Szendrey Júlia:  [Volnék, mint kő oly érzéketlen]

Volnék, mint kő oly érzéketlen,

Vagy olyan csalfa, mint a hab,

Vagy mint a hold oly változékony,

Lehetnék én is boldogabb.

Vagy mint madár a kalitkában

Tudnék dalolva lenni rab.

S feledni téged, oh szabadság;

Lehetnék én is boldogabb.

A kézirat lelőhelye: OszK Kt. Fond VII/206.