A vajdasági kerámia alkotója

A vajdasági kerámia alkotója

Nemes Fekete Edit: Ülő lányok virággal

Szubjektív sorok Nemes Fekete Edit művészetéről

A mi honi, vajdasági képzőművészeti életünkben rendkívül értékes életművet teremtő és a pedagógusi pályán a tehetséges fiatalokat alkotásra buzdító művészegyéniségek sorában a legelsők közé tartozik a Szabadkán élő és idén jeles évfordulóját, 75. születésnapját ünneplő Nemes Fekete Edit kerámiaművész, kollázsalkotó és festő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

  Az alföldön élő, a vajdasági kerámiaművész legtisztább és legőszintébb természetes kútfője az őt körülölelő, formázó, gyökereit nedveivel éltető rög, a Tájunk rögei, amelyből az élet és az Életfa mifelénk sarjadzik és kibontakozik. Ezt használja a művésznő leginkább gondolatai megformázásánál a kifejezés anyagául, színéül. Keramoplasztikáin a vajdasági tájat a vidékünkre jellemző szikár szépségek, a Barna napraforgó, a Sárga napraforgó, a Madárka mákon jelenítik meg. A szülőföld és a művész szoros együvé tartozásának szent ikonképe az itteni Tájunk rögei mű beszélő alcíme: Ölelés. „A föld tiszteletet parancsol, és az ő színeit használom” – nyilatkozta nemrég nemes őszinteséggel.

A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: Kislány madarakkal

  A legendák, a misztikumok, a misztériumok és ezek őrzői ugyancsak e táj anyagából és levegőjéből, gondolatvilágából és szellemiségéből vétettek. A művész minden alkotásán megjelennek a Legendák őrzői, hiszen a ránk, illetve a művészre hagyományozott, szellemiségére és intellektusára testált tudást, ismeretet: a legendát, a mesét, a misztériumjátékokból megmaradt imádságokat, a megőrzendőnek érdemes lelkiséget át kell adnia a művésznek, nem szabad magába zárnia, netán veszendőben hagynia. Csendben és halkan súgnak össze Nemes Fekete Edit őrzői a strázsán, akár az ókori piramisok, hogy beteljesítsék az átörökítésre hivatottak nagy-nagy feladatát: a Tájunk rögeiről szóló, és azzal együtt az Ide tartozunkkal vállalt szentség megtartását Maradásról és Megmaradásról, lett légyen szó akár a teremtés, illetve születés misztériumáról, avagy a

A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: Makói Madonna

közülünk, élők közül egy más dimenzióba Távozók bennünk tovább élő, a bensőnkben maradó emlékanyagáról. Így tanultunk mindannyian nagyszüleinktől és apáinktól, anyáinktól, az Őrzőktől imádkozni, emlékezni, identitásunkat, utódainkat óvni, szülőföldünket és Mindennapi kenyerünket becsülve szeretni mindazzal, ami itt örök értéknek bizonyult a múló idő alatt.

  Bartók népzene ihlette művei és Makovecz Imre alkotóművészetének buzogó forrásai ugyanabból a korai érából valók, mint az alkotót megihlető archaikus és apokrif népi imádságok, a rejtelmesen szép fohászok. Rokonságuk vitathatatlan. Bartók szonátái, siratóénekei, nótafái, nagy ívű remekei népzenénk és népköltészetünk mélységes mély kútjából merítenek, s azokból születnek meg Nemes Fekete Edit domborművei és kollázsai egyaránt. A Cantata profana zenemű apa-fiú konfliktusáról, illetve szarvasfiújáról alkotott kerámiáit akár a magyar őstörténet mozzanataiig vezethetjük vissza, de kollázsain a Csodálatos mandarint és a Kékszakállú herceg vára című opera összefoglalásait is megjeleníti. A Makovecz-templomtervek ugyancsak az ősi természet adta anyagból építik fel a házat, a védelmet adó hajlékot – akárcsak Nemes Fekete Edit mélységeket és magasságokat érintő gondolatai az oltalomról: a házról és az anyát idéző Anya-művekről, Madonnákról. A család életét biztosító Szeretet, a nyugalmat árasztó Az otthon melege és a Boldog család, Az unokákkal együtt lélegző szülő és nagyszülő meghitt pillanatai, az örökké szükséges szeretet ezekben az épített menedékekben nyilvánul meg. Ezekben a visszafogott, meleg színű – az általa használt anyag, a föld színeit alkalmazza: barnát, sárgát, vöröset – mentsvárakban testesül meg a megmaradás igéje.

