A nagy kör

 

Mert úgyis elfelejtenek

minket – mondtad,

fekete föld alá rejtenek, és

megtapossák a rögöt deszkakoporsónk

fölött, hogy a bűnössel együtt

a bűnöket is

elrejthessék, s aztán jöhet

néhány szép szó, hogy

mennyire jó volt e holt

lélek, micsoda erények

díszítették, melyek elsők között

elsővé tették, s a felsőbb körök

többször is kezet

ráztak vele, s ha nem is aranyat,  

de fényes rezet

aggattak mellére; most csak ez maradt

utána, egy

vérvörös bársonypárna,

s rajta csörömpölő fémcsillagok,

de hol vannak amazok,

a lelke tüzében égők,

az öröktől fénylők,

melyeknek én vagyok

tanúja? Talán az égre

tűzi ki őket, vagy kiszúrja

velük a kövér felhőket,

zokogjanak helyettünk

is, vagy az Úr

trónusa elé szórja, kacagva,

hadd sikongjon az angyalok

apraja-nagyja, s kapkodja szét

lelke gyümölcsét,

hisz a nagy megmérettetés előtt

úgyis ledob magáról minden létezőt,

hogy a nemlétben újra szűz-

maga lehessen, mert a tűz,

a szent kohó, leéget

minden salakot, aszott

kérget, durva formát, s a lélek

immár gyermek-tisztán tér odébb,

hol a Fölséges két

utat kínál választás végett:

a nagy egységet, melyben a lét

többé nem lenne, mert elmerül,

minden Őbenne,

s a másikat, mely oly ismerős,

hisz ott az ős-

agyag vár, a sár, a dagasztható,

hol millió részre osztható az

oszthatatlan, s hol az anyagban

s az időben megint szent vagy bűnös,

de rab rab leszel;

ott állva, mint száz vagy százezer

alkalommal korábban,

döntésed közös döntésünkké válik:

s miközben a nem szűnő halál-nászban

lassan szétmállik

régi testünk, énünk

elvesztésétől félve,

új anyaméhet veszünk bérbe, hogy

ismét világra szülessünk.

 

 

Csík Mónika

Párizsi sanzonett

Nevére kényes minden párizsi, sohase mondják: „Pá, Zsolt, pá, Gizi!”, ehelyett súgják: „Kedves Ella, a szívem önnek szürke cella –  és Matheo...

Csík Mónika

Párizsi sanzonett

Nevére kényes minden párizsi, sohase mondják: „Pá, Zsolt, pá, Gizi!”, ehelyett súgják: „Kedves Ella, a szívem önnek szürke cella –  és Matheo...

Dancs Szabolcs

utolsó stációk

hiába vettem fel legszebb kockás zakómat, ő nem jött el, mondják, ruhája sincsen hasonló alkalomra   körbeáll vendég, moderátor: szívem kalapál,...

Dancs Szabolcs

utolsó stációk

hiába vettem fel legszebb kockás zakómat, ő nem jött el, mondják, ruhája sincsen hasonló alkalomra   körbeáll vendég, moderátor: szívem kalapál,...

Dancs Szabolcs

minden élet félbehagyott

minden élet félbehagyott – látod magad az időtlen nem érkező eljövőben: lankadt szíved hogy vánszorog, mintha várnák jobb városok – látod magad –...

Dancs Szabolcs

minden élet félbehagyott

minden élet félbehagyott – látod magad az időtlen nem érkező eljövőben: lankadt szíved hogy vánszorog, mintha várnák jobb városok – látod magad –...

Dancs Szabolcs

résen át

figyeld a résen át a tájat, a nyers vidék fényeit, foltját: kapcsold a végső hírcsatornád – figyeld, a táj ahogy kifárad   figyeld a résen át a...

Dancs Szabolcs

résen át

figyeld a résen át a tájat, a nyers vidék fényeit, foltját: kapcsold a végső hírcsatornád – figyeld, a táj ahogy kifárad   figyeld a résen át a...

Vajda Noa Pálma

a tenger

kopasz tatinak   tűr még a tenger, ahogyan te mondtad. szeretném hallani szádból e szavakat. nem a papírról, amit meghagytál az utókornak azért, hogy később tudjanak...

Vajda Noa Pálma

a tenger

kopasz tatinak   tűr még a tenger, ahogyan te mondtad. szeretném hallani szádból e szavakat. nem a papírról, amit meghagytál az utókornak azért, hogy később tudjanak...

H. Militicsi Viola

Cím nélkül

Anya, ma az udvaron felfelé dobáltam a pöttyös labdám. Azt akartam, hogy olyan magasra szálljon, hogy elérje a kábelt, amely áthalad a kert felett. Figyeltem, ahogy repül, ahogy én...

H. Militicsi Viola

Cím nélkül

Anya, ma az udvaron felfelé dobáltam a pöttyös labdám. Azt akartam, hogy olyan magasra szálljon, hogy elérje a kábelt, amely áthalad a kert felett. Figyeltem, ahogy repül, ahogy én...

Antalovics Péter

Két nő

nemrég láttam egy forgalmas utcán anya és lánya sétált karon fogva lassan mentek sehova sem siettek csak közelebbről vettem észre a lány szeme a semmibe révedt az anya...

Antalovics Péter

Két nő

nemrég láttam egy forgalmas utcán anya és lánya sétált karon fogva lassan mentek sehova sem siettek csak közelebbről vettem észre a lány szeme a semmibe révedt az anya...

Géber László

Kafka árnyéka

Egy lepusztult kocsmában délelőtt, amikor még sehol senki, csak a füst szaga árulja el, hogy itt valami volt, olyan kisebbféle angyali háború. Egy lepusztult füstös kocsmában...

Géber László

Kafka árnyéka

Egy lepusztult kocsmában délelőtt, amikor még sehol senki, csak a füst szaga árulja el, hogy itt valami volt, olyan kisebbféle angyali háború. Egy lepusztult füstös kocsmában...

Z. Németh István

Tulajdonképp

Kölcsöntestben, kölcsönlakásban, de az elszakadt papucs az enyém. A gondolat is, amely szobám akváriumában körülöttem úszkál.   Világok gömbösödnek,...

Z. Németh István

Tulajdonképp

Kölcsöntestben, kölcsönlakásban, de az elszakadt papucs az enyém. A gondolat is, amely szobám akváriumában körülöttem úszkál.   Világok gömbösödnek,...

Z. Németh István

Szürke, fehér

Vonat vágtat az éjszakában, nincsen alatta sín,                           nincsen fölötte ég. A rím a versben előretolakszik.  ...

Z. Németh István

Szürke, fehér

Vonat vágtat az éjszakában, nincsen alatta sín,                           nincsen fölötte ég. A rím a versben előretolakszik.  ...