Kilencedik stáció: a sárban

Szétázott  akvarell a jelenem s a múltam. 

Már amikor apám

ujját fogva járni tanultam,

oly idegennek éreztem

talpam alatt a rögöt,

inkább rám hulló árnyéka fölött az

eget bámultam folyvást,

meg-megtorpanva, az újtól való szorongást

színlelve percekig álltam egy helyen,

majd hirtelen,

félrelökve a biztonságos kezet,

hasra vágtam magam.

Már bátran bevallhatom: a zuhanást

élveztem olyankor, az arcomba

suhintó levegőt, a bódító

pillanatot, mely akkoriban

még annyiszor megadatott

nekem, két biztos pont között a sikongó lebegést,

amely – bármily kevés

ideig tart is, többet ér s oly más,  mint az

anyaföldön járni tudás. Később is, amikor Pesten

barátom padlásáról leestem,

zúzódott testem görcsölt,

de lelkem hónapokig ég s föld

közt lebegett,

őrizve anyaggá préselt

énemben az eget.

S hogy miért nem lettem ejtőernyős? – kérded.

Hisz tudod: valami nagy hős

sohse voltam, így ragadtam meg ebben

az áporodott porban, ahol újra

meg-megállok, vagy az őszi esőkben

lábam elé révedve dögönyözöm a sarat.

Csak álmaim peremén ragadt

meg a néhai érzés, hogy zuhanok

olykor a mennyből a földre,

a felhők közt pörge

kalapos angyalok

bámulnak az esőfüggönyök mögül,

míg le nem érek, s nem rúgok az ágy

végébe egy nagyot.

Kivételesség-tudatom is elhagyott,

s néha már magamat

is győzködöm: csak hazudtam,

hogy egykor szárnyam volt,

és röpülni tudtam…

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...