A hazavágyás madarai

A hazavágyás madarai

Fujkin István: Magyar rapszódia – Hungarian Rhapsody

Fujkin István – Kék Bagoly

 

Amiként kezdtem, végig az maradtam.

Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.

Mint a fegyenc, ki visszatérve

falujába, továbbra is csak hallgat,

szótlanul űl pohár bora előtt. (Pilinszky János: Amiként kezdtem)

 

 

„Horgoson készült az első festményem jó pár évtizeddel ezelőtt, és Horgoson készült el az első szobrom is.”

  Ezt mondta Kék Bagoly, azaz Fujkin István festőművész barátunk, amikor hosszú előmunkálatok után, 2019. augusztus 23-án végre felavatták szülőfalujának művelődési házában a Hazatérők című, két gólyát ábrázoló bronzszobrát. Mert művészi opusának a szoborkészítés lett a legújabb fejezete. Először a világzene lovagkultúrájának, majd a kanadai indiánok félelmetes lélektotemoszlopainak hatására készített világjáró kalandor festőművészünk szobormaketteket, hogy végül mind e tapasztalatrendszerből mégis a hazatérés szobrát alkossa meg, amelyet most az észak-bácskai homokháti szülőfalujának ajánlott fel. Nem kérdés, hogy miért. Ennek a szobornak szembeszökő különlegessége a tematikája: a szülőföldhöz való ragaszkodás. Művészünk kalandvágyásáról mindeddig sok szó esett, ennyi év távollét után most mégis rá kellett ébrednünk, hogy számára még sincs nagyobb kincs az otthon szereteténél s a hazai föld tiszteleténél, amelyből vétetett. Stílszerűen, a szoboravatás után pár nappal, Horgosról egy marék termőhomokkal utazott vissza Kanadába, az új hazába, indiánjai közé.

  Mindennek ismeretében bátorsággal elmondhatjuk, hogy madárszobrával a hazaszeretetnek és a hazatérőknek állított oltárt. Emléket, mert hazatérő (hazavágyó) madaraival a szülőföld iránti tiszteletével és hűségével üzent mindenkinek. A megálmodott gólyapár stílusosan hangszerelemekből készült, akárha a művész mindenkori zenei alapú képzeletvilágának összegző megtestesülése lenne. Így, bizton mondhatjuk, a bronzba öntött jelenésszerű vezérmotívuma évtizedeken át lesz visszatérő szép álma minden horgosinak. Hovatovább minden délvidéki magyar embernek, aki kényszerből vagy önként, de vétlen úgy döntött, hogy szerencsét próbál a nagyvilágban. A gólyapár a művelődési ház nagytermében kapott helyet, mert Fujkin István ezen alkotásával egyben Bartók Béla egykori horgosi gyűjtőútjának is emléket állít: a szobor hátoldalát egy Bartók Béla által feljegyzett horgosi népdal kottája ékesíti. Hogyan, miért? Bartók immár vagy nyolc évtizede ment ki Amerikába. Ott elszigetelt magányában bele is halt a hazaszeretetbe. Kék Bagoly még csak a közelmúltban vándorolt ki Kanadába, viszont a legújabb kori technikai csodák révén „élő” kapcsolatban maradhatott a hazájával. A kettejük közötti kapocs abban erős, hogy ők mindketten megfogalmazták műveikben a hazavágyódásukat. Ki-ki a saját nyelvezetén. Bartók a zseniális zenéjével, amelynek vizuális képletrendszere erős hagyományápoló gyökerekből táplálkozott. Azaz, Bartók kottaerdeje a fejében fogalmazódhatott meg, ám mások számára csak hallható volt. Festőművészünk viszont a mások által létrehozott zenei dallamok alaphangjaiból építkezik. A zenei műveket szín- és formarendszerekbe ágyazza, valós képi alkotásokban áthangszereli, újrafogalmazza őket. Úgymond: általa kapnak vizuális szerepet.

