Rom, romantika, destrukció

Rom, romantika, destrukció

Szerző: Sándor Laura: Házformák

Utazás Csantavér és Szabadka között sok-sok éven át: Sándor Laura a világ csendes szemlélője és virtuóz jegyzője. Benyomásait fényképpel rögzíti, kiválasztja a számára érdekes motívumot, lelövi, majd megszerkeszti. Már ebben a fázisban megindul a tudatos képszerkesztés folyamata – a kompozíciót kivágja, majd a színeket átállítja, számítógépen tompítja, egy archaizáló réteggel átfedi. Képkivágásait különös érzékenységgel választja ki, a szerkezetre összpontosít. Finom részletek ezek környezetünkből egy rendületlen rom nyomán.

  Rom, romantika, elvágyódás a múltba – ez az első benyomás képeiről, amit csak a képfelépítés konstrukciója, erős váza nyom el. Alkotásai pontos terv szerint készülnek, a vázlat a fotó, melyre ráépül a megfontolt képi vallomás. Képei időutazásnak tűnnek, pedig csak utazott és fotózott, ezek a jelen, a valóság képei, dokumentumképek. Környezetképek, azaz épületrészletek, táj, tér és térhatások a motívumai. Konstrukció és dekonstrukció mint a kortárs művészet egyik fő mondanivalója nála fordítva jelenik meg: a motívum a dekonstrukció, a mondanivaló a konstrukció, a metafizikus csend felépítése. Festményein a rom és a táj nem úgy jelenik meg, mint a német romantikus festő, Caspar David Friedrich alkotásain, amelyekből az elmúlás rejtett üzenetét és a halál utáni üdvözülés reményét olvashatjuk ki. Sándor Lauránál az alkotás szerkezetében a valóságot, a köznapi világ felépítését látjuk. A kortárs művészet több szempontból a dekonstrukciót teszi előtérbe, a dolgok elemzését és rombolását. A számítógép fraktálgeometriája és a felnagyítások lehetősége az elemző és szétrepesztő, alkotóelemeire bontó destruktív művészi folyamatot tartja kívánatosnak. Ennek ellenpólusa Laura alkotói tevékenysége, az elemeket építi föl és rendezi egységbe. Mindez az örök képzőművészeti problémának, a rész és egész viszonyának tartalmi boncolása és vizuális egyesítése.

  Festményein Szabadka építészete háttérbe szorul, csak jelzésszerűen van jelen, dokumentumértékű csupán, ezek az épületrészletek bárhol lehetnének, a hangsúly a szerkezeten van, nem a motívumon, a rom csak segíti a szerkezetiség nyomatékosságát. A környezetkép, azaz környékkép lényege a művészi konstrukció, az építés belső szükségszerűsége. A 20. század művészi folyamata a dekonstrukció, ebből szükségszerűen megszületik a 21. századi igény az egységre, az összhangra, a lerombolt fölépítésére, a megnyugvásra, az elemeire széthullott világ újraszerkesztésére. Laura alkotói módszere járható út lehet a 21. századi művészeti eszmény megvalósításában, talán pont az ő művészete lesz a nagy letisztult formai egész, azaz a nagy alkotás, a teremtés művészete.

Rom, romantika, destrukció
Szerző: Sándor Laura: Nagygödör

  Képeit transzparens rétegekkel festi meg, az alapszín halvány, a végső réteg egy takaró, szó szerint takaró, a végső húzás az empirikus forma ítélete, maga a lepel. A végtelen egyesítése a végessel. A szín érdektelen, másodlagos. A formán és annak viszonyain van a hangsúly, kifejezőereje maga a téma, azaz a probléma, amely tovább pörög a gondolatiság szintjén, és új képeket generál. A 20. század strukturalizmusa az anyagot magát emeli a műalkotás szintjére, nyomaiban ez nála is megvan, és itt-ott maga az anyag szerepel, a műanyag mint organikus elem jelenik meg, és takar a maga átlátszóságában.

