Béla, a bársonyos

Béla, a bársonyos

Szerző: Pesti Emma: Nyughatatlan nyugalom II.

Ha lenne egy cicám,

sohase nyírnám a bajszát,

és a szőrét nem festeném kékre,

pedig egy kék kandúr elég vagány,

legyen bár orosz, lett, avagy japán,

netán tádzsik, észt vagy mongol fajta,

lényeg az: jól látszódjék rajta,

hogy rettenthetetlen kandúrmacska ő,

nem holmi nyimnyám macskanő,

nem holmi katalógus-cicus,

hanem csatakos, bolhás, sebhelyes,

megtépett bundájú, egyszóval fiús,

 

tehát, ha lenne egy ilyen cicám,

nem zárnám pincébe, padlásra,

nem tömném tejbegrízzel,

és nem üldözném visítva fára

(bár fára én magam se tudnék mászni),

inkább hagynám szabadon járni-

kelni, nyávogva harci dalt énekelni,

kergetve azt, aki nem elég bátor,

ő lenne a hős macska-terminátor,

 

és ha már lenne egy ilyen cicám,

ilyen csíkos, foltos, lompos,

minden balhéban macska-főkolompos,

amolyan sáros, simlis, cakkos fülű jószág,

egyszerre álomkép, egyszerre valóság,

lehet, hogy Zebulonnak nevezném el,

vagy jobban illenék hozzá a Gereben,

netán a Jocó, a Tas, esetleg Kelemen…

nem is, lehetne inkább Girnyaú Géza

vagy Lopózó Leopold, esetleg Béla,

Béla a Balhés, a Bolhás, a Bársonyos,

soknevű – ahogy a báróké: pár soros,

macskaarisztokrata lenne ez a Béla,

a Bársonyos, a Bolhás, a Balhés,

akinél soha nincs se kard, se halkés,

de karma van neki, éles és végzetes,

termete pedig több mint méretes,

 

úgy tudna dudálni ez a drága macska,

akár a csárdabéli két civódó dudás,

és tudná: ha kutya jő, nem szégyen a futás,

de egerek után csak szaladjon a gazda,

aki az ebédet nem konzerválva kapja,

neki, a macskának, megteszi nyulas falatka,

aztán meg pókhasún görbül a nyakadba,

majd térdeden dorombol kifulladásig,

amíg csak hagyod, vagy amíg másik

utcabéli kandúr nem nyivákol érte

a kapuban állva, ahol kora reggel kérte,

hogy menne vele Béla portyázni esetleg,

meglesni: Cirmike tányérján maradt-e felesleg,

 

de a cicád, az a kis nudliképű, csámpás,

dehogyis hagyna ott, akkor se, ha náthás

orrhangon űznéd, hogy „zsidzz ki, de dényleg!”,

csak nyúlna az öledben, mint aki végleg

ott akar maradni – dagasztva, mélán,

álmosan, kócosan, a két füle szétáll…

elvégre szobádban béke van, és meleg,

a verandára jönne csak ki legfeljebb veled,

puha tappanccsal nyomodban tipegne,

kimérten – egy macska minek is sietne,

majd melléd ülve a lépcsősor tetején

lesné, hogy mi motoz a bokor levelén,

árnyéka ott nyúlna árnyad közelében,

te dőlnél, ő nyújtózna, hogy a kettő összeérjen.

 

 

 

 

 

 

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...