A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: Ánafa szülte ágát Mária szülte világ megváltóját (vajdasági archaikus népi imádság)
A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: Fehér rózsa, Mária (vajdasági archaikus népi imádsága)

  Nemes Fekete Edit szabadkai kerámiaművész találkozása az e sorok írója által a Vajdaságban gyűjtött archaikus és apokrif népi imádságokkal nem véletlen. Hiszen az imádsággyűjteményt tartalmazó publikációm (A vajdasági magyar archaikus népi imádságok és nyelvezetük, 2003) fedőlapjának illusztrációja is az ő alkotása. Az ő Hannoverben, majd Szabadkán is kiállított kerámiáiba, szobraiba olyannyira beleszerelmesedtem, hogy hosszan, merengve álltam előttük. Szinte elállt lélegzettel szemléltem, és láttam is meg a roppant szuggesztív műalkotásokat, amelyek mind a mi archaikus népi imádságainkban kimondott érzelmeket és gondolatokat revelálták vizuálisan a térben. Akkor döntöttem el, hogy imádságos könyvem címoldalára a Fiát sirató címet viselő kerámia kerüljön. E könyv megjelenését követő időtől datálódik a vajdasági archaikus népi imádságok és Nemes Fekete Edit művésznő ismeretsége. Elmondása szerint a néprajzkutató által gyűjtött, újonnan felfedezett népköltészeti alkotások őt, a képzőművészt megihlették, új művek, új ciklus – Imádságok – megteremtésére késztették. Így jött létre pasztellképeinek sorozata. Az imádságokban megnyilvánuló expresszív erő, a kifejező szimbólumok sorra megjelennek pasztellképein: a Kozmikus Genézist jelképező Életfa, a halálként is megélhető álom koporsó-képei, a fiát sirató Szűzanya fájdalma, a hajnalt, azaz az új életet hirdető kakas, az őrangyalok, az Eleven Ostya. Ezek a fekete alapú, mívesen elegáns, letisztult művek illenek az egykori nagyheti misztériumjátékból sarjadt népi imádságok képi világába. Az archaikus szövegek szinte új köntöst kapnak általuk. A barokk kori tárgyalkotó népművészet emelkedett ihletettségű darabjaiban, a Sárvári Pietàban, vagy a Máriazelli Madonnában csodálkozhatunk így rá Nemes Fekete Edit Fiát sirató anyáinak szellemi rokonaira. A gyűjtő és értelmező néprajzkutató a maga munkája értelmének megigazulását láthatja a vajdasági kerámiaművész ezen művein. Ilyen élményben egy kutató ritkán részesül.

A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: A keresztnél
A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: Arany János: Vörös Rébék (ballada-illusztráció)

  Az archaikus imádságok, a mindmáig megfejthetetlen égi és földi találkozásából létrejövő termő ág szférájában fogannak meg az ősi népi életértelmezés szellemiségére utaló szemiotikai villanások: a Tűzimádók Boldogasszonya, a Pogánka – aki még nincs megkeresztelve, akinek még árthatnak a rosszak –, avagy még maga a Boldogasszony kőcserép is, illetve a már említett Életfa vagy Az életfa kerámiák. Legszebb vajdasági magyar díjunkat is ily névre – Magyar Életfa – alkotta meg a művésznő.

  A vajdasági, illetve a magyar művészi életben való aktív jelenlét szervesen kapcsolódik a művésznő opuszához a Szenteleky- vagy a Csépe Imre-illusztrációk, illetve az Arany János- és József Attila-illusztrációk révén. A kollázskészítés technikáját szívesen alkalmazó művész Arany János nagykőrösi balladáit újrateremtő művein a balladák alapját képező tragédiát hangsúlyozza, akár a többször is megalkotott Ágnes asszony, akár a Vörös Rébék vagy más képeken. De az Őszikék verseinek is a rezignált embere – Tölgyek alatt, Tamburás öreg úr, Letészem a lantot – lett a képek ihletője. Az utóbbi képen még a feladás és újrakezdés gondolata is megelevenedni látszik. Nemes Fekete Edit fontosnak tartja, hogy alkotásai üzenetet hordozzanak, hogy akár egy monda, egy hiedelem, egy emberi élet sorsfordulója legyen a mű megalkotásának elindítója. Ilyennek ismerjük meg a József Attila-illusztrációkat is, ahol a költő családjának élete és költeményeinek legfontosabb ismérvei nyernek új életet. A Dunánál habjai, illetve hullámai egy másik ciklus, a Hullámok című darabjaiban folytatódik.

