Magnóliák

Magnóliák

Szerző: Rác Gyöngyi: 10080, magas és mély nyomtatás plexilapon, 2019

a határőr szólt,

hogy kilencven napom maradt,

utána kénytelen lesz jelenteni,

ők kezdték számolni a mi embereinknél,

mondta kiismerhetetlen arccal,

ezért mi is bevezettük,

használd a miénket, barátom,

akkor döntöttem el,

hogy elkészíttetem a szülő-

földemet igazoló útlevelem.

 

még nem tudtam,

hogy a rózsakertet, a katedrálist

és az óvárosi térkövet

az agyamba rejti az idő,

a passzus pedig a fiókba kerül

porosodni, mint az előző,

évek óta használatlan,

hiszen itt volt a

másik személy-

i,

itt van a másik,

itt a személy.

 

                    *

 

május elsején a botanikus kertben

feküdtünk a szétsuhanó ég alatt,

vattafehér felhőfoszlányokat fújt

a hajadba kapó szél,

amitől cirógatásnak éreztük

a napsugarak perzselését.

 

a sok híd közül azon mentünk át,

amelyik a város legszegényebb

részébe vitt, csontunkba ivódott

a hiány, nagy vargabetű után

visszasétáltunk a parkba,

ahol nyíltak a magnóliák,

hártyaszirmú, dús illatú

kedveseid, békés barátaid.

 

emlékeim szerint él egy

annál a folyónál is, amely partján

a szeptemberi alkonyatban

andalogtál, tekinteteddel

a kanyar örvényeibe merülve,

később a városodban

azon a hosszú barangoláson

épp az ilyen merengő

bolyongásra kerestünk

minél több kifejezést

gazdag nyelvünkben.

 

                      *

 

egy hónappal később

teljesen tiszta vagyok,

tegnap is megálltam egynél,

miután láttam eszkimó

szemed görög ívét,

gyakorlom az önfegyelmet,

csak ritkán gyengülök el,

akkor is kordában tartom a félelmeim,

vagy legalább megpróbálom,

mint városod vizét

a keményszürke part.

 

többször is mondtad, hogy

nem megoldás semmire,

csak mesterséges álom,

valóságot átíró ábránd,

amit nem tagadhattam,

de déltájt apám hangjától

egyre jobban összerezzenek,

talán észre is vetted rajtam

az utolsó tavaszi lázban.

 

most teljesen tiszta vagyok,

az ablakhoz közel kuvik vijjog,

zsong a sötétség csendje,

alig érezhető szellő jön,

s alakjaid mosódva elvegyülnek

a koranyári éjszakában,

mint folyóban az áramlatok.

Léphaft Pál

sánta angyal

………………. némán hulló almáriumgomb a fáradtan szikrázó öreg tejúton ………………. sánta porcelán- angyal egy...

Léphaft Pál

sánta angyal

………………. némán hulló almáriumgomb a fáradtan szikrázó öreg tejúton ………………. sánta porcelán- angyal egy...

Horváth-Militicsi Viola

Szeretni a szerethetetlent

Kiabálni kezdesz, Ahogy én a kanapén ülök. Fel s alá járkálsz, Szádat káromkodások hagyják el. Szinte látom, hogyan nyel el Haragod a világ iránt. Engem is...

Horváth-Militicsi Viola

Szeretni a szerethetetlent

Kiabálni kezdesz, Ahogy én a kanapén ülök. Fel s alá járkálsz, Szádat káromkodások hagyják el. Szinte látom, hogyan nyel el Haragod a világ iránt. Engem is...

Szögi Klaudia

helyi érzéstelenítés

nyitott lengőajtó. a csempékről párolog a harmat. a beteg gondot visel magára. már képes egyedül mosakodni. felmerülni. szalagot kötök a derekamra ha ugrok. megpuszilom a kezem...

Szögi Klaudia

helyi érzéstelenítés

nyitott lengőajtó. a csempékről párolog a harmat. a beteg gondot visel magára. már képes egyedül mosakodni. felmerülni. szalagot kötök a derekamra ha ugrok. megpuszilom a kezem...

Gyetvai Balázs

Belső növések

Csak önmagamat tehetem felelőssé, Kétó  némaságába temetkezem; a veszélyek olvadó jéggyöngysorok, kezd felállni a pikkely a hátamon, a félelmek...

Gyetvai Balázs

Belső növések

Csak önmagamat tehetem felelőssé, Kétó  némaságába temetkezem; a veszélyek olvadó jéggyöngysorok, kezd felállni a pikkely a hátamon, a félelmek...

Bence Lajos

Ez is velem kezdődött!

(A szóbúvárkodás unokámmal sorozatból)   Egyszer úgyis agyonütöm – mondja Alida apja és nagyszülője szinte egyszerre, amikor kétévesen, tanulva a szavakat, az...

Bence Lajos

Ez is velem kezdődött!

(A szóbúvárkodás unokámmal sorozatból)   Egyszer úgyis agyonütöm – mondja Alida apja és nagyszülője szinte egyszerre, amikor kétévesen, tanulva a szavakat, az...

Lackfi János

Legyedem-begyedem

Hej, legyedem, hej begyedem, tengertáncot jársz-e velem? Csókoltatom kiskegyedet, a hálóból kiszedjelek? Kivegyelek, megegyelek? Egy falattal mire megyek? Mire megyek? Eszegetek, egykettőre kövér...

Lackfi János

Legyedem-begyedem

Hej, legyedem, hej begyedem, tengertáncot jársz-e velem? Csókoltatom kiskegyedet, a hálóból kiszedjelek? Kivegyelek, megegyelek? Egy falattal mire megyek? Mire megyek? Eszegetek, egykettőre kövér...

Verebes Ernő

Szelíden

Szelíden, az elvaduló kertben Gazzá silányuló virágokat nézve Hallgatózunk ledöntött kerítések felett: Egyszer a mi időnk is eljön itt Festetlen, őszi...

Verebes Ernő

Szelíden

Szelíden, az elvaduló kertben Gazzá silányuló virágokat nézve Hallgatózunk ledöntött kerítések felett: Egyszer a mi időnk is eljön itt Festetlen, őszi...

Debreczeny György

meghalt a Francescóék cicája

a Francescóék cicája halt meg eredetileg egy szomszédé lehetett aztán inkább beszokott hozzájuk pár hete még láttam amikor náluk voltam szilveszter után nagyon...

Debreczeny György

meghalt a Francescóék cicája

a Francescóék cicája halt meg eredetileg egy szomszédé lehetett aztán inkább beszokott hozzájuk pár hete még láttam amikor náluk voltam szilveszter után nagyon...

Kis Kinga

a félelem kavalkádja

narancsszínű lángokban ébred a borzongás, lúdbőr járja a halandói testeket, szólj szívednek, lassabban pumpálja véred. ezer arccal vigyorog a faragott...

Kis Kinga

a félelem kavalkádja

narancsszínű lángokban ébred a borzongás, lúdbőr járja a halandói testeket, szólj szívednek, lassabban pumpálja véred. ezer arccal vigyorog a faragott...

Kis Kinga

mámor

októberi tájban a nyár után vágyakozunk, Dionüszosz templomában álmodozunk egymásról, úszunk a bájban s a vérvörös borban, milyen bölcsesség rejlik...

Kis Kinga

mámor

októberi tájban a nyár után vágyakozunk, Dionüszosz templomában álmodozunk egymásról, úszunk a bájban s a vérvörös borban, milyen bölcsesség rejlik...