van egy ősi falióra. senki sem tudja, mikor vagy miért,
de egyszer megállt. engem a jövőm aggasztott, az életem
értelmét kerestem, így hát elindultam. tudnod kell, aki a
jelenben akar élni, annak ennyi óra közül nehéz
megtalálnia azt az egyet, azt az ősit, és bolondnak
is nézik, mert aki a jelenben akar élni, állandó késésben
van. mire megérkeztem, bőröm felszínét felsértették
a világ kis- és nagymutatói. de a falióra ott volt, hogy késéseimet
igazolja, mutatói mozdulatlanul álltak. én pedig beláttam:
csak néhány másodperccel kellett volna előbbre állítanom
az óráimat, és akkor nem késem le az életem meghatározó pillanatait.