A vajdasági kerámia alkotója
Nemes Fekete Edit: Madonna felhőben

  Vallási életünkben meghatározó szerepük van az út menti kereszteknek, templomoknak, kálváriáknak is, s mindezek a maguk szimbolikus üzenetével jelennek meg A ludasi templom, a Ludasi kis Jézus térplasztikáin, a Majdányi Madonnán és az Egyházaskéren felállított Keresztúton. A két vagy három szín felhasználásával megalkotott kollázsok, a keresztút-variációk a téma iránt elkötelezett rajzolót, keresztény kultúrhagyatékunk megbecsülőjét jelenítik meg. A Szárnyak-ciklus kollázsai is immár a kerámiától lassan távol maradó alkotó művei, de ezek szellemisége is ugyanazt az életminőséget revelálja, amit a térplasztikák: az ember mindennapi élete fölött őrködő, óvó szellemi biztonságot. Ez a motívum a keresztény élettudatból merítő művésznő sok alkotásán megjelenő attribútum.

  A töprengő művészlélekben meg-megjelenő kétségek és hiányérzetek megnyilatkozásai az újabban keletkezett kollázsok ciklusának jellemzői Gond, Magány, Árvák, Hiányzó, ám ezek a művészi és az emberi élet, a sorsunk örök velejárói.

Kovács Pécskai Emese Szabadka, 1997

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Politechnikai Iskolában végezte el 2016-ban. 2017 és 2022 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója festőművészet...

Kovács Pécskai Emese Szabadka, 1997

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Politechnikai Iskolában végezte el 2016-ban. 2017 és 2022 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója festőművészet...

Sándor Laura

Tűz és víz

Kovács Pécskai Emese csantavéri festőművész – aki többek között Szabadkán, majd Budapesten tett szert eddigi szakmai tudására – valamiért kiemelkedik a fiatal,...

Sándor Laura

Tűz és víz

Kovács Pécskai Emese csantavéri festőművész – aki többek között Szabadkán, majd Budapesten tett szert eddigi szakmai tudására – valamiért kiemelkedik a fiatal,...

Mészáros Dániel Újvidék, 1999

Gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakán. 2018-tól az Újvidéki...

Mészáros Dániel Újvidék, 1999

Gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakán. 2018-tól az Újvidéki...

Lázár Tibor

A Crocs papucs a művészetbe lép

Mészáros Dániel életrajza alapján megállapítható, hogy egy most kezdődő pályafutás elején állunk, és annak a formatív folyamatnak lehetünk a...

Lázár Tibor

A Crocs papucs a művészetbe lép

Mészáros Dániel életrajza alapján megállapítható, hogy egy most kezdődő pályafutás elején állunk, és annak a formatív folyamatnak lehetünk a...

Kucor Tamara

Virágzó otthonlét

Szabó Benke Róbert Hanami című fotósorozatáról „Ahogy öregszel, azzá válsz, akinek mindig is lenned kellett volna.” David Bowie Szabó Benke Róbert...

Kucor Tamara

Virágzó otthonlét

Szabó Benke Róbert Hanami című fotósorozatáról „Ahogy öregszel, azzá válsz, akinek mindig is lenned kellett volna.” David Bowie Szabó Benke Róbert...

Szabó Benke Róbert Törökkanizsa, 1970

A Karlócai Gimnázium befejezése után, 1991-ben Budapestre költözött, és alkotói tevékenységét ott folytatta egészen 2019-ig. Az utóbbi öt évben...

Szabó Benke Róbert Törökkanizsa, 1970

A Karlócai Gimnázium befejezése után, 1991-ben Budapestre költözött, és alkotói tevékenységét ott folytatta egészen 2019-ig. Az utóbbi öt évben...

Gergić Ena 1998, Szabadka

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán grafikusművész szakon végzi tanulmányait. 2019-től 2022-ig a Drukker nyomdaközösség tagja. Számos csoportos...

Gergić Ena 1998, Szabadka

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán grafikusművész szakon végzi tanulmányait. 2019-től 2022-ig a Drukker nyomdaközösség tagja. Számos csoportos...

Móricz Ildikó

Almaóriás, lélek-fonál és tejfogak

Öt gondolat Gergić Ena alkotásaihoz   Gergić Ena munkái régóta foglalkoztatnak. Mélyen beágyazódtak a lelkembe. Nehéz lenne ettől függetlenedve gondolkodni vagy írni...

Móricz Ildikó

Almaóriás, lélek-fonál és tejfogak

Öt gondolat Gergić Ena alkotásaihoz   Gergić Ena munkái régóta foglalkoztatnak. Mélyen beágyazódtak a lelkembe. Nehéz lenne ettől függetlenedve gondolkodni vagy írni...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...