Bajuszkirály

Bajuszkirály

Vass Szabolcs: Fészek széria

Bajusz bácsi, a postásunk, csudaszőr alak.

Szárnyas orkánkabátot, nyeletlen cvikkert,

orra alatt meg irdatlan bajuszt visel.

Akkorát, hogy ha Bajusz bácsi megjön,

a bajuszának külön kell köszönni.

A bajusza tekintélyesebb, mint Bajusz bácsi.

Bajusz bácsi is tekintélyes, persze,

megvan hatszáz kiló, meg egy kicsi,

a fokhagymapürét tormakrémmel eszi,

lepök egy söröskupakot a kerítés tetejéről,

és úgy pedálozik, hogy ha esni kezd,

a víz a kerékpárja hátsó sárhányóját éri,

az első csontszáraz marad, akárcsak

Bajusz bácsi bajusza, kabátja, táskája.

A hátsó sárhányó viszont csattog,

ahogy a szapora eső veri a postásbiciklit.

Ezt maga Bajusz bácsi meséli mindig,

miközben ajánlott levelek után kutat,

könyékig matat a postástáska mélyén,

és irdatlan bajuszát kunkorgatja.

 

Bajusz bácsi szerintem egy hős.

Na nem azért hős a Bajusz bácsi,

mert a fokhagymát tormával eszi,

gyorsabb az esőnél és célba pök,

mint a nagyok, hanem a bajusza miatt.

Hogy egy szobában mer aludni vele,

egész nap beszél hozzá, szagolgatja.

Reggel, tükörbe nézve, nem sikolt fel,

hogy azt a jó szagú mindenségit (!),

hanem bajuszkefével kigubancolja,

és meg se lepődik, ha mindenféle

dolgokra bukkan a szőrbajuszban.

Egyszer egy rántott húst talált benne,

hozzá másfél zsömlét – mesélte,

s miközben beszélt, csak úgy kalimpált

orra alatt a bajusz. A bajuszfolyam.

Kíváncsi voltam rá, hogy az eltűnt

játékrobotom nincs-e ott, ahol a hús volt,

és hogy látta-e a focistás radíromat,

amelyiknek három hete kelhetett lába,

de csak álltam, nyikkanni se mertem,

(orra alatt a szőr burjánzott veszettül),

Bajusz bácsi meg, elunva a képem,

bicajra pattant, kacsázott, s balra el.

 

Így hát a kapuban, ahogy hegytetőn a zergék,

lestem az utcasarok felé csalinkázó csodát,

hittem is, nem is, hogy nem a postás teker már,

hanem a bajusz csüngő szárai tapossák a pedált,

pedig úgy tűnt, szavamra, s hallani véltem, hogy

Bajusz bá csenget, füttyög, valamit dallikázik,

közben zörög a bringája, mintha eső verné,

és az orkánkabát szárnyai verdesnek, akár

felszállni készülő madáré, szélre várva.

 

 

Oroszi Armand

Az ősz gyűlölete

Tüdőd ólommal megtöltő köd, üresedő nedves táj, hol nincs más, csak kopasz bokrok és fák. A hulló leveleket nézvén mutatkozik egy-egy üzenet: meglásd,...

Oroszi Armand

Az ősz gyűlölete

Tüdőd ólommal megtöltő köd, üresedő nedves táj, hol nincs más, csak kopasz bokrok és fák. A hulló leveleket nézvén mutatkozik egy-egy üzenet: meglásd,...

Oroszi Armand

Nyár végi merengés

Hol vagy? Merre? Otthon, innen messze. Szikrázóan kéklő szemeid emléke csupán az, mi fejemnek sötét odvát áldott fénnyel telíti meg. S lángra gyúl...

Oroszi Armand

Nyár végi merengés

Hol vagy? Merre? Otthon, innen messze. Szikrázóan kéklő szemeid emléke csupán az, mi fejemnek sötét odvát áldott fénnyel telíti meg. S lángra gyúl...

