A hazavágyás madarai

A hazavágyás madarai

Fujkin István: Magyar rapszódia – Hungarian Rhapsody

Fujkin István – Kék Bagoly

 

Amiként kezdtem, végig az maradtam.

Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.

Mint a fegyenc, ki visszatérve

falujába, továbbra is csak hallgat,

szótlanul űl pohár bora előtt. (Pilinszky János: Amiként kezdtem)

 

 

„Horgoson készült az első festményem jó pár évtizeddel ezelőtt, és Horgoson készült el az első szobrom is.”

  Ezt mondta Kék Bagoly, azaz Fujkin István festőművész barátunk, amikor hosszú előmunkálatok után, 2019. augusztus 23-án végre felavatták szülőfalujának művelődési házában a Hazatérők című, két gólyát ábrázoló bronzszobrát. Mert művészi opusának a szoborkészítés lett a legújabb fejezete. Először a világzene lovagkultúrájának, majd a kanadai indiánok félelmetes lélektotemoszlopainak hatására készített világjáró kalandor festőművészünk szobormaketteket, hogy végül mind e tapasztalatrendszerből mégis a hazatérés szobrát alkossa meg, amelyet most az észak-bácskai homokháti szülőfalujának ajánlott fel. Nem kérdés, hogy miért. Ennek a szobornak szembeszökő különlegessége a tematikája: a szülőföldhöz való ragaszkodás. Művészünk kalandvágyásáról mindeddig sok szó esett, ennyi év távollét után most mégis rá kellett ébrednünk, hogy számára még sincs nagyobb kincs az otthon szereteténél s a hazai föld tiszteleténél, amelyből vétetett. Stílszerűen, a szoboravatás után pár nappal, Horgosról egy marék termőhomokkal utazott vissza Kanadába, az új hazába, indiánjai közé.

  Mindennek ismeretében bátorsággal elmondhatjuk, hogy madárszobrával a hazaszeretetnek és a hazatérőknek állított oltárt. Emléket, mert hazatérő (hazavágyó) madaraival a szülőföld iránti tiszteletével és hűségével üzent mindenkinek. A megálmodott gólyapár stílusosan hangszerelemekből készült, akárha a művész mindenkori zenei alapú képzeletvilágának összegző megtestesülése lenne. Így, bizton mondhatjuk, a bronzba öntött jelenésszerű vezérmotívuma évtizedeken át lesz visszatérő szép álma minden horgosinak. Hovatovább minden délvidéki magyar embernek, aki kényszerből vagy önként, de vétlen úgy döntött, hogy szerencsét próbál a nagyvilágban. A gólyapár a művelődési ház nagytermében kapott helyet, mert Fujkin István ezen alkotásával egyben Bartók Béla egykori horgosi gyűjtőútjának is emléket állít: a szobor hátoldalát egy Bartók Béla által feljegyzett horgosi népdal kottája ékesíti. Hogyan, miért? Bartók immár vagy nyolc évtizede ment ki Amerikába. Ott elszigetelt magányában bele is halt a hazaszeretetbe. Kék Bagoly még csak a közelmúltban vándorolt ki Kanadába, viszont a legújabb kori technikai csodák révén „élő” kapcsolatban maradhatott a hazájával. A kettejük közötti kapocs abban erős, hogy ők mindketten megfogalmazták műveikben a hazavágyódásukat. Ki-ki a saját nyelvezetén. Bartók a zseniális zenéjével, amelynek vizuális képletrendszere erős hagyományápoló gyökerekből táplálkozott. Azaz, Bartók kottaerdeje a fejében fogalmazódhatott meg, ám mások számára csak hallható volt. Festőművészünk viszont a mások által létrehozott zenei dallamok alaphangjaiból építkezik. A zenei műveket szín- és formarendszerekbe ágyazza, valós képi alkotásokban áthangszereli, újrafogalmazza őket. Úgymond: általa kapnak vizuális szerepet.

                                                                      Mementó

Kék Bagoly most már megint a Nagy Vízen túli eget kémleli… Prérifüvek-csillagrendszerek látványvilágából szövögeti újra merész álmait. Vigyázó madarai mégsem lettek hűtlenek hozzánk. Hazatértek, fészket raktak a szívünkben, és most már véglegesen Horgoson is maradnak. Gólyapárszobra arra emlékeztet bennünket, hogy ha nem válunk idegenszívűvé, az otthon melege mindig bennünk maradhat. És arra is, hogy él most is valahol a nagyvilágban egy horgosi magyar indián, aki megbarátkozott már a Nagy Medvével, találkozott a kis kuvikkal, ősi bölénykoponyából emelt magának oltárt, sastollat suhogtatva a csinuk nevű szélben, kereste zenefestészetének a megújhodását, miközben mindig egy cél követett csak: soha nem adta fel a világraszóló álmait. Nemcsak nagyot gondolt, hanem tett is azért, hogy valóra váltsa őket. Még akkor is, ha távolba szakadtan félig-meddig rézbőrűvé kellett válnia, és akkor is, ha mindeközben világügyelő-világfivá lett.

