Itt vagyok, s voltam
Egyedül, s majdhogy holtan
Dalom száll, magányosan s szárazon
csak úgy, akár a homokszem át a pusztaságon.
Itt vagyok, s voltam
Holnap más leszek, mondtam
Fáradt fejem ölébe hajthatnám bár
ám nem tehetem, mert emléke él csak már.
Itt vagyok, s voltam
Dalom játszom ottan
Szeretni mindenki akar már
ám kevés az, ki tudja, mely úton jár.