Smit Edit

A Perseidák elé

Azt mondod, most összegezzünk: hagyjuk, hogy a források, sziklák, várfalak és hegyek megtalálják a nyarunkban a helyüket. A túrákat és a fürdőzést befőttnek...

Smit Edit

A Perseidák elé

Azt mondod, most összegezzünk: hagyjuk, hogy a források, sziklák, várfalak és hegyek megtalálják a nyarunkban a helyüket. A túrákat és a fürdőzést befőttnek...

Smit Edit

Belenőttél

Belenőttél, fiam, apám ingébe, a váll szélessége pont jó. Vedd fel, hadd lássam benned, a kritikus hangod már úgyis idézi őt. Alkatra más vagy, de rövid...

Smit Edit

Belenőttél

Belenőttél, fiam, apám ingébe, a váll szélessége pont jó. Vedd fel, hadd lássam benned, a kritikus hangod már úgyis idézi őt. Alkatra más vagy, de rövid...

Smit Edit

Katonakórház

A nagymama szerint ok és könnyek nélkül ordítottam az előszoba lépcsőjén ülve. Anyám szerint fájdalmasan, de elutasítón. Keresztanyám biztosan tudta, hogy nem adtak...

Smit Edit

Katonakórház

A nagymama szerint ok és könnyek nélkül ordítottam az előszoba lépcsőjén ülve. Anyám szerint fájdalmasan, de elutasítón. Keresztanyám biztosan tudta, hogy nem adtak...

Bence Lajos

Pannonius végső búcsúja Váradtól

(Medvedgrád felé)   Uram, mi lehet még?! Lehet, még egy búcsú, talán utolsó, de, Társaim, ne iparkodjunk, ne ösztökéljen a vágy senkit, hogy fogyjon az út, s...

Bence Lajos

Pannonius végső búcsúja Váradtól

(Medvedgrád felé)   Uram, mi lehet még?! Lehet, még egy búcsú, talán utolsó, de, Társaim, ne iparkodjunk, ne ösztökéljen a vágy senkit, hogy fogyjon az út, s...

Sinkovits Péter

Kerti ünnepség st. Cloud-ban

a kapcsolók a legfontosabbak ha ezeket tudja az ember merre vannak a lakásban már otthon is van ezen túlmenően nem árt ismerni a heti rádióműsort aláhúzgálni a fontosabb...

Sinkovits Péter

Kerti ünnepség st. Cloud-ban

a kapcsolók a legfontosabbak ha ezeket tudja az ember merre vannak a lakásban már otthon is van ezen túlmenően nem árt ismerni a heti rádióműsort aláhúzgálni a fontosabb...

Sinkovits Péter

A látó mozdulatlan

amikor eső csapdos isten tapsol az embernek mosott ingét lobogtatja végtelen időkben   árbóckosárból figyelve a megosztható pillanat

Sinkovits Péter

A látó mozdulatlan

amikor eső csapdos isten tapsol az embernek mosott ingét lobogtatja végtelen időkben   árbóckosárból figyelve a megosztható pillanat

Sinkovits Péter

A sóvárgó

akit az ég megérint hallása vak nézése égő mégis úgy bújik fészkébe riadt madárként mint büszke sólyom

Sinkovits Péter

A sóvárgó

akit az ég megérint hallása vak nézése égő mégis úgy bújik fészkébe riadt madárként mint büszke sólyom

Klemm József

Az aggok dicsérete

Hatvanpár év – na és? Kit érdekel?! Ha jó acélból van a kés, pengéjét nem marja rozsda. Dobjuk félre ezért most a bút, bánatot, kételyt, fojtsuk...

Klemm József

Az aggok dicsérete

Hatvanpár év – na és? Kit érdekel?! Ha jó acélból van a kés, pengéjét nem marja rozsda. Dobjuk félre ezért most a bút, bánatot, kételyt, fojtsuk...