Ssss, ssss, ssss, ssss,
hallgasd csak, hallgasd,
hogyan beszél a tenger,
elsuttogja álmait,
ssss, ssss, ssss, ssss,
mesél a felhőkről,
gyapjas bárányokról
az égi karámban,
sápadó fénnyel
világló lámpásokról,
holdbéli tájak
szürkületéről,
hűséről az edénynek,
amiben az Úr
hetednap kezet mosott,
és mosdóvizét
a világra löttyintette,
ssss, ssss, ssss, ssss,
hallgasd, csak hallgasd,
hogyan mesél a tenger,
lagúnákban visszhangzik,
kagylókürtökben visszhangzik,
halászbárkák csendjében
visszhangzik a hangja,
ssss, ssss, ssss, ssss,
meséje hengeredik, terül,
akár végtelen vizek fűszőnyegei,
akár gömbhalak álma,
akár tengeri aprónépek sokasága,
befonja mind az elsüllyedt hajókat,
hajóládák korhadó fedelét,
mohás ágyúgolyókat,
ssss, ssss, ssss, ssss,
sohase tudni, hogy épp sír
avagy kacag-e a tenger,
miközben meséit szövi,
vizében a csillagok árnya,
mélység és magasság,
tárulnak-zárulnak égi kapuk,
vízmélyi kapuk,
az idő kapui,
a lélek kapui,
ssss, ssss, ssss, ssss,
haladó halandó füle
tárul-e tengernyi mesére,
haladó halandó szíve tárul-e
a mélységek történetére,
örvénylik a tenger,
örvénylik a mese,
örvénylik, örvénylik minden,
mélybe húz, egyenest a mélybe,
ssss, ssss, ssss, ssss…