Bölénytakaró

Bölénytakaró

Szerző: Ricz Géza: Az oktató

HELYBŐL BEAVATÓDSZ a felnőttek világába,

noha csak két évtized múlva jössz rá,

hogy megtörtént, volt egy papagájod,

a barátod, az első élő lény plüssállataid,

egy rongyossá szorongatott őzike és egy

betört orrú majom után, kalitkában,

nyilván az apádtól kaptad,

 

a holland lakásnak nevezett házban laktok

anyáddal, kis kert van hozzá, lapos, négyzet

alakú, négy család lakik benne, külön be-

járattal mindegyik, és a kis konyha mellett

nincs külön szoba, csak egy hatalmas méretű

nappali, a „szobád” befordított szekrénnyel

van elválasztva anyádétól,

 

a falakon futónövény, labirintusszerűen

behálózva a falakat, gombostűvel vezetve

és tartva az indákat, amit Rudi őserdőnek képzel,

és noha a válladon szeret legjobban ücsörögni,

csipkedni apródfrizurád hajvégeit,

időnként imád elveszni a futónövény-

dzsungelben,

 

bízol benne, a barátod, félelem nélkül

kiengeded a lakásban, néha leszakad vele

egy félfalnyi növény, amit megpróbálsz

ugyanúgy visszailleszteni a gombostűkre,

néha pedig jeleket hagy a leveleken,

rosszabb esetben a falon, amit a levelek ügyes

rendezésével lehet ideig-óráig álcázni,

 

egy nap anyád azt meséli, miután hazajöttél

az iskolából, hogy Rudi nincsen, a véletlenül

nyitva hagyott ablakon át inkább a szabadságot

választotta, hmmm!, három napig pityeregsz

a barátod után, titokban, de azért figyelsz, és

várod a folyton tárt ablakban, hátha feltűnik,

hisz tudod, biztos vagy benne, hogy végleg

biztosan nem menne el, legfeljebb kíváncsi

lehetett, azt megértenéd, bár sose próbálkozott

a nyitott ablakkal, amikor együtt voltatok,

miért pont most érdekelné az anyád által

magyarázott szabadság,

 

figyeled hát az ablakpárkányt, a közeli és

a távoli kopasz fák ágait, közelít az ősz,

a tél, izgulsz, mi lesz Rudival kint,

anyádat folyamatosan idegesíted,

nem érted, miért, persze mániákus vagy,

ha nem értesz valamit, nem nyugszol bele,

még évekkel később is felemlegeted, ha egy fa

tetejéről reszelős madárhangot hallasz,

amitől anyád rögtön baromi ideges lesz,

 

el is telik vagy két évtized legalább,

apádat látogatod épp, amikor belefutsz

egy gyerekkori ismerősbe, akinek rögtön

a papagáj jut eszébe rólad, hogy ő

milyen boldog volt, amikor anyád

nekik ajándékozta, mert mindig

nagyon irigyelte tőled, és milyen

sokáig élt még,

 

köpni-nyelni nem tudsz hirtelen, ja,

mennem kell, bocs, üdv a felnőttek

birodalmában, indián testvérem,

dünnyögi már magában magának,

anyád rendesen megvezetett, sose

gyanakodtál rá, sose gyanakszol,

ilyen típus vagy.

 

 

Molnár Gábor

Mihályra várva

akár a döfött dúlt állat, sárban, lápban lépve, kiontott végrendeletét vérrel véste létre   felhőbő kebleken, lőtt seben át, skarlát Nap...

Molnár Gábor

Mihályra várva

akár a döfött dúlt állat, sárban, lápban lépve, kiontott végrendeletét vérrel véste létre   felhőbő kebleken, lőtt seben át, skarlát Nap...

Klemm József

Ha egyszer…

Ha egyszer mégis meghalok, égbe visznek az angyalok, lebegünk majd a föld fölött, a tollruhába öltözött kísérőimmel, percekig, míg várják, hogy intsek nekik, hogy...

Klemm József

Ha egyszer…

Ha egyszer mégis meghalok, égbe visznek az angyalok, lebegünk majd a föld fölött, a tollruhába öltözött kísérőimmel, percekig, míg várják, hogy intsek nekik, hogy...

Zalán Tibor

Évforduló

A levegő szürke lebegcséi között feloldódik az előkeveredett hang. Összenéznek, nem tudják lefordítani egymás tekintetét. Elfordulnak, tapéták lassú...

Zalán Tibor

Évforduló

A levegő szürke lebegcséi között feloldódik az előkeveredett hang. Összenéznek, nem tudják lefordítani egymás tekintetét. Elfordulnak, tapéták lassú...

Zalán Tibor

Madártörés

Nádszál az ember, törékeny. Hogyan tudsz aludni ennyi fényben? Párnádra mintha leszállna a törött madár. Vé- res a szárnya, vé- res az árnya. Eljött,...

Zalán Tibor

Madártörés

Nádszál az ember, törékeny. Hogyan tudsz aludni ennyi fényben? Párnádra mintha leszállna a törött madár. Vé- res a szárnya, vé- res az árnya. Eljött,...

Zalán Tibor

Poszt

A szív megállt. Már csak a tenger hullámzik bennem. A tenger

Zalán Tibor

Poszt

A szív megállt. Már csak a tenger hullámzik bennem. A tenger

Zalán Tibor

Várakozás

Hogy mikor zárult be mögötte, arra már nincs adat. Megszokta az elhaladó lépteket is. Megáll, elindul, nem nyit be soha, mégis

Zalán Tibor

Várakozás

Hogy mikor zárult be mögötte, arra már nincs adat. Megszokta az elhaladó lépteket is. Megáll, elindul, nem nyit be soha, mégis

Zalán Tibor

Beckett

Magányos törésvonalak, fekete menyegző az elhallgatás tégláiban. Ember súlya, meg- roppan alatta az ág És csönd csönd csönd és csönd és csönd után...

Zalán Tibor

Beckett

Magányos törésvonalak, fekete menyegző az elhallgatás tégláiban. Ember súlya, meg- roppan alatta az ág És csönd csönd csönd és csönd és csönd után...

Kis Kinga

őszintén

meddig lehetek még megfelelő kort megélt, önállóságot tettető gyermek? s mikor vihet táncba engem is az a csodálatos Világ? majd könnyezve suttogom neki: „olyan más vagy,...

Kis Kinga

őszintén

meddig lehetek még megfelelő kort megélt, önállóságot tettető gyermek? s mikor vihet táncba engem is az a csodálatos Világ? majd könnyezve suttogom neki: „olyan más vagy,...

Pejin Lea

ima az éhezőkért

a testem egy játszótér, vasárnaponként templom. csúszdázik az enikő, hintázik az áron. mindennapi libidójuk add meg nekik ma. ha nem jó a libikóka, nincsen nyalóka.

Pejin Lea

ima az éhezőkért

a testem egy játszótér, vasárnaponként templom. csúszdázik az enikő, hintázik az áron. mindennapi libidójuk add meg nekik ma. ha nem jó a libikóka, nincsen nyalóka.

Pejin Lea

éjszakai műszak

nők halnak ki karjaimban naponta. a fajfenntartás célja nélkül hasadnak ketté középen. a két mell között lövészárok, maradhatna éjszakánként pár...

Pejin Lea

éjszakai műszak

nők halnak ki karjaimban naponta. a fajfenntartás célja nélkül hasadnak ketté középen. a két mell között lövészárok, maradhatna éjszakánként pár...