  Későbbi képein a struktúra átlényegül, alkotóelemmé válik, és nem anyagi voltában, hanem az anyag zseniális, szinte a barokk művészetben megszokott illuzionisztikus ábrázolásaként építi az alkotást. Reálisan fogalmaz reneszánsz eszközökkel (tértagolás, sfumato, levegőperspektíva, piramiskompozíció, távlat), romantikus témát neoklasszicista színvilágban. A 20. századi modern képszerkesztéssel ellentétben nem lebont, hanem épít, egy 21. századi világot. Alkotása a művészettörténetet nem tagadja, hanem fölhasználja és újraértelmezi. A múlt század antiesztétikáját átfordítja, és abból teremti meg a művészeti hagyományokon alapuló, ugyanakkor 21. századi esztétikát, azaz az anti-antiesztétikát.

  A táj, a rom, a bontás képes ellentétes élményvilágok kifejezésére, olyanokéra, mint mulandóság és maradandóság, veszélyeztetettség és védettség, halál és élet. Lauránál az épület és a táj nem szimbólum, hanem eszköz, az információk halmaza, amelyet azonosít, majd konstruál és egységesít. A deszkák, gerendák, vasak, téglák egyébként nála vonalak, szerepük a szerkezet és a ritmus kiváltása. Korábbi képein a térbeli vonal az, ami a kép mélyébe vezet, tárgyainak szófukar geometriája pontosan megfelel a kép függőlegeseinek és vízszinteseinek, innen a lélegzetelállító közelség. A függőlegesek és vízszintesek elkeseredett szembesülése válaszvonalat húz az előtér és háttér tagolása között. Ezeken a műveken a tér függőlegesen tagolt, ritmusa higgadt, nyugodt, szinte unalmas, mégis harmóniát teremt, amit a végtelen ritmus erősít. Cézanne művészetében a végtelenség mint képi méretegység jelenik meg, alapállása „a dolgok részvéttelen, pusztán felismerhető szemlélése”. Lauránál a végtelenség az információk halmazának kiszélesítése, a kép kivágása, az információk szűkítése. A 19. században, mint Werner Hofman írja A földi paradicsom című könyvében, „a magányosság tája hatalmas kiterjedésű, a festő a végtelenségig tágítja a teret, amelyben az ember hontalanul bolyong ide s tova.” Laura a 21. század végtelen információkínálatát egyesíti a tájba vagy éppen épületbe, és a képen belüli információszűkítés maga a végtelen, amely a képkivágás keretei közé szorul. A képkategóriák között a táj(tér)ábrázolás a vágy hangját szólaltatja meg a szabadság, a kötetlenség, a természetesség iránt. A táj, azaz a tér mindenkié, elszakadtunk az eredeti természetes állapotunktól, törekszünk egy második, szándékoltan megidézett állapot elnyerésére. A romantikus 19. századi tájkép lényege, hogy a megfiatalodott táj lefedi az öregedő civilizációt, és a történelmi-mitológiai ballaszttól megszabadított tekintetet a változatlanság és állandóság történelem nélküli eseményére irányítja, valahogy pont így Laura képei a digitális, információgazdag világ tájképei, sorstűrő ikonjai. Legújabb, Fehér tető című alkotásán az épület és űr antitézise a kép központi tartalmává az elvágottságot teszi. A háttér simasága metszően zuhan az épület nyakkitekerő részletére, mint a nyaktiló. A kép maga is a kivágás, elvágás, a töredékesség szimbóluma. A kép organikus, geometrikus és ornamentális erői egyetlen szétbonthatatlan egésszé szerveződtek. Tér és sík egymásba hatolásának folyamatossága megszakadt. Az épület teljesen ki van véve a térből, plasztikus jelenléte üres, lapos térbeli háttérrel alkot kontrasztot. A nagy fehér űr és a csúcsos háromszögek viadala ez, ahol az igazi torreádor Laura, aki a végső döfést már nem a piros műanyaggal, hanem a tökéletes kompozícióval végzi el, és a végsőkig feszült bika nem pusztul el, csak átadja magát az örökkévalóságnak, megnyugvásnak.