                                                                      Mementó

Kék Bagoly most már megint a Nagy Vízen túli eget kémleli… Prérifüvek-csillagrendszerek látványvilágából szövögeti újra merész álmait. Vigyázó madarai mégsem lettek hűtlenek hozzánk. Hazatértek, fészket raktak a szívünkben, és most már véglegesen Horgoson is maradnak. Gólyapárszobra arra emlékeztet bennünket, hogy ha nem válunk idegenszívűvé, az otthon melege mindig bennünk maradhat. És arra is, hogy él most is valahol a nagyvilágban egy horgosi magyar indián, aki megbarátkozott már a Nagy Medvével, találkozott a kis kuvikkal, ősi bölénykoponyából emelt magának oltárt, sastollat suhogtatva a csinuk nevű szélben, kereste zenefestészetének a megújhodását, miközben mindig egy cél követett csak: soha nem adta fel a világraszóló álmait. Nemcsak nagyot gondolt, hanem tett is azért, hogy valóra váltsa őket. Még akkor is, ha távolba szakadtan félig-meddig rézbőrűvé kellett válnia, és akkor is, ha mindeközben világügyelő-világfivá lett.

 

A hazavágyás madarai
Fujkin István: Amnesztia – Amnesty
A hazavágyás madarai
Fujkin István: Érintés – Clear Way
A hazavágyás madarai
Fujkin István: Qommunique-Kommunikáció
A hazavágyás madarai
Fujkin István: The Puls- Pulzus
A hazavágyás madarai
Fujkin István: Gift – Ajándék

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...

Úri Szűcs Luca

Elfedni, megkötni, emlékezni

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról   1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el...

Rác Gyöngyi 1996, Szabadka

Alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait az Újvidéki Művészeti Akadémia grafika szakán végezte Anica Radošević Babić osztályában....

Rác Gyöngyi 1996, Szabadka

Alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait az Újvidéki Művészeti Akadémia grafika szakán végezte Anica Radošević Babić osztályában....

Monyov Glória

Az emlékek áramlatában

Rác Gyöngyi grafikái   Az idő érzékelésének témája számos művészt foglalkoztatott az idők során. Ezen alkotók sorában áll Rác...

Monyov Glória

Az emlékek áramlatában

Rác Gyöngyi grafikái   Az idő érzékelésének témája számos művészt foglalkoztatott az idők során. Ezen alkotók sorában áll Rác...

Ágoston Lóránt 1970, Törökkanizsa

1995-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakos hallgatója volt. 1997-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett okleveles...

Ágoston Lóránt 1970, Törökkanizsa

1995-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakos hallgatója volt. 1997-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett okleveles...

Sándor Laura

Lehet-e végtelen a körvonal?

Ágoston Lóránt madárképeiről, az azonosságról és a küldetés fogalmáról   Hogyan rajzolja le a művész Thészeusz hajóját, hogy az...

Sándor Laura

Lehet-e végtelen a körvonal?

Ágoston Lóránt madárképeiről, az azonosságról és a küldetés fogalmáról   Hogyan rajzolja le a művész Thészeusz hajóját, hogy az...

Móricz Ildikó 1997, Topolya

Topolyán születtem, de korai emlékeim Pacsérhoz köthetők. Középiskolai tanulmányaimat Újvidéken folytattam a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában, 2022...

Móricz Ildikó 1997, Topolya

Topolyán születtem, de korai emlékeim Pacsérhoz köthetők. Középiskolai tanulmányaimat Újvidéken folytattam a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában, 2022...

Farkas Aliz

Nagyítóval kutató művészet

Móricz Ildikó művészkönyveiről A művészeti kutatómunka gyakran közelebb áll a gyerekvilág kutató-játékához, mint ahhoz, amit a köznyelvben...

Farkas Aliz

Nagyítóval kutató művészet

Móricz Ildikó művészkönyveiről A művészeti kutatómunka gyakran közelebb áll a gyerekvilág kutató-játékához, mint ahhoz, amit a köznyelvben...

Jano Blanca (Janó Blanka) 1998, Verbász

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el 2017-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán tanult...

Jano Blanca (Janó Blanka) 1998, Verbász

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el 2017-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán tanult...

Pálfi Anita

A színek és érzelmek árnyékában megbúvó egyéniség

Jano Blanca festészetéről   Az ember erkölcsi és érzéki kiteljesülésében a színek központi szerepet játszanak. Johann Wolfgang Goethe az ember érzelmi...

Pálfi Anita

A színek és érzelmek árnyékában megbúvó egyéniség

Jano Blanca festészetéről   Az ember erkölcsi és érzéki kiteljesülésében a színek központi szerepet játszanak. Johann Wolfgang Goethe az ember érzelmi...