Bicskei Zoltán
mit kezébe adtak nem volt csak fakard
mindenesetre hazudni nem akart
mondhatott volna akármi mást is
ő undorból rakott kated–reálist
de belegipszesedett e szerepbe
mint a valóság seggébe az eszme
így maga lett önfétisének papja
ki bálványába szöget ver naponta
és mert e pózt szeretve utálta
nagyokat fingva körbe is pisálta