Felkerekedett a Mese,
két pár ökör húzta
szekerét át hét határon,
világvégen túlra.
Klipp-klopp, hollári-hó!
Selyemfüves lankán gördült,
üveghegyre kaptatott
a négy ökör vonta szekér,
s a négy ökör baktatott.
Klipp-klopp, hollári-hó!
Harmonika halk szavára
madár suhant mögöttük,
csillagfüzér világított
lámpafényként fölöttük.
Klipp-klopp, hollári-hó!
Jártak földön, jártak égen,
jártak tenger fenekén,
égbe nyúló mesefának
eget söprő tetején.
Klipp-klopp, hollári-hó!
Láttak törpét, láttak sárkányt,
lepkeszoknyás királylányt,
kacsalábú vár tövében
málnapettyes szivárványt.
Klipp-klopp, hollári-hó!
Énekelgetett a Mese,
döcögött a társzekér,
csillagporos meseútról
port kavart a nyári szél.
Klipp-klopp, hollári-hó!
Elfújta a kerék nyomát –
merre tűnt a kis csapat?
Völgyzugolyból éji csöndbe
lépdeltek felhők alatt.
Klipp-klopp, hollári-hó!