Vízió és emóció határán

Vízió és emóció határán

Szerző: Sutus Pesti Emma: Antakrtisz

Fordulat Sutus Pesti Emma egyensúly-értelmezésében

Vajon milyen lenne a világot úgy szemlélni, hogy míg a látás kivételével minden más érzékszervünk hagyományosan működne, addig a szemünkkel nem a visszaverődő fényt fognánk fel, hanem a környezetünkben fellelhető tárgyak és felületek érzelmeit élnénk meg? Tételezzük fel, hogy a modern mérőműszerekhez hasonlóan, amelyek érzékelik a mágnesesség, a gravitáció vagy a súrlódás erejét, mi valamiféle térbeli aurát tapasztalunk, és a táj lokális színei helyett egy pillanatnyi emocionális képet látunk, amely feltehetően dinamikus és illékony, ahogyan az emberi érzelmek is. Emlékezetünkbe pedig olyan látvány vésődik, amely a táj karakterének ilyesfajta összesített lényegét adja. Valószínűleg teljesen másfajta koncentráció és kifelé-befelé figyelés szükséges hozzá, hogy elsajátítsuk az ebben a képzeletbeli világban történő tájékozódást. Továbbá az is szükségszerű, hogy a környezet és a befogadó is olyan típusú érzelmekkel rendelkezzen, hogy valamilyen misztikus kapcsolat létesülhessen közöttük.

  Számos festőművész hasonló gondolatkísérletek útján jut el – akár tudatosan, akár spontán indíttatásból – saját egyéni látásmódjához, melyet a vászonra vihet annak érdekében, hogy kifejezze érzelmeit. Az egyszerűség kedvéért nevezzük ezt a „nem létező” képességet érzelmi látásnak. Felvetődik a kérdés: Vajon a fent említett világban láthatjuk-e a szabadjára engedett féktelen érzelmek végtelenségét, amit a másik világban az érzékszerveink korlátoznak? Véleményem szerint az érzelmi világban történő látás is korlátozásba ütközik, amint rögzítjük az aktuális pillanatot. A memóriánk bekeretezi, bedobozolja. Véges emberként nem lennénk képesek más módon tárolni. Tehát a végtelen szabadság mellett kikerülhetetlenül megjelenik a mértékletesség és az egyensúly. Ilyesféle gondolatok jutnak eszembe akkor is, amikor a művészet lényegéről próbálok elmélkedni. Ezért különösen megragadnak Sutus Pesti Emma festményei. Visszatükrözik a gondolataimat. A festőművész ugyanis nagy hangsúlyt fektet az egyensúlyra. Kötelezően korlátozza az érzelmek organikus áramlását a rá régóta jellemző apró geometrikus képi elemekkel. Fontos értenünk, hogy ábrázolásaiban nemcsak a kompozíciót tartja ily módon kordában, hanem egyúttal kiviláglik művészetének mondanivalója is. Ennek értelmezéséhez a befogadóra is szükség van, ám minden bizonnyal valahol a mértékletesség fogalmának holdudvarában keresendő. A korlátozás nem negatív mivoltában van jelen, hanem úgy, mint egy apró kiegészítés, melyben hatalmas erő mutatkozik meg, amikor kiegyenlíti a látvány adta ellentétes benyomásokat.

Vízió és emóció határán
Szerző: Sutus Pesti Emma: Gleccsertó

  A művész egyensúly-értelmezése a közelmúltban új fordulatot vett. Expresszíven absztrahált tájképein mintha megváltozott volna az időjárás. Vagy inkább konkretizálódott: érezni az északi hideget és a vulkánok forróságát, néha elfolyik a látvány, mint egy olvadó fagylalt, máskor kristályok csilingelő töredezését hallani. A korábbiakhoz képest a jelenetekben még markánsabban jut kifejezésre a természet erőinek dinamikája. Vele párhuzamosan munkálkodik az ábrázolt pillanat nyugalma, a vászon szélei ugyanis megtörik a vízió tér- és időbeliségét (már ez is egyfajta korlátozás a valóság és az alkotó érzelmi kapcsolatát tekintve), az expresszivitást pedig kiegészítik a konstruktív erővonalak. Igen: a geometrikus képi elemek már igazi erővonalakká fejlődtek. A védjeggyé vált körök, a ritkábban alkalmazott háromszögek és egyenes vonalak után most a cikcakkvonal és a fordított V betű a főszereplő. Bármelyik korábbi sorozatot szemléljük, a kompozíció minden esetben e két ellentétes pólusból szerveződik, lehet akár teljesen nonfiguratív vagy részleteiben felismerhető, a gesztusok nyugodtak vagy zaklatottak, az expresszív szabadság és a geometrikus korlátozás örök táncot járnak. Ez az egyensúly élesedett ki S. Pesti izlandi utazása óta, amelyre 2021 augusztusában került sor. Az északi táj földöntúli élménye mély benyomást tett rá, és életre hívta a festő érzelmi látását. Korábban már láthattunk a művésztől valóságos helyszíneket idéző ábrázolásokat, mint a Fekete fürdő (2017) és a Ludas I. (2017) című műveken. Viszont ezek esetében csupán a cím segíti a beazonosítást, mivel a képi elemek magas fokú absztrakció által születtek meg. E mozgalmas kompozíciókon a fekete nap uralkodik (a fürdő esetében a hozzá társuló fekete lépcsősorral). Máshol egy-egy szabályos vonal kölcsönözi a stabilitás élményét, míg a festmény egésze teljesen elvont. Ilyenek a Sárga út II. (2018) és a Hullámok I. (2019) című képek. 2020 környékén egyes ábrázolások már egy valós, sziklás táj benyomását keltik, mint például az Antarktika és a Gleccser sorozat IV. Az utóbbi kiemelten fontos, mivel S. Pesti és vőlegénye abban az évben szervezték az izlandi álomnászútjukat, így az új ingerek utáni természetes vágyakozás már akkor felfokozta a festőművész kompozícióinak formaalkotását és színvilágát. Érdekes, hogy mindkét absztrakt tájkép esetében a geometrikus „kiegészítés” csupán kis szerepet kapott. Az új inspiráció ígéretének elmélyült állapotában születhettek a Vörös köd (2021) és a Kéket mutatnak még (2021) című megkapó műalkotások. Mindkettőn egy lustán elfolyó festékmezőt látunk, amely a távoli horizontig ér. A művek egyedi dinamikáját még a képek szemlélésének pillanataiban is szinte mozgó festéktenger adja. Még inkább felerősítik a mozgalmasság élményét a távolba futó éles tört vonalak. Szabályosságukkal kifejezik a kellő mértéktartást, cikcakk irányukkal mégis a futuristákat idéző dinamizmust szimbolizálják.

  A felsorolt néhány alkotás szemlélteti, hogy akármilyen szintű a valóságtól való elvonatkoztatás vagy a gesztusok tükrözte érzelmi töltet, és bármelyik geometrikus elemmel képződik kompozíciós egyensúly, eddig még nem hárult oly nagy felelősség az eddig elemzett két pólus kontrasztjára, mint most. Az utazás óta az expresszív táj és az erővonalak közti viszony sokkal fontosabb szerephez jutott. Véleményem szerint Sutus Pesti Emma kompozícióinak szerkezete ezen a ponton vált kiforrottá. Az Izlandon megélt tájélmény lerövidítette a valós természet és az elvont ábrázolások közti vizuális különbséget. A művész elmondása szerint alkotás közben a látott rétegek akarnak előtörni. Alkotómódszere alapján a mű létrejötte közben dönt az egymás utáni lépésekről, ugyanakkor a kezdeti széles gesztusokból fokozatosan az izlandi táj lenyomatai bukkannak elő. Az ember arra számítana, hogy a konkrétabb táj kötöttebb festésmódot vonz magához. A reális tájhoz való közeledés mégis azt eredményezte, hogy az ecsetkezelés és a színhasználat az eddiginél is szabadabbá vált. Mintha biztonságérzetet nyújtana az a tudat, hogy az alkotó nem az ismeretlenben bolyong, hanem egy erőteljes valós emlékből táplálkozik. A változatos játékos formák a végtelen szabadságot idézik, lüktető érzelmek metaforáiként vannak jelen. Féktelenségüket komoly feladat visszafogni. Így a korábbi geometrikus „kiegészítés” már nem elég, helyette magasztosan lépnek csatasorba a stabil erővonalak. A szabályos tört vonalakra pedig könnyedén rásimul a természet lágy masszája. A művész számos korábbi festményén úgy merevítette ki az adott pillanatot, hogy a nap korongjának helyzeti stabilitásával határozta meg az alatta zajló táj fizikai elhelyezkedését, de a mozgását nem befolyásolta. A szabályos egyenesek viszont belenyúlnak a tájba, és úgy adnak konstrukciót a látszólag véletlenszerűen tomboló erőknek, ahogyan a szobrász agyagot tapaszt a drótvázra. A fenti gondolatokhoz hűen Sutus Pesti Emma egyik mesterműve a Vatnajökull II. (2021) című festmény. A hosszúkás kompozíció alján zajlanak az események. Gondtalanul kanyarog a völgy pereme, miközben idegesen zsúfolódnak egymáshoz a sziklák. Szinte előttünk zajlik a tájszelet eróziója. A távolban nyüzsgő hullámok nyaldossák a partot, a fenti párás felhőnyalábok néha megérintik a legmagasabb csúcsokat. A sok kis izgalmas részletet a tájon uralkodó méretes háromszög – pontosabban fordított V betű – fogja össze, mint egy acélcső, amely különös hídként a dombok fölé magasodik. Meghatározza a rendet és nem utolsósorban a néző fókuszpontját. A festésmód megújulásához az is hozzátartozik, hogy S. Pesti 2020 végén akril helyett olajfestékkel kezdett dolgozni. Ez a változtatás előmozdította a felszabadult kísérletezés örömét. Az új téma és az új technika pedig megtalálták egymást.