Rom, romantika, destrukció
Szerző: Sándor Laura: Falak, tetők békében
Rom, romantika, destrukció
Szerző: Sándor Laura: Fehér tető

  Ha egy műalkotás tematikailag vagy intellektuálisan nem mond semmit, akkor pusztán formai-esztétikai eszközökkel aligha felelhet meg valamilyen magas igénynek, de Laura üzen nekünk, befogadóknak, persze mindenkinek másképp. A festmények, akár a Biblia, több szinten olvashatóak…

  Végezetül álljon itt Arnold Gehlen Kor-képek című művéből egy gondolat: „A tökéletesen realista képen a művész látszólag aláveti magát a dolgoknak, sőt a dolgok materiális voltának, mégis úgy tűnik, mintha távol tartaná magát a dolgot: a valóság előtti behódolás megtartja a látás lehető legnagyobb élességének távolságát.”

Rom, romantika, destrukció
Szerző: Sándor Laura: Az állvány lelke

 

 

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...

Rác Gyöngyi 1996, Szabadka

Alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait az Újvidéki Művészeti Akadémia grafika szakán végezte Anica Radošević Babić osztályában....

Rác Gyöngyi 1996, Szabadka

Alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait az Újvidéki Művészeti Akadémia grafika szakán végezte Anica Radošević Babić osztályában....

Monyov Glória

Az emlékek áramlatában

Rác Gyöngyi grafikái   Az idő érzékelésének témája számos művészt foglalkoztatott az idők során. Ezen alkotók sorában áll Rác...

Monyov Glória

Az emlékek áramlatában

Rác Gyöngyi grafikái   Az idő érzékelésének témája számos művészt foglalkoztatott az idők során. Ezen alkotók sorában áll Rác...

Ágoston Lóránt 1970, Törökkanizsa

1995-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakos hallgatója volt. 1997-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett okleveles...

Ágoston Lóránt 1970, Törökkanizsa

1995-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakos hallgatója volt. 1997-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett okleveles...

Sándor Laura

Lehet-e végtelen a körvonal?

Ágoston Lóránt madárképeiről, az azonosságról és a küldetés fogalmáról   Hogyan rajzolja le a művész Thészeusz hajóját, hogy az...

Sándor Laura

Lehet-e végtelen a körvonal?

Ágoston Lóránt madárképeiről, az azonosságról és a küldetés fogalmáról   Hogyan rajzolja le a művész Thészeusz hajóját, hogy az...

Móricz Ildikó 1997, Topolya

Topolyán születtem, de korai emlékeim Pacsérhoz köthetők. Középiskolai tanulmányaimat Újvidéken folytattam a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában, 2022...

Móricz Ildikó 1997, Topolya

Topolyán születtem, de korai emlékeim Pacsérhoz köthetők. Középiskolai tanulmányaimat Újvidéken folytattam a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában, 2022...

Farkas Aliz

Nagyítóval kutató művészet

Móricz Ildikó művészkönyveiről A művészeti kutatómunka gyakran közelebb áll a gyerekvilág kutató-játékához, mint ahhoz, amit a köznyelvben...

Farkas Aliz

Nagyítóval kutató művészet

Móricz Ildikó művészkönyveiről A művészeti kutatómunka gyakran közelebb áll a gyerekvilág kutató-játékához, mint ahhoz, amit a köznyelvben...

Jano Blanca (Janó Blanka) 1998, Verbász

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el 2017-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán tanult...

Jano Blanca (Janó Blanka) 1998, Verbász

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el 2017-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán tanult...

Pálfi Anita

A színek és érzelmek árnyékában megbúvó egyéniség

Jano Blanca festészetéről   Az ember erkölcsi és érzéki kiteljesülésében a színek központi szerepet játszanak. Johann Wolfgang Goethe az ember érzelmi...

Pálfi Anita

A színek és érzelmek árnyékában megbúvó egyéniség

Jano Blanca festészetéről   Az ember erkölcsi és érzéki kiteljesülésében a színek központi szerepet játszanak. Johann Wolfgang Goethe az ember érzelmi...