91-ben a szüleim biciklivel csempészték át a határon tőletek a szeszt, hogy az árán tűzifát vegyünk. Húsz évvel később én ugyanezt csináltam, csak visszafelé és fűvel.

Hogy magyar vagyok-e?

A személyimben cirill betűvel írják a nevem, és 12 évig tanultam szerbül, de gyerekfejjel tüntettem a miloševići rezsim ellen, és szaladtam haza a játszótérről, amikor századjára szólt a sziréna, hogy jönnek bombázni a NATO-s gépek. Szerbiát, persze. Még most is emlékszem a szalagcímre az aznapi Columbo-epizód alatt.

Lehet, hogy ez sokatoknak nem mond semmit, mert nektek magyarnak lenni természetes, de én naponta megélem a magyarságom.

Lehet, hogy Orbánnal csak annyiban hasonlítunk, hogy mindketten szeretnénk birtokolni 15 milliót, és bár én sosem fogom felismerni a szürke marha ötven árnyalatát, de azt tudom, hogy mi a közös Columbóban és a Magyar népmesékben.

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék