Sziveri-napok

Sziveri-napok

Szerző: Hajzler Gabriella

ezt írtam ide munkacímnek
és mindjárt az jutott eszembe
hogy az én Sziveri-napjaim
1984-ben voltak
ha jól emlékszem áprilisban
amikor Csontos Sanyival
egy hetet töltöttünk Újvidéken
az Írószövetségnek köszönhetően
és Sziveri János volt a vezetőnk
akit az Új Symposiontól
akkor már kirúgtak
jártunk a Forum Könyvkiadónál
ahol ajándékba kaptuk többek között
a Versek éve 1976 című különnyomatot
később abból csináltam az első
versmontázsomat
aztán kötetnyi lett belőlük
a fiókban időztek 24 esztendőt
aztán valóban kötet lett belőlük
és az Újvidéki Színházban is jártunk
ahol akkor Gion Nándor volt az igazgató
jó mesélőkéje volt és ízlett a vinjak
akkor találkoztam először Übü mamával
alias Ladik Katival
akkor jelent meg az Ikarosz a metrón
és később a dedikált kötetben
megtaláltam a színházjegyet
ott ismerkedtünk meg Czirok Ferivel
aki később feleségével és a fiával
járt nálunk Budapesten
de mi többet nem jártunk Újvidéken
itthon nagy sikert aratott a literes
slivovica de azt a fajtát nem sikerült
beszerezni többé hiába keresték
égen-földön az ismerősök
ettünk fehér vesét egy étteremben
és nem nézhettük meg Tolnai Ottó bikáit
ottlétünk utolsó napjának délutánján
Sziveriéknél jártunk vendégségben
Temerinben beszélgettünk
és iszogattunk
kaptunk ajándékba könyveket
és pár számát az Új Symposionnak
ami akkor már nem volt a régi
megköszöntük és elköszöntünk
az autóbusz-megállóban ácsorogtunk
amikor megállt ott egy rendőrautó
bevittek minket az őrszobára
és átvizsgálták a motyónkat
de úgy látszik végül mindent
rendben találtak
és visszavittek minket a megállóba
hogy az utolsó autóbuszt azért elérjük
mi pedig tudomásul vettük az üzenetet
hogy tudnak rólunk
és felszálltunk
Csontos Sanyi írta az úti jelentést
azóta már ő is elindult a nagy útra
de erről az epizódról
valamiért nem emlékezett meg

Csík Mónika

Párizsi sanzonett

Nevére kényes minden párizsi, sohase mondják: „Pá, Zsolt, pá, Gizi!”, ehelyett súgják: „Kedves Ella, a szívem önnek szürke cella –  és Matheo...

Csík Mónika

Párizsi sanzonett

Nevére kényes minden párizsi, sohase mondják: „Pá, Zsolt, pá, Gizi!”, ehelyett súgják: „Kedves Ella, a szívem önnek szürke cella –  és Matheo...

Dancs Szabolcs

utolsó stációk

hiába vettem fel legszebb kockás zakómat, ő nem jött el, mondják, ruhája sincsen hasonló alkalomra   körbeáll vendég, moderátor: szívem kalapál,...

Dancs Szabolcs

utolsó stációk

hiába vettem fel legszebb kockás zakómat, ő nem jött el, mondják, ruhája sincsen hasonló alkalomra   körbeáll vendég, moderátor: szívem kalapál,...

Dancs Szabolcs

minden élet félbehagyott

minden élet félbehagyott – látod magad az időtlen nem érkező eljövőben: lankadt szíved hogy vánszorog, mintha várnák jobb városok – látod magad –...

Dancs Szabolcs

minden élet félbehagyott

minden élet félbehagyott – látod magad az időtlen nem érkező eljövőben: lankadt szíved hogy vánszorog, mintha várnák jobb városok – látod magad –...

Dancs Szabolcs

résen át

figyeld a résen át a tájat, a nyers vidék fényeit, foltját: kapcsold a végső hírcsatornád – figyeld, a táj ahogy kifárad   figyeld a résen át a...

Dancs Szabolcs

résen át

figyeld a résen át a tájat, a nyers vidék fényeit, foltját: kapcsold a végső hírcsatornád – figyeld, a táj ahogy kifárad   figyeld a résen át a...

Vajda Noa Pálma

a tenger

kopasz tatinak   tűr még a tenger, ahogyan te mondtad. szeretném hallani szádból e szavakat. nem a papírról, amit meghagytál az utókornak azért, hogy később tudjanak...

Vajda Noa Pálma

a tenger

kopasz tatinak   tűr még a tenger, ahogyan te mondtad. szeretném hallani szádból e szavakat. nem a papírról, amit meghagytál az utókornak azért, hogy később tudjanak...

H. Militicsi Viola

Cím nélkül

Anya, ma az udvaron felfelé dobáltam a pöttyös labdám. Azt akartam, hogy olyan magasra szálljon, hogy elérje a kábelt, amely áthalad a kert felett. Figyeltem, ahogy repül, ahogy én...

H. Militicsi Viola

Cím nélkül

Anya, ma az udvaron felfelé dobáltam a pöttyös labdám. Azt akartam, hogy olyan magasra szálljon, hogy elérje a kábelt, amely áthalad a kert felett. Figyeltem, ahogy repül, ahogy én...

Antalovics Péter

Két nő

nemrég láttam egy forgalmas utcán anya és lánya sétált karon fogva lassan mentek sehova sem siettek csak közelebbről vettem észre a lány szeme a semmibe révedt az anya...

Antalovics Péter

Két nő

nemrég láttam egy forgalmas utcán anya és lánya sétált karon fogva lassan mentek sehova sem siettek csak közelebbről vettem észre a lány szeme a semmibe révedt az anya...

Géber László

Kafka árnyéka

Egy lepusztult kocsmában délelőtt, amikor még sehol senki, csak a füst szaga árulja el, hogy itt valami volt, olyan kisebbféle angyali háború. Egy lepusztult füstös kocsmában...

Géber László

Kafka árnyéka

Egy lepusztult kocsmában délelőtt, amikor még sehol senki, csak a füst szaga árulja el, hogy itt valami volt, olyan kisebbféle angyali háború. Egy lepusztult füstös kocsmában...

Z. Németh István

Tulajdonképp

Kölcsöntestben, kölcsönlakásban, de az elszakadt papucs az enyém. A gondolat is, amely szobám akváriumában körülöttem úszkál.   Világok gömbösödnek,...

Z. Németh István

Tulajdonképp

Kölcsöntestben, kölcsönlakásban, de az elszakadt papucs az enyém. A gondolat is, amely szobám akváriumában körülöttem úszkál.   Világok gömbösödnek,...

Z. Németh István

Szürke, fehér

Vonat vágtat az éjszakában, nincsen alatta sín,                           nincsen fölötte ég. A rím a versben előretolakszik.  ...

Z. Németh István

Szürke, fehér

Vonat vágtat az éjszakában, nincsen alatta sín,                           nincsen fölötte ég. A rím a versben előretolakszik.  ...