 

A hazavágyás madarai
Fujkin István: Amnesztia – Amnesty
A hazavágyás madarai
Fujkin István: Érintés – Clear Way
A hazavágyás madarai
Fujkin István: Qommunique-Kommunikáció
A hazavágyás madarai
Fujkin István: The Puls- Pulzus
A hazavágyás madarai
Fujkin István: Gift – Ajándék

Hajzler Gabriella 1978, Újvidék

2005-ben végzett az újvidéki képzőművészeti akadémia grafika szakán Zvonko Tilić osztályában. A mesterképzést 2011-ben fejezte be ugyanannál a...

Hajzler Gabriella 1978, Újvidék

2005-ben végzett az újvidéki képzőművészeti akadémia grafika szakán Zvonko Tilić osztályában. A mesterképzést 2011-ben fejezte be ugyanannál a...

Erős-Bunyik Lili

Éber szempárok

  Hajzler Gabriella művészi világa Művészi énemből kiindulva nehéz feladatnak tartom, hogy a művész mély érzelmek kavalkádját vigye át a nézőre,...

Erős-Bunyik Lili

Éber szempárok

  Hajzler Gabriella művészi világa Művészi énemből kiindulva nehéz feladatnak tartom, hogy a művész mély érzelmek kavalkádját vigye át a nézőre,...

Bakos Anita 1980, Zenta

  2007-ben szerzett oklevelet az újvidéki Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának festészet szakán, Jovan Rakidžić professzor osztályában. Öt...

Bakos Anita 1980, Zenta

  2007-ben szerzett oklevelet az újvidéki Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának festészet szakán, Jovan Rakidžić professzor osztályában. Öt...

Lázár Tibor

Csobbanás a színekbe

  Nemrégiben egy zenéről szóló előadást hallgattam. Szintetizátorokat kiválóan ismerő zenész beszélt ezekről a hangszerekről. Elmondása szerint ha...

Lázár Tibor

Csobbanás a színekbe

  Nemrégiben egy zenéről szóló előadást hallgattam. Szintetizátorokat kiválóan ismerő zenész beszélt ezekről a hangszerekről. Elmondása szerint ha...

Szalma Zsóka 1995, Zenta

  A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium képzőművészeti szakán fejezte be a középiskolát. 2014–2021 között a Pécsi Tudományegyetem...

Szalma Zsóka 1995, Zenta

  A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium képzőművészeti szakán fejezte be a középiskolát. 2014–2021 között a Pécsi Tudományegyetem...

Úri Szűcs Luca

A méhviasz módosulásai

  Szalma Zsóka Metamorfózis című sorozatának art brut vonatkozásai   Szalma Zsóka képzőművészeti tevékenységét kísérletezés jellemzi,...

Úri Szűcs Luca

A méhviasz módosulásai

  Szalma Zsóka Metamorfózis című sorozatának art brut vonatkozásai   Szalma Zsóka képzőművészeti tevékenységét kísérletezés jellemzi,...

Ifj. Novák Mihály 1958, Bácskossuthfalva

  Operatőr, fotográfus, lomográfus. 1978-ban a gimnázium elvégzése után az Újvidéki Televízióhoz került segédoperatőrnek. 1984-től 2000-ig az...

Ifj. Novák Mihály 1958, Bácskossuthfalva

  Operatőr, fotográfus, lomográfus. 1978-ban a gimnázium elvégzése után az Újvidéki Televízióhoz került segédoperatőrnek. 1984-től 2000-ig az...

Léphaft Pál

Kék cickafark

  Novák Mihály cianotípiái   A kép: a fény emléke, melyet az árnyék őriz. (Rabindranath Tagore)   Fényjáték Amikor ráébredsz, hogy nem vagy...

Léphaft Pál

Kék cickafark

  Novák Mihály cianotípiái   A kép: a fény emléke, melyet az árnyék őriz. (Rabindranath Tagore)   Fényjáték Amikor ráébredsz, hogy nem vagy...

Kiss Natália, 1994 Újvidék

  A középiskolát Zentán a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti technikus szakán fejezte be. Az újvidéki...

Kiss Natália, 1994 Újvidék

  A középiskolát Zentán a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti technikus szakán fejezte be. Az újvidéki...

Bolyos Szenti Lilla

A tér határai

  Kiss Natália munkáihoz   A tér és az ember hatással vannak egymásra. Minden hely rendelkezik légkörrel, vibrációkkal, hangokkal – lehetnek pozitív vagy negatív...

Bolyos Szenti Lilla

A tér határai

  Kiss Natália munkáihoz   A tér és az ember hatással vannak egymásra. Minden hely rendelkezik légkörrel, vibrációkkal, hangokkal – lehetnek pozitív vagy negatív...