Bölénytakaró

Bölénytakaró

Szerző: Ricz Géza: Az oktató

HELYBŐL BEAVATÓDSZ a felnőttek világába,

noha csak két évtized múlva jössz rá,

hogy megtörtént, volt egy papagájod,

a barátod, az első élő lény plüssállataid,

egy rongyossá szorongatott őzike és egy

betört orrú majom után, kalitkában,

nyilván az apádtól kaptad,

 

a holland lakásnak nevezett házban laktok

anyáddal, kis kert van hozzá, lapos, négyzet

alakú, négy család lakik benne, külön be-

járattal mindegyik, és a kis konyha mellett

nincs külön szoba, csak egy hatalmas méretű

nappali, a „szobád” befordított szekrénnyel

van elválasztva anyádétól,

 

a falakon futónövény, labirintusszerűen

behálózva a falakat, gombostűvel vezetve

és tartva az indákat, amit Rudi őserdőnek képzel,

és noha a válladon szeret legjobban ücsörögni,

csipkedni apródfrizurád hajvégeit,

időnként imád elveszni a futónövény-

dzsungelben,

 

bízol benne, a barátod, félelem nélkül

kiengeded a lakásban, néha leszakad vele

egy félfalnyi növény, amit megpróbálsz

ugyanúgy visszailleszteni a gombostűkre,

néha pedig jeleket hagy a leveleken,

rosszabb esetben a falon, amit a levelek ügyes

rendezésével lehet ideig-óráig álcázni,

 

egy nap anyád azt meséli, miután hazajöttél

az iskolából, hogy Rudi nincsen, a véletlenül

nyitva hagyott ablakon át inkább a szabadságot

választotta, hmmm!, három napig pityeregsz

a barátod után, titokban, de azért figyelsz, és

várod a folyton tárt ablakban, hátha feltűnik,

hisz tudod, biztos vagy benne, hogy végleg

biztosan nem menne el, legfeljebb kíváncsi

lehetett, azt megértenéd, bár sose próbálkozott

a nyitott ablakkal, amikor együtt voltatok,

miért pont most érdekelné az anyád által

magyarázott szabadság,

 

figyeled hát az ablakpárkányt, a közeli és

a távoli kopasz fák ágait, közelít az ősz,

a tél, izgulsz, mi lesz Rudival kint,

anyádat folyamatosan idegesíted,

nem érted, miért, persze mániákus vagy,

ha nem értesz valamit, nem nyugszol bele,

még évekkel később is felemlegeted, ha egy fa

tetejéről reszelős madárhangot hallasz,

amitől anyád rögtön baromi ideges lesz,

 

el is telik vagy két évtized legalább,

apádat látogatod épp, amikor belefutsz

egy gyerekkori ismerősbe, akinek rögtön

a papagáj jut eszébe rólad, hogy ő

milyen boldog volt, amikor anyád

nekik ajándékozta, mert mindig

nagyon irigyelte tőled, és milyen

sokáig élt még,

 

köpni-nyelni nem tudsz hirtelen, ja,

mennem kell, bocs, üdv a felnőttek

birodalmában, indián testvérem,

dünnyögi már magában magának,

anyád rendesen megvezetett, sose

gyanakodtál rá, sose gyanakszol,

ilyen típus vagy.

 

 

Sinkovits Péter

Védőállás nélkül

Csak a taxi jönne már, hogy elvigyen bennünket, pusztán a lakcímet kell bemondani, mert ez a lényeges: a lakcím. A taxis bólint, pontosan tudja, merre lakunk. Legalább ő.    

Sinkovits Péter

Védőállás nélkül

Csak a taxi jönne már, hogy elvigyen bennünket, pusztán a lakcímet kell bemondani, mert ez a lényeges: a lakcím. A taxis bólint, pontosan tudja, merre lakunk. Legalább ő.    

Sinkovits Péter

Előrejelzés

újabb esőzóna közeledik az utakon növekvő forgalom megérkezett elutazott kivégezték felmentették átadták bevonták megkötötték aláírták...

Sinkovits Péter

Előrejelzés

újabb esőzóna közeledik az utakon növekvő forgalom megérkezett elutazott kivégezték felmentették átadták bevonták megkötötték aláírták...

Sinkovits Péter

Még néhány parázsnyi év

önmaga élére állva lassan elválik menekül vagy menekít

Sinkovits Péter

Még néhány parázsnyi év

önmaga élére állva lassan elválik menekül vagy menekít

Sinkovits Péter

Szoktató

szobornak kőből a bőre sötét liliomok szivárgó vágya rézsút figyelem mi ez a vonulás és mi marad utána

Sinkovits Péter

Szoktató

szobornak kőből a bőre sötét liliomok szivárgó vágya rézsút figyelem mi ez a vonulás és mi marad utána

Debreczeny György

Sziveri-napok

ezt írtam ide munkacímnek és mindjárt az jutott eszembe hogy az én Sziveri-napjaim 1984-ben voltak ha jól emlékszem áprilisban amikor Csontos Sanyival egy hetet töltöttünk...

Debreczeny György

Sziveri-napok

ezt írtam ide munkacímnek és mindjárt az jutott eszembe hogy az én Sziveri-napjaim 1984-ben voltak ha jól emlékszem áprilisban amikor Csontos Sanyival egy hetet töltöttünk...

Klemm József

Kilencedik stáció: a sárban

Szétázott  akvarell a jelenem s a múltam.  Már amikor apám ujját fogva járni tanultam, oly idegennek éreztem talpam alatt a rögöt, inkább rám hulló...

Klemm József

Kilencedik stáció: a sárban

Szétázott  akvarell a jelenem s a múltam.  Már amikor apám ujját fogva járni tanultam, oly idegennek éreztem talpam alatt a rögöt, inkább rám hulló...

Zalán Tibor

Olaj, ahogy lassan

Távolodó testek, kettő, ember, s a megértett zuhanás. Homály által kerékbe tört meleg szöszmötölés a tükörben, apró jajgatás, lefedve ronggyal. Olaj,...

Zalán Tibor

Olaj, ahogy lassan

Távolodó testek, kettő, ember, s a megértett zuhanás. Homály által kerékbe tört meleg szöszmötölés a tükörben, apró jajgatás, lefedve ronggyal. Olaj,...

Zalán Tibor

Kassák, a tengerész

1. Én látnám a partot, de nem látok semmit. 2. Én látnám a semmit, de nem látok semmit. 3. Én látom a semmit, de nem látok partot.

Zalán Tibor

Kassák, a tengerész

1. Én látnám a partot, de nem látok semmit. 2. Én látnám a semmit, de nem látok semmit. 3. Én látom a semmit, de nem látok partot.

Zalán Tibor

Pontkeresés

a kis szeglet ahol majd hó esik és vigasztalanul szállingózik hull akár a múlt reggelig s még tovább és ellátni csukott szemmel a tengerig megint ha

Zalán Tibor

Pontkeresés

a kis szeglet ahol majd hó esik és vigasztalanul szállingózik hull akár a múlt reggelig s még tovább és ellátni csukott szemmel a tengerig megint ha

Gyetvai Balázs

Didergő csipeszek

Nézhetsz bárminek. Macskának, gírosznak, napnak, szeretőnek, komédiának – szóval tényleg bárminek.   Összegyűrt újságpapírnak is. Beleidomult...

Gyetvai Balázs

Didergő csipeszek

Nézhetsz bárminek. Macskának, gírosznak, napnak, szeretőnek, komédiának – szóval tényleg bárminek.   Összegyűrt újságpapírnak is. Beleidomult...