Vízió és emóció határán
Szerző: Sutus Pesti Emma: Svínafellsjökull I.

  Végezetül: Hogyan írhatnánk le az izlandi sorozat befogadói élményét? Olyan, mint egy izgalmas kaland! Véleményem szerint a szemlélés két fázisból áll. Első ránézésre megragad bennünket az ábrázolt tájrészlet, a kompozíció expresszív pólusa. Az ebben az érzelmi világban történő kirándulás olykor biztonságosnak tűnik, mivel egy képzeletbeli ablakon át lapozzuk a művész útikönyvét, a vászon szélei megtámasztják a hömpölygő festékhullámokat, a festékfolyamok nem futnak ki a látóterünkből, így egésznek látjuk ezt a világot. Az első benyomás után viszont hirtelen magával ránt minket a képtér mélysége, és a táj részévé válunk. Már kanyarodik is mellettünk a pigmentlavina, mellkasunkat nyomja a festékszél, és könnyen beleeshetünk a színfoltok közötti szakadékba. A természet egyszer könnyed táncot lejt, de a másik pillanatban háborogva suhan körülöttünk. Ám az új egyensúly biztonságot nyújt a kalandoroknak! A mértéktartó szabályosság megnyugtatja a természet megzabolázhatatlan erőit, még akkor is, ha e képessége csupán egyetlen jól irányzott ecsetvonásban sűrűsödik.

Vízió és emóció határán
Szerző: Sutus Pesti Emma: Gleccserfolyó III.

Kovács Pécskai Emese Szabadka, 1997

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Politechnikai Iskolában végezte el 2016-ban. 2017 és 2022 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója festőművészet...

Kovács Pécskai Emese Szabadka, 1997

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Politechnikai Iskolában végezte el 2016-ban. 2017 és 2022 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója festőművészet...

Sándor Laura

Tűz és víz

Kovács Pécskai Emese csantavéri festőművész – aki többek között Szabadkán, majd Budapesten tett szert eddigi szakmai tudására – valamiért kiemelkedik a fiatal,...

Sándor Laura

Tűz és víz

Kovács Pécskai Emese csantavéri festőművész – aki többek között Szabadkán, majd Budapesten tett szert eddigi szakmai tudására – valamiért kiemelkedik a fiatal,...

Mészáros Dániel Újvidék, 1999

Gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakán. 2018-tól az Újvidéki...

Mészáros Dániel Újvidék, 1999

Gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakán. 2018-tól az Újvidéki...

Lázár Tibor

A Crocs papucs a művészetbe lép

Mészáros Dániel életrajza alapján megállapítható, hogy egy most kezdődő pályafutás elején állunk, és annak a formatív folyamatnak lehetünk a...

Lázár Tibor

A Crocs papucs a művészetbe lép

Mészáros Dániel életrajza alapján megállapítható, hogy egy most kezdődő pályafutás elején állunk, és annak a formatív folyamatnak lehetünk a...

Kucor Tamara

Virágzó otthonlét

Szabó Benke Róbert Hanami című fotósorozatáról „Ahogy öregszel, azzá válsz, akinek mindig is lenned kellett volna.” David Bowie Szabó Benke Róbert...

Kucor Tamara

Virágzó otthonlét

Szabó Benke Róbert Hanami című fotósorozatáról „Ahogy öregszel, azzá válsz, akinek mindig is lenned kellett volna.” David Bowie Szabó Benke Róbert...

Szabó Benke Róbert Törökkanizsa, 1970

A Karlócai Gimnázium befejezése után, 1991-ben Budapestre költözött, és alkotói tevékenységét ott folytatta egészen 2019-ig. Az utóbbi öt évben...

Szabó Benke Róbert Törökkanizsa, 1970

A Karlócai Gimnázium befejezése után, 1991-ben Budapestre költözött, és alkotói tevékenységét ott folytatta egészen 2019-ig. Az utóbbi öt évben...

Gergić Ena 1998, Szabadka

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán grafikusművész szakon végzi tanulmányait. 2019-től 2022-ig a Drukker nyomdaközösség tagja. Számos csoportos...

Gergić Ena 1998, Szabadka

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán grafikusművész szakon végzi tanulmányait. 2019-től 2022-ig a Drukker nyomdaközösség tagja. Számos csoportos...

Móricz Ildikó

Almaóriás, lélek-fonál és tejfogak

Öt gondolat Gergić Ena alkotásaihoz   Gergić Ena munkái régóta foglalkoztatnak. Mélyen beágyazódtak a lelkembe. Nehéz lenne ettől függetlenedve gondolkodni vagy írni...

Móricz Ildikó

Almaóriás, lélek-fonál és tejfogak

Öt gondolat Gergić Ena alkotásaihoz   Gergić Ena munkái régóta foglalkoztatnak. Mélyen beágyazódtak a lelkembe. Nehéz lenne ettől függetlenedve gondolkodni vagy írni...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...