Instant

 

Tesó, adj már egy zacsi instant Istent!
De ne holnap, hanem ma, most, pikk-pakk!
Ami hopp, vízben gyorsan oldható,
mindent megmagyaráz,
jól megáld azzal, amire szükségem van,
elhajítja tőlem messzire, ami bosszant,
befizeti az adómat, lefegyverzi ellenségeimet,
vesz az asszonynak igazi műnercbundát,
megoldja az életemet tokkal-vonóval,
ne kelljen már nekem vesződni vele,
üssön szét, hogy fellendüljön az üzlet,
ne legyen akkora infláció,
adjon szerelmet meg forró kemencét,
minden nyavalyát, amiért a gyerek
szívja a véremet, ne kelljen kétszer
mondanom, mert az időm drága,
szóval valami lassú Istennel
ne gyertek nekem, mert
ki győzi azt ma kivárni…
Hát, ez a termék most pont nincs
a kínálatunkban,
mert Isten igazából se nem lassú, se nem gyors,
pontosabban lassú is, meg gyors is.
Néha, mint a villám,
tizedmásodpercen belül ment meg
az éppen megpördülő kocsitól,
elszáguldó vonattól, dőlő fától,
a filiszteus harcostól, aki szét akar tépni.
Alapállapotban viszont olyan
tempót diktál, amivel a teljes világot
át tudod élni, be tudod fogadni,
a bokron billegő cinkétől
az araszoló neonzöld kukacig,
a légies óvatossággal nyíló bimbóktól
a milliméterenként kunkorodó fűszálig,
a lassan átformálódó felhőábráktól
a végtelenhosszan gömbölyödő vízcseppekig.
Néha beiktat negyven év kóborlást,
negyven nap pusztát étlen-szomjan,
három napot a templomban való elveszésre,
három napot a feltámadásra,
három évtizedet a felnövekedésre.
Tudja, hogy idő van. Mégis van ideje.
Tudod, miért? Mert ő termeli nagy tételben,
egyenletesen az időt, mindig akad a zsebében,
a tenyerében pár milliárd másodperc.
Szereti belassítani, nézegetni, babrálni,
ahogy a szerelmes nyújtja az időt,
párja nyakát csókolgatva folyton,
pedig brit matematikusok rég kiszámították,
mi a párkapcsolat kialakításához
szükséges minimális nyakpuszi mennyisége.

 

 

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék