értsd meg a versengést ővele
ki olykor lázad és odacsap
de fél
fél a felnégyeléstől
és a városkapuktól is idegenkedik
a városfalakról nem is beszélve
mondd meg neki hogy kapcsolja ki végre
a keltetőgépet
ne keltsen több lelkiismeret-furdalást
inkább a gitárjának vegyen egy tokot
és cseréltesse ki a húrokat
de úgy hogy ne hangolódjon le ő maga
aztán jöhet a muzsika
értesd meg vele hogy ne imádjon
faragott képet szobrot szobrászt fafaragót
ne fesse fehérre a feketerigót
és nyugodtan ugorjon fel a biciklire
hogyha egyszer tekerni akar
és nyisson ki minden lépcsőházi ablakot
hogy beáramoljanak a századok
a házmesternének pedig mondja meg
hol kapható olcsóbb mosópor
és hogy merre van itt a vészkijárat
ne féljen a kiöregedett stricik bosszújától
akik fél üveg pezsgő után elárulják
hogy nekik kurváik futottak
és hogy nyugodtan érkezzen be a célba
a futóversenyen
nem ilyennek képzelte ő a mesevárost
és én sem
szellentettem és hanyatlott a versenyszellem
üldögéltünk szépen az árnyékszéken
igenis szembe kell nézni a szembekötősdivel
megérteni a haladást a hálaadást a hazaadást
az öngólt
a versengést a lázadást
esküdözni hogy Labdaház
és így tovább
és még tovább
az ember jól csak az orráig lát
vagy a cipője orráig
de azt már nem látja hogy mit rugdos éppen