Betongyomor

Betongyomor

Szerző: Tarkó János: Artkriszt (asszamblázs)

Mind elmegyünk, a ráncolódó make-upok alatt mind elmegyünk,
a LED-es mennyezet alól megyünk felfestett nyilakat követve
a mélygarázs felé, hitelkártyákkal telt zsebünk,
ki visszanéz, reklámmá változik, a képernyőre fagy,
végül mind elmegyünk, hiába kreditpontok meg bónuszok,
és táncolunk drogériák során a menny kárpitjain,
visz üveglift, betongyomorba vagy plázaég felé,
s ki visszanéz, lát ősszel lehulló árucímkét, csomagolást,
árumintát, amelyhez papírpohár dukált, tűnt illatot,
mit céges ruhás, mosolygós lányok osztogattak,
lát prosztatagyógyszert, energiaitalt, napszemüveget,
mely csodás másvilágot mutat, lát merész fürdőruhát,
hogy jöjjön már a nyár, táplálékkiegészítőt, amely
a strandalakra vigyáz, egyedi stílusú, márkás cuccokat,
a táskákon a szezon új színei, laktózmentes csokit,
kézműves szappanok áfonya-fergetegét s a krémek
átlényegítő selymét kezeken, bababarát éttermeket,
kávézókban kis házi kedvenceknek kitett itatótálakat,
elvarázsolt lelkeknek kipakolt könyveket, bútorboltot,
ahol mint félbevágott bérházban, be-beköltözhetsz
próbaképpen más-más stílusú konyhákba, nappalikba,
lát prospektusokba álmodott életet, rövid
szavatosságú termékeket, gyorsan legyünk túl rajtuk,
s emeljük tekintetünket újabb árucikkek felé,
miket az önkiszolgáló kasszánál lelkesen pittyeget
a botcsinálta pénztárossá avanzsált vásárló, ki egy lehet
a céggel, mely szolgáltat neki, melynek kiszolgálója ő,
s ki visszanéz, megvarrhatatlan, elszakadt ruhák, cipők,
megjavíthatatlan elektromos cikkek, elcsinált életek
halmazát látja csak, s összesöprögetve épp annyi
álmot, vágyat, sikoltást, örömöt, mint bármely korban,
s kik parkológarázsok, acélliftek közt futották sorsukat,
most mennek, hangosbemondókból szivárgó kellemes
zenék között a végtelen egyenlegek egén keresztül,
hiszen ahányan így együtt vagyunk, mind elmegyünk.

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

napvihar

azon az éjszakán a város fölé nőtt városban sétáltam, és emberek helyett ködlő körvonalakat láttam, foszló felhőket láttam, és semmit sem...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Antalovics Péter

entrópia

millió fényévre a lüktetés középpontjától mindannyiunkra ugyanaz a halál vár. fekete,   szürke, ibolya, lila, azúr, kobalt, türkiz, opálkék,...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Szomi Béla

Kié a piros?

Tündérbogaram elém állott, és egy nagyot kiáltott: „Apa, piros az én legkedvesebb színem.” Kikuskám, szívem, az nem lehet a tied, mert már az enyém. De apa, te nem...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Gyetvai Balázs

Kávéfoltok

Erőltetett lélegzetek. Erkölcstelen inhalálások egy éjjeli forró kávé gőzében. Biztos így gyökértelenítjük fáradt lelkünk...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Léphaft Pál

márványkék

nagyszombat   mintha fény szűrődne mintha minden mintha semmi lenne minden szó hallgatás márványkő hideg erezetén balzsam halotti gyolcs minden jel csontfehér mintha csend szűrődne...

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

Horpadás

Mint a metronóm: beállíthatóan, egyenletesen.

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

A menet

Szétcsúszott éjszakák lázadó zenészei, füstös kis vonaton utazunk. Bort, kenyeret az asztalra!

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Séta a parton

Amott hálók és dereglyék, e csöndes tavaszi reggelen az éjszakai halászok már hazatérőben. Ne indulni semerre, minden felénk közelít.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Nyárutó

Átbillen a lombon a nyár, ág íve hajlik, mosoly-múltú amforákon angyalok hintáznak.   Árny lépdel az udvaron, már nem űz szarvast a bozontos vadon.

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék

Sinkovits Péter

Vészfék

ha lehet néhány évvel korábban kiszállnék